Hidrológiai tájékoztató, 2008
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vágás István: A vízszín-esés meghatározó szerepe árvízi vízállásoknál
A hidrogeológia bevonul az agrármérnök képzés területére. A Pannoniai-medence kiemelkedően magas földi hőárama és kedvező rezervoár mechanikai paraméterei miatt ismét tucatjával mélyültek a hévízkutak, de nagy számban maradtak vissza a szénhidrogén és perspektivikus kutatásokból is. A hévíztermelés (forrásokból + kutakból) napi volumene meghaladja a 300 ezer m 3-t, ami már regionális rétegenergia csökkenéssel jár. Ez nagy szakértelmet igénylő interferencia vizsgálatokat, valamint visszasajtolási kísérleteket igényel. A geotermikus energia hasznosítására kísérletek történnek mezőgazdasági, ipari és lakótelepi területeken. A Központi Földtani Hivatal a napi ipari és mezőgazdasági feladatokhoz közvetlenül hasznosítható tematikus térképsorozat kiadását indítja el, így a vízföldtanit és környezetvédelmit is, de sajnos ezekből csupán néhány jelenhetett meg a 80-as évek közepén jelentkező gazdasági válság miatt. A 70-es évek végétől egyre több figyelem fordul az állami szervek részéről is az ivóvíz bázisok védelme felé. Elkészültek az első védőidom meghatározások. Ennek nyomán előtérbe kerül a különféle ipari, mezőgazdasági, települési, hulladéklerakók környezeti hatásának vizsgálata, kezdetben még hagyományos, nagyon időigényes, de hidraulikailag jobban követhető és alapos terepi munkával járó módszerekkel. 1980-as évek végétől napjainkig A neokapitalista rendszerváltoztatással felszámolt nagy tervező, kutató, kivitelező vállalatokat, magánszakértőitervezői és kisiparos tevékenység váltja fel a gyakorlati hidrogeológiában is. Ez lehetőséget teremt a fiatal szakemberek aktiválódásának, az elektronikus digitális technikán alapuló transzport modellezés mindent háttérbe szorító elterjedésének. A jól szervezett hazai kútfúró ipar is szétdarabolódik, a technikai követelmények hátrányára. Az új elméleti szemlélet jól szolgálja a központilag támogatott vízbázis védelem és szennyvíz kezelések hidrogeológiai szektorát. Ez a támogatás az utóbbi években jelentősen lecsökkent, a központi vízminőség védelmi ellenőrzés visszaszorult. A vízigények jelentős csökkenése miatt a gyakorlati kutatásokban is a vízminőség változások vizsgálata lép előtérbe. A vízgazdálkodás beolvadt a környezetvédelembe, ezért nagy súlyt kaptak a hulladék elhelyezési, kárelhárítási vizsgálatok, főként a felszámolt ipari, katonai területeken. Az építéshidrológia - az engedélyeztetés önkormányzati hatáskörbe utalása nyomán szinte teljesen megszűnt. Emiatt növekednek a nagyvárosok mélyépítési problémái, a kis települések közvetlen és közvetett vízkárai, és veszélyesen fokozódik a magas partok károsodása. Új problémát jelent a mélységi vizek, másodlagos konszolidációt követő arzén, kerogén, natúr ammónia és gáz tartalom növekedések, a bánya bezárásokat követő vízszintemelkedések miatti kémiai szennyezések, lakóterület elvizesedések. Új szakterület a bányatavak környezeti hatásvizsgálata. Izgalmas kérdések a 4-es metró Gellérthegy előteri szakaszán várható problémák, a klímaváltozás és energiatakarékosság miatt megváltozó vízhasználati igények. A vízszín-esés meghatározó szerepe árvízi vízállásoknál DR. VÁGÁS ISTVÁN A Tisza szegedi vízmércéjén a nagyvizekre vonatkozó vízjárás-történet meglehetősen ellentmondásos, ámbár ez a tulajdonság lényegében a Tisza teljes alföldi szakaszára is érvényes. A legújabb évtizedek árhullámai terelték erre nemcsak a szakterület, hanem a közvélemény képviselőinek is a figyelmét. Észrevették ugyanis, hogy pl. a 2000. vagy a 2006. év tavaszi árhulláma lényegesen magasabb vízállásokkal vonult le, mint amilyen vízállások ugyanolyan, vagy még nagyobb vízhozamoknál kialakul1. táblázat. Néhány összetartozó nagyvízi vízállás és vízhozam (Tisza, Szeged) hattak egyes régebbi árvizek alkalmával. Magas vízállásoknál nem lehetett egyértelműen értelmezni a vízhozamoknak a vízállásokkal alkotott tapasztalati összefüggését, az ún. vízhozam-görbét. A szegedi vízmércén észlelt legjellemzőbb, erősen ellentmondó, néhány adatot az 1. táblázat szemlélteti. A mérések eredményeinek magyarázatára több elgondolás is született. Voltak, akik a folyó medrének évtizedeken át tartó folyamatos feliszapolódására gondoltak. Valóban, a mérsékeltebb vízállásokat is magukban foglaló adatértékelések eredményeit logikusan ilyen okok is előidézhették volna. Hiányoztak azonban az ezt igazoló kiterjedt, hosszabb folyószakaszok jelentős feliszapolódását is bemutató meder-felvételek. Másrészről, a Tisza-meder feliszapolódásának folyamatossága a folyó alsó-szakaszjellegére utalna, holott erről a folyóról a középszakasz-jelleg volt ismeretes, amely szerint az egyes árhullámok által hozott hordalékot a folyó más időpontokban tovább szállítja, így feliszapolódását illetően a hozott és az elszállított hordalék mennyisége végső soron egyensúlyban van. Időpont Vízállás (cm) Vízhozam (m 3/s) 1932. április 9. 861 4260 1970. május 21. 876 4100 1970. június 1. 958 3780 1970. június 16. 919 3530 1999. március 25. 817 2900 2000. április 21-22. 929 3300 2006. április 22. 1009 3800 46
