Hidrológiai tájékoztató, 2008

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2009-ben

1784. Az I. katonai felmérés alkalmával elkészült a Fertő tó részletes térképe. 1784. Megkezdődtek a Dráva mederátmetszésekkel történő szabályozási munkái. A műszaki beavatkozás több megszakítás után 1848-ban ért véget. A munka során 64 átvágást ástak ki, amelynek kifejlődésével a folyó hossza 454 km-ről 272 km-re rövidült. 1784. Sexty András „geometra" (1759-1827) elkészítette a Tisza Cigánd és Dombrád közötti szakaszának átmetszésekkel történő szabályozási tervét. 200 éve 1809. Elkészült Karcag (Szolnok m.) határában a Zádor-patak 76 m hosszú, eredetileg kilenc- (jelenleg öt-) nyílású, kőalapzatú és téglaboltozatú hídja, amelyet Magurányi József egri kőművesmester 1806-ban kezdett el építeni. A híd ma szárazon áll, mivel a terület vizeit azóta lecsapolták. 2-2 szélső pillérjét az 1830-as árvíz pusztította el. Napjainkban ipari műemlék. 1809. Elhunyt Stanislaus Heppe, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság vezetője. Utóda a neves bánsági hajózási mérnök, Sax Zakariás lett. 175 éve 1834. január 6. * Meiszner Ernő (?), mérnök, a Rába-szabályozás tervezője és vezetője. A szabályozás műszaki szempontból az egyik legszerencsésebb megoldású hazai folyószabályozások közé tartozik, (t Nagyvárad, 1902. április 11.) 1834. február 5. t Laáb Gáspár (Bezenye), földmérő, vízépítő mérnök. Oklevelét a szenei Collegium Oeconomicumban szerezte, 1770-től 52 esztendőn át Moson vármegye mérnökeként dolgozott a Duna, a Lajta, a Fertő tó és a Hanság szabályozásán. Számos kéziratos térképe ismert a Kisalföld vízvidékeiről. (* Bezenye, 1747. január 3.) 1834. március 4. A Helytartótanács elrendelte Budán a Királyi Tisza Térképészeti Iroda felállítását, amelynek vezetőjéül Lányi Sámuelt nevezték ki. Ezzel megkezdődött a Tisza 1846-ig tartó vízrajzi felmérése, amely alapul szolgált Vásárhelyi Pál és mérnöktársai számára a Tisza-szabályozási tervek elkészítéséhez. 1834. április 14. Áthaladt az első gőzhajó, az ARGO az Al-Dunán. Ezzel megindult a gőzhajózás a Duna egész hosszában: Bécstől Galacig, majd a következő évben a Duna torkolatától egészen Konstantinápolyig. 1834. július 19. t Hadaly Károly (Pest), matematikus, egyetemi tanár. A magyar mérnökképzés első vízépítéstani könyveinek szerzője. (* Nagysziget, 1743.) 1834. * Révy Gyula (Gardos, Somogy m.) mérnök, hidrológus. Tudománytörténeti jelentőségű vízrajzi kísérleteit és méréseit főleg külföldön (Dél-Amerikában - a Paraná folyón) végezte. 1876-ban, a dunai árvíz eseményeivel kapcsolatban, gr. Andrássy Gyula miniszterelnök meghívására hazalátogatott, hogy szakvéleményt adjon a folyó budapesti szakaszának szabályozásáról. Külföldön hunyt el. (f ?, 1878 után) 1834. Debrecenben megfúrták az első közkutat, amely az egész városban az egészséges ivóvízellátás kezdetét jelentette. 1834. Megalakult a Sióberki Társulat. A társulat eltávolíttatta a mezőkomáromi és kiliti-i malmokat, mert azok mocsárrá duzzasztották a Sió völgyét. 1834. Zala, Vas és Veszprém vármegyék mérnökeinek közreműködésével megkezdődött a Marcal és mellékvizeinek felmérése. A munkát - több éves szüneteltetés után - a 40-es években fejezték be. 150 éve 1859. január 2. f Halász Gáspár (Szilasbalhás), a reformkor jeles vízmérnöke, Beszédes ./ózse/ közvetlen munkatársa a dunántúli vízszabályozási munkákban.(* Szilasbalhás, 1787.) 1859. február 25. A kinevezett királyi biztos működésének eredményeképpen Vas, Veszprém, Zala vármegyék küldöttei megalakították a Marcalszabályozó Társulatot. A szintén érintett Győr vármegye nem kívánt részt venni a társulatban. 1859. június 6. * Bánki Donát (Bakonybánk), gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus. Kezdetben a közlekedésgépészet terén folytatott beható tanulmányokat, majd 1900-ban, a budapesti műegyetem hidrogépek tanszékvezető egyetemi tanáraként a szivattyúk és vízturbinák elméleti és gyakorlati kérdései foglalkoztatták. Legjelentősebb nyomtatásban is megjelent munkái a „Folyadékok mozgása hajlított 66