Hidrológiai tájékoztató, 2009

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A délnyugat tibeti (Kína) mészképző hévforrások vizsgálata és kapcsolatuk a lemeztektonikai folyamatokkal

1. Völgy perem, 2. Folyó, 3. Folyóvízi hordalék, 4. Forrásvízi mészkő, 5. Aktív forrásterület, 6. Inaktív forráshelyek és feláramlási pályák, 7. alapkőzet. fokozatosan elnyelődik. Megfigyelhető még, hogy szá­mos helyen nem tömör mészkő képződött, hanem mé­sziszap amely nagyrészt nem cementálódott illetve alig kötött (2. ábra). A völgy mészkő feletti szakaszán a völgyoldalak­ban magasabb helyzetben idősebb forrásmészkövek fordulnak elő jelezve azt, hogy a völgynek ez a része már korábban is valószínűleg a felső pleisztocénben paleo-hévforrások kilépésének területe volt. Az ezek­ből képződött mészkövek a jelenlegi völgytalp felett eredeti helyzetben kb. 8 m-rel magasabban képződtek. Egy részük a folyó bevágódása következtében nagy blokkokban megcsúszva alacsonyabb helyzetbe kerül­ve tanulmányozhatók. Ezek a kiválások a paleo-hévforrásokból képződött idősebb első generációs mészkőként értelmezhetők és az eredeti helyzetben a völgy oldalában kisebb platókat ké­peznek. így a vallási szent építmények (gompa, csorten) ezeken helyezkednek el és alattuk a mészkő közvetlenül tanulmányozható. Ez az első generációs mészkő, réteg­zett tavi kifejlődést mutat. A mészkőben a réteglapok menti horizontális likacsosság jelentkezik és likacsok vízszintes nagysága esetenként 5-10 cm-t is elérik és 1—2 cm magasak, néha lencse alakúak. E likacsok a mészkő­3. kép. Idősebb mészkő vörös vasas kis kúpokkal ben helyenként tömegesen fordulnak elő, máshol pedig teljesen hiányoznak. A likacsok genetikailag nem a nö­vényzettel, hanem a feltörő víz igen erőteljes gázosságá­val magyarázható. Az idősebb mészkő felszínén elszórtan sorba rende­ződve kis kb. 1—1,5 m magasságú vörös vasas kúpok ­oszlopok képződtek. Ezek megjelenése és forma változa­taik az itt feltörő hévforrás kiválásoknak egy igen érde­kes és egyedi típusát képviselik (3. kép). A több generációs különböző korú forrásüledékek ki­válásai alapján a tibeti Tirtapurinál is kimutathatók a hévforrások feltörési helyeinek átrendeződése a kiemel­kedéssel összefüggő völgybevágódással. A paleo-hévfor­rások elapadását és áthelyeződésüket a mai területre a fo­lyó kb. 8-10 m-es bevágódása idézte elő. Az erózió miatt a völgy alsóbb szakaszán új feláramlási pályák nyíltak meg és ezek mentén napjainkban is olyan magas hőmér­sékletű karsztos hévizek lépnek ma felszínre, amelyek­ből a fent leírt jelentős méretű mészkőplató képződött a helyi erózióbázis felszínén. A hévforrásokból vett és hozott vízminta kémiai vizs­gálata a MAFI laboratóriumában készült dr. Bartha And­rás irányításával. A kapott eredményeket az (/. táblázat­ban) közlöm. 4. kép. A Manaszarovar-i tó legjelentősebb hévforrás­csoportja nátrium-karbonát kiváltással. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom