Hidrológiai tájékoztató, 2009

EMLÉKEZÉSEK - Dr. Kuti László: Kútadatok, vizes szakvélemények a 100 éve született ifj. dr. Noszky Jenő vízföldtani tevékenységéről

Kútadatok, vizes szakvélemények a 100 éve született ifj. dr. Noszky Jenő vízföldtani tevékenységéről Kevesen tudják, hogy a Bakony és a magyar mezozoikum kiváló ismerője, Ifj. dr. Noszky Jenő amellett, hogy más hegyvidéki területeken is elismert kutató munkát végzett, időnként a vízföldtan területére is kirándult. Vízföldtani munkásságát három jól elhatárolható szakaszra lehet osztani. Ezek a szakvélemények, a kútadatok összeállítása a Kreybig-féle térképezéshez és vízföldtan a bauxit kutatásban. Még debreceni tanársegéd korában kezd foglakozni Lókút község környékének földtani viszonyaival, és a földtani felvételezés közben a térség vízföldtanával kapcsolatban is vetődnek föl kérdései, amelyeket igyekszik megválaszolni (iff. Noszky, 1934). „Mint minden mészkővidéken, úgy az Északi Bakony területén is az emberi települések csak bővizű források, illetőleg kutak környékén alakulhattak ki. Ez alól a szabály alól azonban néhány kivételt találunk, mégpedig Lókút és Tés községek, továbbá Csőszpuszta esetében. E települések vízellátása már a magas hegygerinci, magas platói fekvésük miatt sem volna kielégítő, de kedvezőtlenségük még feltűnőbbé válik, ha hozzátesszük, hogy e helységek mészkővidékeken fekszenek. így aztán nem is csodálkozhatunk azon, hogy e községekben irigyelt ember az, akinek kútja van, mert a faluban - ahogy ők is mondják a víz a legnagyobb kincs.", íija az 1934-ben a Magyar Hidrológiai Társaságnál megtartott előadásáról írt cikkében. A terület részletes földtani ismertetése mellett, amelyet mindig nagyon fontosnak tartott, értékeli a település vízellátását, és vízhasználati lehetőségeit. Közben felhívja a figyelmet a nyitott kutak szennyeződhetőségéből adódó problémákra is. Végül a földtani és hidrológiai adatok összevetett értékelését követően javaslatokat tesz „a vízhiány megoldásának lehetséges módjaira". Javasolja megvizsgálni vízföldtani szempontból az alsókréta képződmények fedőjét, és kapcsolatát az alatta lévő képződményekkel: „Kutató aknákkal megkellene vizsgálni az alsókréta képződmények fedőjét, ... hogy általános elterjedésben megvannak-e a középső-kréta bazális rétegei; a középső-kréta requiéniás mészkő fekvőjében. ha ez sikerül, akkor olyan területen, ahol elegendő nagyságú vízgyűjtő terület is rendelkezésre áll, a requiéniás mészkövön keresztül kell kutat fúrni, ill. ásni a víztartó rétegbe. így 40-50 m mélységben meg lehet kapni a vizet." Felhívja a figyelmet a karsztvízben adódó lehetőségekre, és harmadik megoldásként elképzelhetőnek tartja, hogy a bővizű források vízadó üledékére telepítsenek kutakat. így a vízkérdés „az Északi Bakony legbővebb vizű forrásait szolgáltató miocén kavics és homok rétegeknek a falutól ÉNy-ra fekvő, ... tömegébe mélyeszteti kutak segítségével volna megoldható" (iß. Noszky, 1934). A Magyar Királyi Földtani Intézetbe kerülését követően, bár nem ez a kiemelt szakterülete, bekapcsolódik az intézet vízföldtani tevékenységébe is különböző vízföldtani szakvélemények készítésével. Vízföldtani szakvéleményeit az ország különböző részéről készítette. Ezek vagy egy konkrét objektum, pl. vasútállomás, repülőtér, vagy egy térség, egy település vízellátásával foglakoztak. így szakvéleményt készített többek között a veszprémi repülőtér vízellátásáról, a Bakonyi vízgondokról, MÁV állomásokon lévő kutakról, mezőgazdasági telepek vízellátásáról, a Debreceni Városi Vízmű új vízbeszerzési lehetőségeiről. Ez utóbbiban emeli ki az előzetes földtani kutatások fontosságát, mely nélkül vízművet tervezni szerinte nem lehet, s melyet korábban, mint itt is elmulasztottak: „Debrecen város vízművei a létesítésük idején 1909-11 körül is csak a szükségszerűen akkor fellépő vízigény mérsékelt kielégítésére terveztettek, s nem vették számításba későbbi fejlődés következményeit. ... A vízmű tervezésénél a szakszerű előmunkálatokat, a részletes geológiai kutatást, a hidrogeológiai kísérleti előtanulmányokat (a vízáramlás irányának meghatározását, a vízsebesség megállapítását, a vízminőség, a depressziós határ, a vízadó rétegek vízbőségének eldöntését, a réteglejtések kiszerkesztését) elvégezni elmulasztották, aminek hiánya később jelentkezik is." A szakvéleményben ismerteti a 200 m-es mélységig előforduló vízadó szinteket: 1. 35^42 m körüli mélységekben van egy vízben dús homokréteg, 2. 48.56-60 m táján is találunk elég bővizű homokrétegeket, 3. 70 és 85 m között is elég sok helyen találtak vízadó lencséket, 4. 90 és 105 m között is van egy vízadó horizont; 5. 115-130 m körül találjuk az egyik legismertebb s egyben legjobban igénybe vett vízadó szintet, 6. 185 m mélység közelében van még egy komolyabb, kavicsos rétegekből táplálkozó vízadó szint a város D-i részein. Ezt követően pedig rendszerszerűen összefoglalja a kibővítés szükséges lépéseit. Mely szerint a legközeIfj. dr. Noszky Jenő Késmárk, 1909.04.15. - Budapest, 1970.01.23. 8