Hidrológiai tájékoztató, 2010

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A 2006. pünkösdi miskolci karsztvízszennyezés hidrológiai jelentősége

Szennyezés hidrológiai szempontok A karsztvíz mozgása köztudottan nagyobb sebességgel áramolva, de kisebb volumennel barlangjáratokban, kisebb sebességgel szivárogva, de nagyobb volumennel repedés rendszerben folyik (Szilágyi G. et al. 1980). A szennyezett vízáramok szempontjából a barlangok csatornahidraulikás működése a meghatározó. A tapolcai vízgyűjtőn - mint említettük - a hosszanti, gyorsabb vízáramlást biztosító barlangjáratok nincsenek feltárva, azok helyzetére csak a jól karsztosodó mészkőtömeg felszíni karsztformáiból, valamint a préseléses genetikájú, esetleg rétegződést is követő szerkezeti vergencia irányokból következtethetünk. Az ilyen alapon kijelölhető elsődleges irányokat az 1. ábra szemlélteti. Ebben nagy szerepe volt a 70-es években a Miskolci Vízművek (Kiss József beruházási osztályvezető) jóvoltából, dr. Juhász András vezetésével, valamint a térségi szilikátipari kőkutatások (dr. Vitális György) megbízásából végzett földtani társulati terepi munkáknak, valamint az újabb földtani térképezés (Less Gy. et al. 2002) kőzetformáció rendszerének. Karsztvíz nyomjelzőként „hasznosítható" vízszennyezők: egyfelől a karsztárvíz lökéshullámaival felkavart, vagy leszakított barlangi agyagtömegek, másfelől a víznyelőkön bemosódó antropogén szennyeződések. Ide számítjuk a talaj- és növényi eredetűeket is mint gazdasági, (kultúr) tevékenységek következményeit. Ezek közül legjelentősebbek a települési szennyvíz csatornahálózatból, átemelőknél, szennyvíztisztítóból kitörő folyékony, valamint iszap fázisok. Az emberi, állati, háztartási eredetű fertőző baktériumok a földalatti világban általában csak néhány napig, esetleg 1-2 hétig életképesek (Bársonyos J. 1983). Ezért megjelenésük a karsztvíz kilépéseknél oly módon is számításba veendő, hogy azt jóval távolabbi víznyelőkön beömlő árvíztömeg sodorta ki egy közelebbi járatszakaszból. Fontos még, hogy az agyagos szennyeződés vízzavarosodás kezdetét egy hidraulikai lökéshullám is okozhatja, nem pedig a távolabbi területről származó víztömeg. Erre jó példa volt 1976 tavaszán a tapolcai víztermelés leállítását kiváltó Mexikó-völgyi kőbánya nagy erejű robbantása, amely nyomán 20 perc múlva jelentkezett a szivornyás kutak erőteljes talpi agyagos feltöltődése. Ez m/s nagyságrendű sebességet jelentett, ami csak lökéshullámmal magyarázható. Ugyanilyen nagyságrendűek a több dm átmérőjű ivóvíz távszállító vezetékekben észlelt lökéshullámok. A 2006-os Miskolc-tapolcai eseménysor értékelése A 2006 május 23 és június 6 között a vízgyűjtőre hullott 216 mm csapadék közel 17 millió m

3-t jelent (Kiss Z.-né et al. 2008). Az intenzív lefolyás és az erőteljes vegetáció miatt ilyen hetekben-hónapokban a területi beszivárgás átlaga 35%-ról 25%-ra csökken (Szlabóczky P. 1992), ami így kereken 4 millió m

3-nek adódik. A tapolcai 12 havi átlaghozam 13 millió m

3 (Szlabóczky P. 1998). Tehát 2 hét alatt 4 havi vízmennyiség áramlott át a tapolcai vízgyűjtő barlangrendszerén. A percenként 200 ezer liternyi tömegáramot a törmelékkel feltöltődött forráskráterra települt kútrendszer nem tudta átereszteni. 1. táblázat. A tapolcai kútnál észlelt karsztvízszennyezési hullámok idő 2006 Csapadék mm Karsztvsz. mBf Zavarosság NTU Meteohidraulikai hullámok V.30. 27.5 533.5 4.3 Nincs zavaros hatása 31. 5.6 534.1 4.5 VI.1. 534.6 4.9 2. 73,7 1 Ih-tól 535.5 4.9 1 .csapadék hullám 3. 22,1 22h-tól 536.8 64-ig! I2h-tól max,16h 8,9 20h-tól 1.érkező hullám Juhdöglői vizny.-től 2.csapadék hullám 4. 13.5 538.7 25,9ig! 12h-tól max. 24h 2.érkező hullám Juhdöglői vizny.-től 5. 6.7 540.7 34 6. 1.2 542,5 59 1 .érkező hullám Mexikói vizny.-től 2.csapadék hullám 7. 544.1 32.6 8. 545.1 29.9 9. 7.6 546 24.9 10. 5.2 546.3 24.6 U. 546.2 24.5 12. 545.9 29.5 2.érkező hullám Mexikói vizny.-től 12.16. Fertőző bakt.sz. nagyságrendi ugrása 2.hullám levonulása 13. 545.3 31.3 14. 10.8 544.9 32.1 2.hullám tetőzése 19. 21 -62,4 llh-kor 1.érkező hullám Bikarét alatti vny.-től 20. 4.4 541.3 19.4 23. Fertőző baktérium szám: normális 26. 537.5 60 2.érkező hullám Bikarétről tetőzik, vagy l.Ballav.-i hull.? 27. 40 30. 12.9 VII. 28. 7 VIII. 4-18 Fertőző bakt.sz. nagyságrendi ugrása 1. vagy 2. Ballav.-i hullám érkezése VIII. 25-ig Fertőző hullám lecsengése Ez a barlangjáratokban hirtelen több bar-nyi nyomásemelkedéssel járó visszaduzzasztást, óriási örvényléseket okozott, miáltal a barlangi agyagtömegek, zátonyok felszakadtak, a vak kürtők agyagos dugói leszakadtak. Utóbbit az árvízi zavarosodás lecsengése után a vízmű gépházba telepített automatikus zavarosságmérő egy-egy, 10 NTU feletti vészjelzése igazolta. A karsztvízszint emelkedése a nagymezői figyelő kútban VI.2. és VI. 10. között kereken 12 m volt. Ezt a repedezet 62