Hidrológiai tájékoztató, 2009

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vágás István: Dr. Mosonyi Emil 1944. évi tanulmánya a hegyvidéki víztározásról

A folyóvizek bentikus állatvilága nem különíthető el a hiporheikus régió egészétől, mivel a makrobentosz fajok fiatal példányai is megtalálhatók annak felső zónájában. Ennek a ténynek nagy gyakorlati jelentősége van. A nemrégiben történt tiszai mérgezés után egyes szakértők azt jósolták, hogy a gerinctelen fauna regenerálódásához legalább 10 évre van szükség. Ez nem így történt, mivel a gerinctelen fauna már a következő évre megújult. Ennek konkrét oka az lehetett, hogy a mérgezett víz nem hatolt be a pórusrendszer egészébe, minek következtében az ott található állatvilág épségben megmaradt és gyorsan benépesítette a megüresedett életteret. IRODALOM Chappuis, P. A. 1942. Eine neue Methode zur Untersuchung der Grundwasserfauna. Acta Seien. Math.et Natur. Kolozsvár, 6: 1-7. Craib, J. S. 1965. A sampler for taking short undisturbed cores. J. Cons. perm. int. Explor, Mer, 30: 34-39. Farkas, H. 1958. Candona Szőcsi n. sp. eine neue Ostracoden-Art der Rostrata-Gruppe aus der ungarischen Brunnen-Fauna. Zool. Anzeiger, 160: 110-112. Gibert, J. Danielopol, D. L. Stanford, J. A. 1994. Groundwater Ecology. Academic Press, San Diego, New York, Boston, London, Sydney, Tokyo, Toronto. Gidó Zs. 2003. Magyarországi és romániai hegyvidékek forrásainak és intersticiális vizeinek kisrákfaunisztikai vizsgálata. Hozzájárulások a stygobiont kagylósrákok taxonomiájához és evolúciójához. Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen. Megyeri J. 1963. Ásott kutak hidrofaunisztikai vizsgálata. Acta Academica Paedagogicae Szegediensis, 2: 149-175. Ponyi J. 1997. A Balaton-felvidék patakjainak zoológiai vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, október: 18-22. Ponyi J. 2000. Fauna-vizsgálatok a Tisza partszegélyén 1959-ben. Hidrobiológiái Tájékoztató, 50-57. Ponyi J. Ponyi J.-né 1962. Adatok a Mánfa-patak (Mecsek hegység) intersticiális faunájának ismeretéhez. Állattani Közlem., XLIX, 1-^t. sz.: 91-96. Ponyi, E. J. Ponyi, L. 1961. Daten über einige in dem interstitiellen Wasser der Donau lebenden tiere bei Bratislava. Biologia, Bratislava, XVI, 11: 838-841. Schwoerbel, J. 1964. Der Begriff des hyporeischen Lebensraumes und seine Bedeutung für die Entstehung und Ausbreitung subterraner Tierarten. Dritter Internationaler Kongress für Speologie 1961. Sektion II: 89-96. Dr. Mosonyi Emil 1944. évi tanulmánya a hegyvidéki víztározásról Bemutatja: DR. VÁGÁS ISTVÁN A nemrégiben elhunyt Mosonyi Emil (1910-2009) professzor 1945. előtti hazai munkássága talán kevesebbek számára ismert, mint teljes életműve, 1942. és 1944. között ugyanis felmérte az akkor időlegesen országunkhoz csatolt Kárpátalja és Észak-Erdély hegyvidéki vízerőhasznosításának lehetőségeit, és kidolgozta annak elméletét is. Tanulmányát a Budapesti Műszaki Egyetem doktori értekezésként fogadta el. E tanulmány összegező fejezetét mutatjuk itt be az elhunyt Szerzőre való tiszteletteljes emlékezéssel. * * * Ez a tanulmány a tározó teljesítőképességének mértékéül a kielégíthető legnagyobb eredő vízfogyasztásnak a tározó vízkivételére vonatkoztatott közepes értékét veszi figyelembe, s a tározók hidrológiai jellemzésére a teljesítő-képességnek és a hozzá tartozó tározótér-szükségletnek összefüggését használja fel. Az összefüggés - amint láttuk, - csak akkor ábrázolható egy görbével, ha a vízhozam-eloszlás és a fogyasztás jellege adott, míg e tényezők bármelyikének változásával már görbesereg jellemzi a hidrológiai törvényszerűséget. Értekezésem gerincét a teljesítőképességi görbék törvényszerűségeinek megvilágítása, illetve az egyes jellemző közepes fogyasztásokhoz tartozó tározótér-szükségletek elméleti meghatározása alkotja. A vizsgált hegyvidéknek a domborzati és geológiai szempontból hasonló jellegű területein sikerült a tározás tekintetében bizonyos hidrológiai hasonlóságot felismerni, s ennek alapján a vízhozam-eloszlás szélsőségességétjellemző cp tényezőt és a többé-kevésbé pontos meghatározására szolgáló eljárást megadni. Tagadhatatlan, hogy a vizsgálat folyamán a mérnöki gyakorlat számára alkalmas eredmények leszűrése érdekében igen leegyszerűsített feltevésekből kellett kiindulnom, s ennélfogva önként értetődik, hogy az említett tényezők és a tőlük függő tározótér-szükséglet tulajdonképpen számos - e tanulmányban ugyan említett, de külön nem választott, meteorológiai, domborzati és geológiai körülmények bonyolultabb függvénye; mégis, az itt javasolt eljárás alkalmazhatósága mellett szól az alábbi három szempont: 1. A hegyvidéki vízrajzi viszonyoknak általános, de különösképpen a Kárpát-medence körülményeire érvényes, és az egyes meteorológiai, domborzati és geológiai tényezőktől külön-külön függő törvényszerűségei még nincsenek olyan mértékben feltárva, hogy belőlük kiindulva az általunk keresett mennyiségek matematikai úton egyszerűen meghatározhatók volnának. Számos, minden irányban kiterjedő - meteorológiai, topográfiai, geológiai, vízrajzi stb. — mérést és tanulmányt kell végezni még ahhoz, hogy a vázolt körülményekből tisztább és főképpen pontosabb képet kapjunk. 2. Az eddigi mérések és vizsgálatok elég jól alátámasztják a megadott összefüggéseket, tehát ha elméleti értelemben még kiegészítésre szorulnak is, a gyakorlat szempontjából alkalmazhatóknak látszanak. 3. A vízrajzi és meteorológiai észlelések hiányosságai sok esetben teljesen lehetetlenné teszi a hegyvidékeken különösen a kisebb vízfolyásokon - a vízrajzi viszonyok 34