Hidrológiai tájékoztató, 2009

EMLÉKEZÉSEK - Dr. Koltay József: Társulatok a közművesítésért! A vízmű- és csatornamű társulatok 50 éves tevékenységének fontosabb eseményeiről és eredményeiről

2. táblázat. A víziközmű társulatok beruházási tevékenységére vonatkozó főbb adatok (1958-1996) 1958-80 1981-85 1986-90 1991-95 1958-96 A tevékenység főbb mutatói Mérték1996. időszakban egység időszakban évben összesen Vízmű építése (fejlesztése) Teljesítés összege M Ft 9.981 7.829 11.621 6.547 600 36.578 Megépült vízvezetékhálózat hossza km 17.000 4.500 4.700 2.000 200 28.400 Átadott új vízművek száma db 850 450 660 210 30 2.200 Vezetékes vízzel ellátottak száma E fő 2.700 500 460 250 30 3.940 Csatornamű építése (fejlesztése) Teljesítés összege M Ft 2.909 2.237 4.943 28.156 8.763 47.008 Megépült csatornahálózat hossza km 650 380 590 1.550 500 3.670 Átadott új csatornaművek db 70 40 30 70 20 230 Belterületi vízelvezetés Teljesítés összege M Ft 236 78 314 Víziközmű beruházások összesen: M Ft 12.890 10.066 16.800 34.781 9.363 83.900" Támogatások aránya

x x % 48,0 45,5 44,7 69,1 72,0 58,5 Érdekeltségi hozzájárulás aránya I

X % 52,0 54,5 55,3 30,9 28,0 41,5 Megjegyzés: x 1977. évi árszinten a társulati beruházások összege: 400-500 M Ft-ra becsülhető Összesen %-a. éves elhúzódása és a helyi érdekeltek (lakosság, önkormányzatok) folyamatos elszegényedése. A ténylegesen jelentkező problémák, sok esetben kritikus helyzetek ellenére azonban a víziközmű társulatok, elsősorban a csatornázási társulatok eredményesen „ teljesítettek". Bár az utóbbi tíz évre vonatkozóan részletes társulati adatok nem állnak rendelkezésre, a 3., 4. és 5. táblázat adataiból következtetve valószínűsíthető, hogy a községekben a közüzemi csatornázás dinamikus fejlesztéséhez és az ú.n. „közmű-olló " nyitottságának csökkentéséhez a társulatok jelentős mértékben hozzájárultak. A táblázatok adataiból - az elért eredményeket értékelve - egyértelműen megállapítható, hogy azok a személyek, akik kezdeményezték és támogatták ezt a „ bátor vállalkozást", akik kidolgozták és továbbfejlesztették a víziközmű társulati intézményrendszer szervezeti és jogi kereteit, korukat meghaladó gazdaságpolitikai bölcsességről tettek tanúbizonyságot. Köszönet érte! (5. kép). 5. kép. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter kitüntetést ad át dr. Koltay Józsefnek, a vízügyi szolgálat 55. évfordulóján tartott ünnepségen (2008. okt. 1.) 5. Mi volt a siker titka? Az elmúlt 50 év eredményeit értékelve indokolt feltenni a kérdést: mi volt a siker titka? A szerző, aki közel öt évtizeden keresztül aktívan részt vett a víziközmű társulati mozgalomban, a falusi vízellátás fejlesztéséért folytatott nehéz küzdelemben mint hiteles személy, - saját tapasztalatait és több emlékülésen elhangzott fontosabb megállapításokat is figyelembe véve - a siker titkait a következőkben foglalja össze. - A vízgazdálkodási társulatok alakításáról szóló 1957. évi 48. számú törvényerejű rendelet alapján 1957. év óta lehetőség volt az érdekelt lakosság anyagi áldozatvállalásának szervezett biztosítására. - A vízügyi, tanácsi (önkormányzati) és közegészségügyi szervek közös összefogása és korrekt együttműködése. - A közvetlenül érdekelt lakosság (jogi személyek) kedvező anyagi áldozatvállalása a víziközmű költségeihez. -Az 1958-1990. időszakban megvalósult beruházások költségeinek több mint 50%-át közvetlenül a helyi érdekeltek, elsősorban a lakosság vállalták. (Lásd. 2. táblázat). Szükséges hangsúlyozni, hogy a helyi lakosság terhelhetőségére, a szervezők közel négy évtizedig mindig figyelemmel voltak. Sajnálatos, hogy az elmúlt 10 év során több esetben nem így történt. -Az állam kedvező hozzáállása és jelentős támogatása a társulati úton megvalósuló víziközmű beruházásokhoz. -A helyi közigazgatási és egyéb szervek (pl. mezőgazdasági üzemek) részéről vállalt anyagi támogatások lehetősége. -Az Országos Takarékpénztár (OTP) kedvezményes, kezdetben (1958-1985) 2-3%-os kamatozású hitelezési feltételek biztosítása, elsősorban a lakossági hozzájárulá13