Hidrológiai tájékoztató, 2009

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2010-ben

1935. augusztus 1. A 7500.sz. ME rendelet értelmében az Ipari Minisztérium átvette az ország vízellátásának műszaki irányítását, a városi és községi vízművek létesítését, valamint az artézi kutak felügyeletét. Ennek megfelelően a közegészségügyi mérnöki szolgálat felügyelete a Népjóléti Minisztériumból az Iparügyi Minisztériumhoz került át. 1935. november 23. t Zawadowsky Alfréd (Budapest), jogász, statisztikus, a ,.Magyarország vizeinek statistikájá" című forrásértékű mű szerzője. (* Temesvár, 1862. november 20.) 1935. december Közreadták FM Tervező Osztályának Keretterve az Alföld öntözővízzel való ellátására" című dokumentumot. A mű Trümmer Árpád és Lampl Hugó aláírásával jelent meg, és a cél elérésére vonatkozóan több alternatívát tartalmazott. A munkával kapcsolatosan a Vízrajzi Intézet adatai alapján Trümmer készített először az egész országra kiterjedően öntözővíz-készleti katasztert. 1935. Az 1929-1931. évi felvételek alapján a Vízrajzi Intézet kiadásában megjelent t

r4 Tisza helyszínrajza, hosszszelvénye és keresztszelvényei Tiszabecstől Szegedig" című 85 oldalas kiadvány 1935. Megkezdték a tatai Öreg-tó rendszeres kotrásait. A munkát 1939-ig kézi erővel, azt követően géppel végezték. 1935. Megalakult a Délborsodi Armentesítő Társulat, amely a Tisza hosszában utolsó még nem védett öblözeten, az ún. „borsodi nyílt ártér"-en 1939. végéig megépítette az ármentesítő töltéseket. 50 éve 1960. május 1. A Székesfehérvári (később Közép-dunántúli) Vízügyi Igazgatóság szervezetébe tartozó siófoki szakaszmérnökséget átszervezve önálló egységként (siófoki székhellyel) létrehozták a Balatoni Vízügyi Kirendeltséget (BVK). Az átszervezés elsőrendű célja az volt, hogy az új szervezeti egység nagyobb hatáskörrel rendelkezve alkalmassá váljon a Balaton-fejlesztés növekvő vízgazdálkodási igényeinek kielégítésére. A Kirendeltség első vezetője Ligeti László volt. 1960. augusztus 4. t Kunszt János (Budapest), orvos, fürdőgyógyász, jeles balneológiai szakíró. (* Zólyombrezó, 1892. június 26.) 1960. december 31. Hatályba lépett az Elnöki Tanács 29.sz. törvényerejű rendelete „A vízgazdálkodási társulatokról" címmel. Ezzel egyidőben hatályát vesztette a társulatok alakításáról szóló 1957. évi 48.sz. tvr. 1960. A Balatonhoz hasonlóan megkezdődött a Fertő tó magyarországi területének átfogó természettudományos kutatása. 1960-196l-ben a VITUKI vízminőségi vizsgálatokat végzett, az Országos Balneológiai Intézet pedig mérésekkel állapította meg az egyes források vízhozamát. 1960. A VITUKI kiadásában megjelent a Vízrajzi Atlasz sorozat első kötete „A Hernád", amelyet 1984-ig további 26 kötet követett. 1960. A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottságának szófiai ülésén merült fel először a szocialista országok vízügyi együttműködésének - a kétoldalú kapcsolatokon túli szükségessége. 1960. Befejezték a Szamos medrének átvágási munkáit Cégény és Matolcs között. Az új meder 8 kilométerével szemben a levágott kanyarulat hossza 25 km volt. 1960. A magyar-csehszlovák Közös Műszaki Bizottság elfogadta a Nemzetközi Dunabizottság ajánlatát, amely szerint a legkisebb hajózási és szabályozási vízszint alatt 2,5 m mély és 120 m széles hajóutat kell biztosítani. 1960. Az országban befejeződött a vízminőségi laboratóriumi hálózat kiépítése, amellyel lehetővé vált az ipari üzemek szennyvízkibocsátásának rendszeres mérése. Ezzel megnyílt annak lehetősége, hogy bevezessék a szennyvízbírság jogintézményét. 1960. Országos hálózatban megkezdődött a vízállások távjelzése. Az első folyamatosan működő távjelző állomások postai telefonvonalon üzemeltek, a Dunán Rajka, Komárom és Budapest, a Tiszán pedig Tiszabecs voltak a VITUKI-val közvetlen összeköttetésben. 1960. Megjelent Károlyi Zsigmond hézagpótló munkája, ,,A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon" címmel. A kötetben elsőként tett kísérletet a szerző arra, hogy a hazai vízgazdálkodás történéseit a magyar gazdaságtörténet egészébe ágyazva értékelje. 25 éve 1985. január 22. f Ziegler Károly (Budapest), vízmérnök. Éveken keresztül társulati mérnökként tevékenykedett, majd a társulatok államosítása után a gyulai, később a szolnoki vízügyi 63