Hidrológiai tájékoztató, 2010

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Szabó Tamás: A szegedi vasúti Tisza-híd

Első eleme a Tiszaliget rehabilitációja, sportcentrumainak felújítása, infrastruktúrájának bővítése. Ezen belül megépítésre kerül a városi sportuszoda, mellette a termálvízre épülő élményfürdő és wellness gyógyászati központ, egy négycsillagos gyógy- és egy három csillagos sportszállóval A második elemeként, a pályázatra elnyert összegből megépül 2010-ig Európa leghosszabb gyaloghídja, mely a tiszaligeti sétányt köti majd össze a Tiszai hajósok terével. Az ugyancsak megújuló Szapáry korzótól a tiszaligeti furdőkomplexum bejáratáig vezető fahíd a Tiszához kötődő tiszavirághoz fog hasonlítani, amely az éjszakai megvilágításban még életszerűbben fog hatni. A híd megkönnyíti majd a főiskolán tanulóknak is a közlekedést, hiszen gyalogosan néhány perc alatt a kollégiumból az új épülő főiskolai campus is elérhető lesz. A hídfőknél lévő terek kávézóknak és különböző rendezvényeknek adnak majd helyet Harmadik eleme a most is szép és hangulatos Tiszaparti sétánynak az átépítése lesz, amely a Vásárhelyi-terv részeként Köti- Kövizig beruházása lesz. A Tisza híd és a tiszai vízirendészet közötti partszakasz átépítését a sétány kiszélesítését, ezáltal a támfal megerősítését is tartalmazza. Az elkövetkezendő években a város fejlődése nem áll meg a belváros rehabilitációjával, további városrészek (Szandaszőlős, Széchenyi-lakótelep) felújítására is sor kerül. Az átalakítási és új építésű munkálatok, a gyógyturizmus adta lehetőségek, számos új munkahelyet is teremtenek a város lakóinak, ez sem elhanyagolható szempont. Néhány éven belül tehát megváltozik Szolnok arculata és az így élhetőbb város méltán lesz az ország egyik kedvelt idegenforgalmi gyógyturizmusra is épülő települése, a „Tisza fővárosa". Köszönetnyilvánítás Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a dolgozat elkészüléséért konzulensünknek dr. Fekete Jenőnének, valamint mindenkinek, aki munkájával hozzájárult dolgozatunk létrejöttéhez. A szegedi vasúti Tisza-híd* SZABÓ TAMÁS Pályázatomban a II. világháborúban lebombázott szegedi híd történetét és építési technológiáit mutattam be. Szeged első hídja Százötven éve épült meg Szeged első vasúti hídja. Közel száz évig szolgálta a közlekedést. Több szempontból is kiemelkedően fontos volt a XIX. században épített műtárgy. Egyes források szerint ez volt a világ első kétvágányú hídja. Hazánk első szegecselt szerkezetű és keszonalapozású hídja volt. Történelmi áttekintés 1852-ben született döntés arról, hogy a Pest - Temesvár vasútvonal Szegednél keresztezze a Tiszát. A híd terveit a mindössze 27 éves Ernest Cézanne francia mérnök készítette. Az eredeti terv szerint a Pestről induló vasútvonal sugárirányban vezetett volna be Szeged városába. Eredetileg közúti-vasúti vegyes forgalmú hídnak épült volna, de a szegedi lakosok tiltakozása miatt elvetették ezt az ötletet. A vasút nyomvonalának választása során a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy hol helyezzék el a Tisza-hidat. Helyének kijelölésénél felvetődött, hogy a vasút a jelenlegi Kálvária sugárút - Somogyi utca folytatásában, vagy a Boszorkány - szigetnél épüljön meg. Végül egy harmadik megoldás valósult meg, a híd a városközponthoz közel épült meg mivel ott volt az új vasútállomás. 1854. március 4.-én megnyitották a vasútvonalat, de a híd csak később, 1858 december 2.-án készült el. Addig a vasúti forgalom az épülő híd munkahídját használta. A hidat kétvágányúra építették meg a forgalom megnövekedésében bízva. Ez volt az első kétvágányú vasúti híd Magyarországon. A híd az 1944. szeptember 3-i amerikai bombázás és az október 9-i német robbantás során elpusztult. A roncsoktól északra ideiglenes közúti-vasúti hidat építettek, amely bő két esztendeig szolgálta a Az eredeti híd részlete * A 2009. évi Sajó Elemér diplomamunka pályázaton szakközépiskolai kategóriában dicséretben részesült diplomamunka kivonata. 35