Hidrológiai tájékoztató, 2010
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Laurinyecz Pál: A Fehér-Körös árvízi modellezése
A Fehér-Körös árvízi modellezése* LAURINYECZ PÁL Bevezetés A Körös-völgy árvízvédelmi biztonsághoz hozzájárul a szükségtározó rendszer. Ennek szükségessége megalapozott, hiszen 1925 óta nem volt olyan jelentősebb árhullám a Fehér- és a Fekete-Körösön, amely töltésszakadás, vagy szükségtározás nélkül vonult volna le ezeken, a folyókon. A jelen dolgozat célja a 2000-ben levonult - az eddigi legnagyobb - fehér-körösi árhullám rekonstruálása, a Kisdelta árvízvédelmi szükségtározó lefolyás módosító hatásának számszerűsítése, és az így kialakult hidrológiai helyzet elemzése. Az 1D folyómodell előállítása Az árhullám lefolyását egy kalibrált, és igazolt egydimenziós HEC-RAS hidrodinamikai modellel állítottam elő. Az illesztéshez elsődlegesen a Manning-féle érdességi tényezőt használtam, de a hidak környezetében átállításra kerültek a kontrakciós és expanziós veszteségi tényezők is. A 2004-ben az észlelt és a számított tetőző vízszintek közötti abszolút eltérések átlaga 8 cm volt, ami jó eredménynek számít. Az igazoláshoz a 2005. évi árhullámot használtam, itt a tetőző vízszintek közötti abszolút eltérések átlaga 11 cm, ami elfogadható. A rekonstruált és tározással módosított 2000. évi árhullám A teljes egészében lefolyásra került víz, döntően magyar részen okozna problémákat. Négy fehér-körösi híd kerülne kritikus helyzetbe magyar oldalon, és kettő román részen. Új LNV szintek alakulnának ki valamennyi magyar területen lévő vízmércén, méghozzá igen jelentős (0.07 0.77 m) mértékben. 1. táblázat. A tarozás hatékonysága mutatói Qmax tározóba Qmax folyó M, v, á r ^árhullám M 2 (m 3/s) (mVs) (-) (1000m 3) (lOOOm 3) 600.55 616.2 0.97 27142.934 145517.72 0.18 A Fehér-Körös teljes magyar hosszán, és a Kettős-Körös felső részén jelentkeztek magassági hiányok. A Kisdelta szükségtározó megnyitásával nagymértékű vízszintcsökkenés (70 cm) érhető el, így nem érhetik el a tározó alatti szakaszok az eddig észlelt maximum szinteket. A tározás árvízcsúcs-csökkentő hatását az M,, és M 2 mérőszámokkal jellemezhetjük. Az M, a tározóba vezetett csúcsvízhozam, és a folyó maximális vízhozamának a hányadosa. Az M 2, az árhullám tömegének (térfogata), és a tározott víz mennyigének a hányadosa. A tározott víztérfogat idősora szerint, a maximálisan betárazott vízmennyiséghez tartozó vízszint 55 cm-rel, meghaladná a tározó zárótöltésének átlagos szintjét, vagyis a tározó túltöltődne. 1. ábra. Tetőzések hossz-szelvényei a rekonstruált és tározással módosított árhullám esetén * A 2009. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton főiskolai kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 32
