Hidrológiai tájékoztató, 2010

EMLÉKEZÉSEK - Zsadányi Éva: Emlékezés dr. Vitális Sándor kéziratos hidrológiai-vízföldtani munkásságára, születése 110. évfordulóján

Emlékezés dr. Vitális Sándor kéziratos hidrológiai-vízföldtani munkásságára, születése 110. évfordulóján Dr. Vitális Sándor Kossuth-díjas geoló­gus 1900. április 13.-án született Selmec­bányán. A centenárium kapcsán dr. Vitális György, geológus fia írt megemlékezést nyomtatásban megjelent vízföldtani közleményeiről (Vitális Gy. 2000). Jelen cikk szerves folytatása az előzőnek, mert a kéziratos anyagainak ismerteté­sével együtt válik teljessé hidrogeoló­giai munkásságának bemutatása. Dr. Vitális Sándor természetrajz­földrajz szakon végzett a Budapesti Tu­dományegyetemen 1922-ben és még abban az évben a Salgótarjáni Kőszén­bánya Rt-nél kezdett dolgozni. 1923­ban doktorál bányageológusként, de tu­dományos érdeklődése a vízkutatás felé fordult és 1942­ben már hidrogeológiából habilitált a Szegedi Tudomá­nyegyetemen. Kéziratos jelentései a Magyar Állami Földtani, Geo­fizikai és Bányászati Adattárban vannak. Az adattárat 2007-től a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal mű­ködteti. Az adattári nyilvántartás szerint a dokumentáci­ók egy részét az úgynevezett F/'tó/í.y-gyűjteménybcn (Varga A. 2003) találjuk. A nyilvántartásban 612 db találat van Vitális Sándor neve alatt, amiből 139 db vízföldtani témájú 1928 és 1975 között. A közel 50 év alatt szinte minden hidroló­giai témával foglalkozott. Az egész ország területére ki­terjedt munkássága, de a legtöbb Észak-Magyarország területére, elsősorban Nógrád megyére vonatkozik. Sokrétű tevékenysége a következő öt csoportra bont­ható: 1. Vízbeszerzés-vízellátás, 2. Bányavíz, karsztvíz, 3. Ásványvíz - gyógyvíz, 4. Hévíz -geotermíka és 5. Egyéb (mások hidrológiai munkáinak vélemé­nyezése). A dokumentumok nagy száma megkövetel egyfajta rendszerezést. Különösen akkor fontos, ha minden egyes darabot külön-külön nincs mód bemutatni. 1 .Vízbeszerzés-vízellátás Ez a legnagyobb csoport, a szakvélemények 80%-át teszi ki. Csak felsorolás szintjén a témák: ivó és ipari vízellátás, vízmű, vízbeszerzés, vízfúrás, un. előforduló vizek, vízkutak (artézi kutak), vízkutatás, vízkérdés, vízadó terület védelme, víztöbblet, vízhiány, vízlépcső, vízelem­zés, forráshozam stb. Kisebb-nagyobb városok vízellátá­si feladatairól szóló szakvélemények: Komló, Miskolc, Mátranovák, Salgótarján, Máza-Szászvár, Rózsaszent­márton, Apc, Oroszlány stb. Gyárak és üzemek vízszük­ségletének megoldásáról szóló jelentések: Salgótarjáni üveg- és acélgyár, Vízválasztói villamostelep, Szerencsi cukorgyár, Borsodnádasdi lemezgyár, Lábatlani cementgyár, Selypi cukor­gyár, Etyeki gyár, Zagyvai villamoserő­mű, Szolnoki tervezett műselyemgyár stb. Minden egyes esetben más és más igényeknek kellett eleget tenni. A mű­selyemgyár esetében lágy, tiszta vízre volt szükség, amely vas- és magnézi­um-mentes. Több szakvélemény foglal­kozik a vízfúrások leírásával, mint a komlói, berhidai, pernyepusztai, herédi, jánosházai, kecs-keméti, máza-szász­vári, kisterenyei, inászói, salgótajáni, vízválasztói stb. A szakvélemények készítése min­den esetben előzetes földtani - hidro­geológiai tanulmányok leírásával kezdődött és terepbejá­rással folytatódott. Az oroszlányi új lakótelep ivóvízellá­tásáról szóló munkájában írja, hogy dr. Vadász Elemér és Jaskó József voltak a társai a helyszíni bejáráson (Vitális S. 1946). A fúrások kitűzésénél mindig jelen volt és ment közben is gyakran ellenőrizte a fúrásokat. Minden eset­ben több lehetséges változatot dolgozott ki és gazdasági számításokkal is alátámasztotta javaslatait. Már csak tör­ténelem, hogy az 1938-as kalkulációt még pengőben, az 1946-osat már forintban adta meg. Pontos leírást adott a fúrások kiképzésére, kijelölte a megfelelő vízadó rétege­ket, a szükséges vízlágyítási, tisztítási és vastalanítási le­hetőségeket, néhány esetben azt is kivel kell fúratni {Lapp, Mazalán, Zsigmondy). A szivattyúzások pontos helyét, mélységét és időtartamát is rögzítette. Előfordult, hogy egy vízellátással kapcsolatban 6-8 szakvélemény is készült, s összedolgozva olyan teljességet képviseltek, amit már érdemes volt nyomtatában megjelentetni. Példa erre Kisterenye község ivóvízellátása, melyet Egy ma­gyar falu ivóvízellátása címen olvashatunk. A vízhiány kapcsán nem maradhatnak ki bírósági szakvélemények sem a felsorolásból. Kovács Gáspár ka­zári kútja így került be a szakirodalomba (Vitális S. 1946). A kút vize kiapadt és a tulajdonos a közeli bányát okolta érte. A szakvélemény egyértelműen igazolta, hogy a bánya nem felelős a vízszintsüllyedésért. A „Fényes" fúrásoknak a vízhozam-csökkenése ko­moly problémát okozott (Vitális S. 1965). A megoldás ér­dekében geoelektromos és torziós-inga méréseket ren­delt meg, melyekről Pálos Miklós számolt be. Az ered­mények összesítése után Vitális Sándor fúrás lemélyíté­sére tett javaslatot. 2. Bányavíz -karsztvíz A dorogi eocén bányászat vízkérdéseiről, valamint a zirci szénmedence és a Nagyszál környéki karsztvizekről is készít szakvéleményt. Vitális Sándor és szerzőtársai (Vitális S. et al. 1963) gazdasági és védekezés technikai szempontokat figyelembe véve kidolgoztak egy mód­5

Next

/
Oldalképek
Tartalom