Hidrológiai tájékoztató, 2009

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Szántó Judit: A hidrogeológiai modellezés szerepe speciális szennyeződések roncsolásmentes diagnosztikájában

91780917609174091720917009168091660 AMK6 + • mg/l 7 • 6 id 5 m 3 2 Ld 1 I 0.318 0.0296 0.0015 IS 0.0011 1 1 1 1 1 I 1 709580 709600 709620 709640 709660 709680 709700 709720 709740 1. ábra. A számított BTEXkoncentráció-eloszlás (2008 november) (A 2007. februári mérésekre kalibrált modellel) kiegészíteti az egy-egy pillanatnyi állapotot felmérő geofizikai méréseket és a felszín alatti mintavételezés eredményeit. Lehetőséget biztosít a szennyezett terület pontosabb lehatárolására, különösen, ha a méréseket időnként megismételjük és az így nyert adatokkal kalibráljuk a modelleket. Dolgozatomban bemutattam azokat a térképeket, amelyeket a BGT által elvégzett vízkémiai analízis során kapott eredményekből a Golden Software Surfer for Windows 8.01 program alkalmazásával készítettem. Ismertettem az ásotthalmi területről készült hidrogeológiai modellt, melynek elkészítésében lehetőségem nyílt részt venni. A geofizikai mérések is bebizonyították, hogy a hidrogeológiai és a transzport modell mennyire jól tudja előrevetíteni a szennyezőanyag terjedését, Fontos, hogy ne csak a telített zónában történő áramlásokról legyen fogalmunk, hanem a telítetlen zónában történőkről is, mely közegben a szennyeződés terjedése leginkább adszorpcióval lehetséges. Ennek bemutatására a következő két számítógépes szimulációt használtam. A Hydrus-1D program segítségével, becsléssel határoztam meg, hogy a vezetékből kijutó olajszennyeződés mennyi idő alatt érhette el a talajvíz felszínét. A WHI UnSat Suite programcsomag két moduljával modelleztem a telítetlen zónában történő áramlást. A benzol teijedését a koncentráció és az idő, valamint a koncentráció és a mélység függvényében ábrázoltam a VLEACH modullal, míg az alchlor viselkedését a PESTAN modul segítségével mutattam be. Az elvégzett vizsgálatok is megerősítették, hogy speciális felszín alatti szennyeződések esetében csak széles eszköztárral rendelkező komplex vizsgálatok vezetnek hatékony eredményre. A diplomaterv eredményei rávilágítottak a jövőbeli folytatás szükségességére mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati alkalmazás vonalán. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani elsősorban konzulenseimnek, dr. Nyári Zsuzsannának, dr. Szűcs Péternek és Zákányi Balázsnak, valamint mindenkinek, aki hozzásegített a diplomamunkám elkészítéséhez. IRODALOM Filep Gy., Kovács B., Lakatos J., Madarász T„ Szabó /.: (2002): Szennyezett területek kármentesítése, in: Szabó I. (szerk.) (2002): Szennyezett területek kármentesítése (Miskolci Egyetemi kiadó 2002), pp. 11-13., 20-21., 66., 94., 100-104., 134^135. Juhász J.: Hidrogeológia. Harmadik átdolgozott kiadás. (Akadémiai Kiadó, Budapest 2002), pp. 1-1116. Kovács B.: Hidrodinamikai és transzportmodellezés I., (Miskolc 2004.). Nyári Zsuzsanna: Roncsolásmentes technológia fejlesztése felszín alatti szennyeződések környezeti diagnosztikájának céljára 1-2-3. Munkaszakasz zárójelentés (2005, 2006, 2007). P. Szűcs, F. Civian, M. Virág: Applicability of the most frequent value method in grandwater modeling. Hydrogeology Journal (2006), 14:pp. 31-43. Springer-Verlag, DOI 10.1007/sl0040-004-0426-l Szűcs P. és Szabó I.: Felszín alatti hidraulika, Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Tanszék (2005). Nyári Z„ Neducza B., Szűcs P., Madarasz T„ Halmoczky Sz.: Noninvsive geophysical methods in environmental diagnostics of contaminated sites. EAGE (European Association of Geoscientists and Engineers) 69th Conference and Exhibition - London

, UK, 11-14 June 2007, E010, pp. 1-5. 17