Hidrológiai tájékoztató, 2008
BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2009-ben
Társaság aktív tagja, 1956-tól alelnöke. A hazai Dunakutatás is sokat köszönhetett tevékenységének, (t Budapest, 1962. január 19.) 1884. szeptember 29. Az 1884-1887-iki országgyűlési ülésszak megnyitása alkalmából elmondott trónbeszédében I. Ferenc József többek között - ígéretet tett arra, hogy a kormány a vízjogról szóló törvényjavaslatot be fogja terjeszteni az országgyűlésnek. 1884. november 10. A földmívelésügyi miniszter jóváhagyta a Tiszavölgyi Társulat módosított alapszabályát, amely kinyilvánította, hogy a Társulat célja, segíteni valamennyi alföldi társulatot az ármentesítési, belvízlevezetési és vízhasznosítási feladataik ellátásában. 1884. november 29. t Gyengő László (Budapest), a XIX. sz. második felének jeles vasútépítő mérnöke. A pest-losonci, a pesthatvani, az ungvári és a dél-magyarországi vaspályákat építette. A párizsi Eiffel cég magyarországi képviselőjeként vezette a (közelmúltban műemlékké nyilvánított) budapesti Nyugati pályaudvar épületének építését, a szegedi képviselővé választották. (* Győr-Alsóváros, 1841. április 20.) 1884. november 29. Elkészült Hódmezővásárhelyen a Nagy András János-kút, amelynek artézi vizét a névadó és felesége Mucsi Mária költségén végzett fúrás adta. Ez a kút a város második artézi kútja volt, az elsőt (1880.) ugyancsak a Zsigmondycég fúrta. 1884. A Béga-csatornára telepítve megépült Temesvár vízerőtelepe (2000 kW), amely a maga nemében az első magyarországi vízerőmű volt. 1884. Az 1879-ben, Kvassay Jenő által, a mezőgazdasági vízgazdálkodás feladatainak megoldására megszervezett kultúrmérnöki intézmény keretében létrehozták a halászati felügyelői munkakört, s ennek ellátásával Landgraf Jánost bízták meg. (A hivatalt 1887-ben Halászati Felügyelőséggé szervezték.) Feladata lett a folyószabályozások és ármentesítések következtében hanyatlásnak indult halászat újjászervezése, az 1888:XIX. törvénycikk, az ún. „halászati törvény" előkészítése, életbeléptetése és végrehajtásának ellenőrzése. 1884. A Tisza szabályozása során létesített mederátvágások közül az alsóbb folyószakaszon számos átvágás nem olyan mértékben fejlődött ki, mint ahogy azt a tervezők remélték. A szükséges nagy mennyiségű kotrások végrehajtására létrehozták az állami kotróhajó parkot (a Tiszai kir. állami Kotrások Vezetőségét). 1884. Martin Ottó a pesti oldal csatornázására 1884-ben készített tervében már használta a csapadékintenzitás, a lefolyási tényező és a késleltetés fogalmakat. Ilyen tekintetben úttörő munkája nem vált nemzetközileg ismertté. 100 éve 1909. február 3. * György István (Budapest), mérnök. Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. A Budapesti helyiérdekű Vasút (BHÉV) és a BSZKRT osztálymérnökeként tevékenykedett, egyebek között a mai Moszkva téri felüljárót és a BHÉV Római fürdő állomását tervezte. A háború után jelentős szerepe volt a főváros közlekedésének újjáépítésében (Gubacsi úti vasúti híd, a csepeli HÉV újjáépítése stb.). Munkássága alapvető a budapesti metró tervezésében és megvalósításában és a VIZITERV vezetőjeként a fejlődő országokkal való együttműködés fejlesztésében (a FAO és az ENSZ keretében), (f Budapest, 1974. augusztus 25.) 1909. március Tatabányán a rossz minőségű ivóvíz miatt tífuszjárvány tört ki, aminek következtében az összes kutat és a meglévő vízvezetéket lezárták. A város vízellátását a későbbiekben a környék karsztvizének aknával történő mesterséges feltárásával oldották meg. Ezt a módszert itt alkalmazták először Magyarországon. 1909. április 12. * Penyigey Dénes (Kolozsvár), növénytermesztő, agrártörténész, egyetemi tanár. Több mint 200 szakdolgozatában, számos cikkében főleg a növénytermesztés és az öntözés mezőgazdaság történeti kérdéseivel foglalkozott, (t Budapest, 1974.február 25.) 1909. május 7. Megkezdődtek a városligeti Széchenyi fürdő 1913-ig tartó építési munkálatai. 1909. június 11. * Bogárdi (Bogner) János (Torda) mérnök, az állami vízügyi szolgálatnak, mint folyammérnök 1933-tól tagja, a Vízrajzi Intézet igazgatója, a VITUKI főosztályvezetője, 1962-1979. között egyetemi tanár, az MTA tagja, a hordalékképződés, -mozgás, -szállítás hidraulikai alapjainak kutatója, (f Budapest, 1998. november 18.) 1909. július 10. 710 km 2 érdekeltségi területen megalakult a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló- és Öntöző Társulat, amely feladatául tűzte ki a Dunavölgyi Főcsatorna (DVCS) megépítését és a hozzátartozó belvízcsatorna-hálózat kialakítását. A munkát 1912. szeptemberében indították meg, s 1929-ben fejezték be. 68