Hidrológiai tájékoztató, 2008

EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 125 éve jelent meg dr. Szabó József: „Geologia kiváló tekintettel a petrografiára vulkánosságra és hidrografiára" című első magyar nyelvű kézikönyve hidrográfiai tanulságai

„A higienisták a kifogástalan ivóvíztől a következő hét tulajdonságot kívánják meg: 1. A víz legyen színtelen, szagtalan és nem zavaros. 2. A víznek forráshőmérséklete legyen a különféle évszakokban állandó, vagy csekély ingadozásnak (legfólebb 6 °C.) alávetve. 3. A víz ne tartalmazzon (mikroskoppal látható) semminemű szerves testet vagy szerves extract anyagot, mely a Chamäleon vagy ezüstsó oldatát redukálná. 4. A víz ne tartalmazzon ammoniakat, salátromos savat vagy salétromsavat. 5. A víz a chloridok, a sulfátok és különösen a kaliumsulfátnak csak igen csekély mennyiségét tartalmazza. 6. A vízben ne legyen sok földes vegyület, de különösen magnéziumsó nem. 7. Legyen üdítő, azaz: tartalmazzon jó levegőt (oxigént) és szabad szénsavat." Az ásványvizek geologiai viszonyairól szólva a világhírre vergődött budai keserűvíz, amely heterotherma, tehát nem geologiai forrás, hanem csekély mélységben képződik. A keserűvíz dolomit és kvarchomokkal keveredő trachittufában képződik, nagy mennyiségben finom osztatú pirittel. A pirit szolgáltatja a kénsavat, mely azután a dolomitból Ca-ot és Mg-ot, a foldpátokból pedig Na-ot köt le. A szénsavas forrásokat a vulkáni tevékenységgel hozza kapcsolatba, melyek ha útjukban felszínközeli forrással lépnek kapcsolatba, akkor azokat hideg savanyúvízzé változtatják. A kénsavas vegyületeket tartalmazó forrásokat a fémek kénvegyületeinek oxidációjából származtatja. „Az érczbányákból kifolyó víz nagymértékben vezeti el a fémeket vízben oldódó sulfátok alakjában. Vulkáni működés helyén szintén képződhetik kénsav és sulfátok." A tengervízzel nem foglalkozik részletesen. Megemlíti, hogy a tengervíz kémiai és mechanikai hatása „számtalanszor nagyobb mint az édesvízé." „A tenget vizét folytonos mozgásban tartja az áramlat, valamint a apály és dagály." A kristályos keménykőzetek nagy ellenállást fejtenek ki, míg a törmelékes kőzetek kevés kivétellel a hullámok hatásának esnek áldozatul. A tenger pusztítását Helgoland sziget pusztulása példáján szemlélteti. Végül a jég kőzet rontó és alkotó hatásáról szól. Kitér a gletserek (jégárak) felszínt formáló fontosságára. A jégmezőkön két alkotórészt különböztet meg: „egyik az oromhó (Svájczban Firn), mely a csúcsok lejtőit az örökös hó határán felül mindenütt fedi, hol azokhoz tapadni képes, s mely a völgyek felső katlanszerű végeit messze elterülő hómezőkkel, úgynevezett firntengerekkel tölti be." A másik a gletscher nevet viselő jégár, mely a firngletser tenger hosszabbodásaként az örökös hó határa alá ér le, „s melyben az oromhó laza tömegeit tiszta, szilárd jéggé alakulva találjuk." A híresebb gleccserek közül képábrákkal szemlélteti a magas Alpok jégmezejét, a Montblancról szakadó „Mer de Glace" (5. ábra), a legnagyobb kiterjedésű Aletsch és a Zermatt melletti Gorner gleccsert. Bemutatja a jégár haránt rianásait, a jégár kanyargását, a közép és végmorénákat, a gletcser asztalt, valamint a végmorénák felhalmozódásait. A gleccserben szállított kőzettörmelék mind a gleccser oldalán, mind a feküjén karcolásokat idézhet elő, melynek nyomai a gleccser elolvadása után is követhetők. A teljesség kedvéért az úszó és az olvadó jéghegyet is bemutatja. * * * Dr. Szabó József mindenki által érthető, bő magyarázatokkal ellátott Geologiája a hidrográfiai viszonyokat is olyan kézzelfoghatóan ábrázolja, melynek olvasása a szakembereken kívül mindenki számára késztetést éreztet arra, hogy a leírtakat akár a természetben, akár a térképeken nyomon kövesse. A jelen közleményben leírtak csak a figyelem felkeltését szolgálják és a 125 évvel ezetlőtt megjelent kézikönyv - a jelen gyakorlatában is hasznosítható - tanulmányozását ajánlják. Dr. Vitális György 5