Hidrológiai tájékoztató, 2010

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ponyi Jenő: A Hévízi forrástó gerinctelen faunájának vizsgálata a 2009. évben

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK A Hévízi forrástó gerinctelen faunájának vizsgálata a 2009. évben DR. PONYI JENŐ MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany 1. Bevezetés A korábbi évek vizsgálataihoz kapcsolódva a 2009. évben a következő három feladatcsoport elvégzésére került sor: (1) Négy alkalommal (március és október között) 5 mintavételi helyről begyűjteni az élőbevonat mintákat, azoknak egy részét elküldeni algológiai feldolgozásra. (2) Megállapítani a kisrákok faji és %-os összetételét, valamint a szennyezések mértékét is jelző Nematoda/Copepoda arányokat. (3) Továbbá vizsgálni az egyéb gerinctelen csoportok dominancia viszonyait. Már korábban is leírtam (Ponyi J. 1999-2002), most is megemlítem, hogy ezek a kutatások szorosan beilleszkednek a biomonitoring vizsgálatok körébe. Manapság az ilyen típusú vizsgalatok már beletartoznak az EU követelményrendszerébe. Jelen vizsgálatok célja, az ún. zoomonitoring rendszerben végbemenő „mikro változások" nyomon követése, amely fontos információt szolgáltat a tavi rendszerben végbemenő folyamatokról. Ezen változások értékelésénél természetesen jelentős segítséget jelent az algabevonatok ismerete is. II. Gyűjtési helyek és időpontok A korábbi évek vizsgálataihoz hasonlóan a Hévízi forrástó 5 pontján (I. ábra) található műtárgyakról gyűjtöttük be a mintákat. Ennek kivitelezésében nagy segítséget nyújtott Csiszár Viktor ökológus, amiért szeretnék neki itt is köszönetet mondani. t 1. ábra. Vizsgálati helyek a Hévízi forrástóban A gyűjtések időpontjai 2009-ben a következők voltak: március 23, május 26, szeptember 8, október 21. III. Anyag módszer A korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan, a mintákat a faés betonoszlopokról egy kaparó éllel ellátott nyeles plankton hálóval nyertem. Az így kapott mintákat egy széles szájú műanyag edénybe öntöttem és formalinnal konzerváltam. A biológiai anyag további kezelése illetve feldolgozása a tihanyi laboratóriumban történt. A különböző technikai feladatok elvégzésében Starkné Mecsnóbel Ildikó volt segítségemre. Ilyenek voltak többek között a minták alkoholban való átmosása, egyes állatcsoportok kiválogatása, a minták mindegyikéből megfelelő mennyiség elküldése Németh József algológusnak. Az állategyüttesek %-os összetételének meghatározására a korábbi módszereket használtam, így a relatív quantitativ módszert, illetve a Shirayama-féle indexet használtam (Shyrayama, Y. 1988). IV. Eredmények és értékelésük Állatfajok előfordulása a bevonatban A vizsgált időszakban (2009. március 23. - október 21.) az összes taxonszám (faj és fajcsoport együtt) 18 volt (1. táblázat). Az egyes gyűjtőhelyeken a korábbi évhez képest hárommal kevesebb. A hármas gyűjtőhelyen 14, a nyolcason 10, az ötösön 8, a négyesen és a hatoson 7-7 faj illetve fajcsoport volt kimutatható. A legmagasabb értékeket a két partközeli mintában (3-as és 8-as gyűjtési hely) találtam. A különböző évek bevonatlakó állatainak taxonszámát összevetve kitűnik, hogy a 3-as, 6-os és a 8as számú gyűjtőhelyeken egy-egy alkalommal 10 feletti volt az értékük, míg a többi 5 és 10 között változott. A fauna %-os összetétele 2009-ben, a korábbi évekhez hasonlóan, két domináns állatcsoportot találtam, az Oligochaeta-kat és a Nematodakat. Az állategyüttesben való %-os előfordulás az egyes gyűjtőhelyeken eltérést mutatott. Az Oligochaetaké 38,5 és 54,8, a Nematoda-ké 26,8 és 51,7% között ingadozott. A gyűjtőhelyek %-os értékeinek átlagolása kapcsán egyértelműen kiviláglik, hogy a bevonatok állategyüttesének 90,2 és 74,2 részét a fent jelzett két állatcsoport alkotja. Egyes esetekben azonban megfigyelhető volt más fajok relatív magas értéke is, pl. a Cypridopsis vidua nevű Ostracoda tavasszal és ősszel 25,4, 26,9 és 38,4%-ot is elérte. ASchizopera clandestina héviziensis Harpacticoida májusban mutatott számottevően magas értéket (21,9%). A Cyclopsok közül a Macrocyclops albidus volt jelentős szeptemberben. 57