Hidrológiai tájékoztató, 2009

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2010-ben

bere, akinek új eljárási módjait és tapasztalatait Péch József „Gátvédelem" c. művében adta közre, (f Szeged, 1887. augusztus 14.) 1835. szeptember 25. Első ízben találkozott két rendszeres járatban közlekedő gőzhajó a Dunán, Vác mellett: a Pozsonyból érkező PANNÓNIA és a Pestről felfelé haladó ZRÍNYI. 1835. november 18. József nádor utasítására Adam Clark, aki a Széchenyi és Vásárhelyi által Angliában vásárolt VIDRA nevű gőzüzemű kotróhajó kezelőjeként érkezett Magyarországra, hajójával megkezdte az óbudai hajógyárhoz vezető csatorna kotrását. 1835. A Zalavíz Szabályozó Társulat érdekeltsége elhatározta, hogy a Zalán elmocsarasodást okozó malmokat megszüntetteti. A következő esztendőben a társulat megkezdte a Zala szabályozott medrének ásását. 1835. Gr. Széchenyi István kezdeményezésére a MARIA DOROTHEA gőzhajó üzembeállításával megindult a Duna torkolatától, Galactól Konstantinápolyig tartó útvonalon a rendszeres hajójárat. 150 éve 1860. február 25. * Kajlinger Mihály (Budapest), gépészmérnök, a fővárosi vízművek igazgatója 1895-1924. között, (t Budapest, 1924. április 5.) 1860. március 9. t Lányi Sámuel (Kékkő), földmérő és vízépítő mérnök, a reformkor egyik legjelentősebb térképésze. 1823-ban nyert oklevelet az Institutum Geometricumban. A Tisza és mellékfolyói térképezésének 1946-ig vezetője volt. A művészettörténet, mint festőt és grafikust tartja számon. (* Igló, 1791.) 1860. április 8. f Széchenyi István gróf (Döbling), a XIX. sz. első felében megindult reformmozgalom kezdeményezője és legjelentősebb személyisége. Része volt a dunai gőzhajózás életre hívásában és a Kereskedelmi Bank alapításában. Létrehozta Pest-Buda első két nagyipari üzemét, az Óbudai Hajógyárat a téli kikötővel (1836) és a pesti József Hengermalom Társaságot (1838) - ezek voltak Magyarországon a modern értelemben vett első ipari részvénytársaságok. Irányította az Al-Duna szabályozását (183537), nevéhez fűződik a Lánchíd létrehozása. Az 1840-es években megindította a Tisza szabályozását, jelentős része volt a balatoni gőzhajózás megindulásában. A Batthyány-kormányban közlekedési és közmunkügyi miniszter volt. (* Bécs, 1791. szeptember 21.) 1860. Elkészült a Bodrog-szabályozás terve, amelynek célja a folyó kártételei elleni védekezés és a medervándorlás megszüntetése volt. A munkákat 1860-1890 között végezték el. 1860. Budán megnyílt a Hild József tervei alapján klasszicista stílusban újjáépített Császár fürdő. 125 éve 1885. április Józsa László főmérnök, a debreceni kultúrmérnöki hivatal vezetője tervet készített a Holt-, Sebes-, Fekete- és Kettős Körös között fekvő terület belvizeinek levezetésére. 1885. május 9. A Duna Dévény és Dunaradvány közötti szakaszának szabályozásáról hozott VlII.tc. alapján - az ország legfőbb kereskedelmi víziútjának hajózhatóvá tétele érdekében - megindultak a magyar Felső-Dunán a vízimunkálatok. A törvény a munkákra 17 millió forintot irányozott elő. A terveket még Bodoky Lajos készítette, a közvetlen kivitelezés irányítója Fekete Zsigmond volt. Az 1896-ig tartó munkák során a mellékágakat elzárták, a folyó kanyarulatait átvágták, s így egy kevésbé kanyargó - természetellenesen merev - középvízi medret alakítottak ki. 1885. május 27. „A Rába és mellékfolyói szabályozásáról, valamint Győr város és Győrsziget község árvédelméről" szóló XV. tc. hosszúlejáratú kölcsönt biztosított a Rába-szabályozás számára, s ennek tudatában megindultak a munkák, melynek során a folyó medrét átvágásokkal megkurtították. Az így kialakított új meder mentén megépítették az ármentesítő töltéseket és biztosították az árvizek gyors levonulását. 1885. június 14. Az országgyűlés elfogadta a „vízjogról" szóló XXIII. törvényt, amely korszakos jelentőségű volt a hazai vízimunkák fejlesztése és az egységes vízjogi rendszer kialakítása tekintetében. 1885. június 16. t Molnár János (Budapest), gyógyszerész, analitikus. Hatósági élelmiszer-vizsgálatokat végzett, és számos hazai ásványvizet elsőként elemzett. (* Körmöcbánya, 1814. december 5.) 1885. szeptember 13. t Bodoky Lajos (Budapest), vízépítő mérnök. 1868-1872 között a Körös-Berettyó Ármentesítő Társulat mérnökeként a vízrendszer szabályozását tervezte és vezette. Állami szolgálatba lépve foglalkozott a Felső-Duna szabályozási munkálataival is. 1881 -ben a Közmunka és Közlekedési Minisztérium vízépítészeti osztályának vezető61