Hidrológiai tájékoztató, 2009

EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Folyók, tavak és hévizek a 325 éve született Bél Mátyás Notitiáiban

vesz föl? Besztercebánya zuhogója és emelvénye; vizei­ről, halairól, kétéltűiről nincs tudósítás a hazai törvények ellenére a zólyomiak kárára. Besztercebányát elhagyva a Garam olyan, mint az éliszi rabságból kiengedett gyors ló. (Elisz: tartomány a Peloponnészosz nyugati részén.) A Bisztrica forrása királyi forrás, a szlávoknak Kralova Studna, a Hole hegyek völgyeiben bugyog. Kezdetén a Hermanecz folyó erősíti meg. Nógrád és Hont megye főfolyója az Ipoly, amely Málnapatak mellett ered. „Még nem hagytuk el Málna­patakot, mikor [az Ipoly] két malmot kezd hajtani, az egyik ffirészmalom, a másik lisztet őröl, azután több vi­zet hozunk még föl." Részletesen foglalkozik a Selmec patakkal (5. ábra), rá­mutat Mikoviny Sámuel sokoldalú selmeci munkásságára. „A selmeci: folyócska, az, annál kevesebb, amekko­rák forrásai és első futása. Ismert a nép közt, szára­zabb-szomj asabb helyzetű (lévén) és Selmec egyszers­mind aranylelőhely, amennyire azt a kiásandó és forgal­mazandó ércek mellett a haszon megkívánja." „A folyóvizek ásványokat tartalmaznak." (A Selmec folyócska neve a szlovákban keletkezett, a szlo­vák Stiavnica - savanyúvíz folyó. A folyót savanyúvízforrások táplálják.) Pest, Pilis, Solt megye területén természetesen a Duna szerepel, mely a folyók fejedelme (fluuiorum princeps Danubius). A nagyobb szigetek közül részletesen ismer­teti a Szentendrei-, a Nyulak, illetve Szent Margit-, vala­mint a Csepel-szigetet. Az ismertetések a Mikoviny Sámuel által készített Pilis megyei (Esztergomtól-Rác­kevéig) és Solt megyei (Ráckevétől-Bajáig) térképeken pontosan nyomon követhetők. Ezek egy-egy részletét a 3. és a 4. ábrán szemléltetjük. A megye többi folyója: a Vajas, amely a Duna - a ka­locsaiak által - mesterségesen kialakított medre. A föld­rajzi és történelmi nevezetességeivel együtt felsorolja a Tisza, Zagyva, Galga, Rákos és a Tápió folyót. Moson megyében a Duna mellett a Lajtát emeli ki. „So­kat árt a vidéknek, ha a Duna kiárad, míg a Lajta vízállása egyenletes és bőséges. Mivel a sík vidéken folyó mederbe semmi zavaros forrás, úgy mind a Duna, mind a Lajta min­denütt egyformán tiszta és ivásra alkalmas" (Mihály F. 1985). Tavak Az ismertetett megyék nagyobb tavakban igen szegé­nyek. Csak a Moson megye nyugati határában a váltako­zó vízállású Fertő tó ( locus Peiso) keleti fele nagyobb ki­teijedésű (6. ábra). „Minthogy a tóban - parti szegélye­ken sem - hal nem található, ezt egyesek a tóban levő, igen nagy salétromtartalmú iszapnak tulajdonítják,... me­gyénkhez tartozó partmente igen alkalmas a salétromfő­zésre." (Mihály F. 1985). A tóparti települések közül töb­bek között megemlíti Nezsider, Pátfalu és Illmic nevét. Moson megye Győr megyével határos szögletét a Fer­tőhöz hasonló tavak (tócsák) alkotják, ezt a lápos vidéket (lacunae) Hanságnak, németül „der Wasen"-nek mond­ják. A láp fölös vizeit a Rábca vezeti el (6. ábra). A Duna völgy Solt megyei szakaszán számos kisebb­nagyobb időszakos tó ismeretes (4. ábra). A mesterséges tavak közül megemlíti a Málnapatak melletti víztározót, amely már a Lázár deák 1528-as tér­képén is szerepel és jelenleg is üzemel. Végül kiemelem a Mikoviny Sámuel által tervezett ­napjainkban is meglevő - Selmecbányái víztározókat, melyeket az ércbányászattal összefüggésben hasznosítot­tak (5. ábra). Miként Bél M. íija: „Az ércbányák vágatai, tava magas sáncok közt alkalmas helyen van." Mind a tavak, mind a Selmec-patak és két mellékága mentén levő számos zúzómalom (Pochwerke), a vízener­gia erőteljes igénybevételét jelzik (Vitális Gy. 1991). Hévizek Megjegyezzük, hogy a hévízforrások mellett az ás­ványvíz forrásokat is megemlíti. 3. ábra. A Visegrádi és a Pilis-Budai­hegység, valamint a Szentendrei­sziget Mikoviny Sámuel 1738-ban a Notitia III. kötetében közzétett Pilis megyei térképén 4. ábra. A Duna-völgy Tass-Duna­földvár közötti szakasza Mikoviny Sámuel 1738-ban a Notitia. III. kötetében közzétett Solt megyei térképrészletén. 5. ábra. Selmecbánya és környéke Mikoviny Sámuel 1742-ben a Notitia IV. kötetében közzétett Hont megyei térképrészletén 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom