Hidrológiai tájékoztató, 2008

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: Gondolatok a belvízről

kalmazásukra készült előírásban figyelmen kívül hagyták a korábbi sikeres létesítményeket? - Miért vízjoggal diktálnak szakmai indoklások helyett? - Miért rögzült negatív előítélet a komlex meliorációhoz annak mérésekkel felülvizsgált ellenőrzése helyett? Ahhoz, hogy a természeti erőforrások racionális használatára áttérjen a szakma, igen komoly megújulásra van szükség és jelentős alap, alkalmazott kutatásra, innovációra. A váltást és változtatást, illetve annak igényét jelzi a globalizációhoz való alkalmazkodás kényszere, az Európai Uniohoz való csatlakozással előállt kényszer, a VAHAVA jelentésben bemutatott klímaváltozások olyan várható hatása és kényszer, valamint olyan alapelvek megfogalmazása, mint a Dublini vízalapelvek (1992) célszerű alkalmazása. A jövő bizonytalan, ha nem készülünk rá, amihez egy csírát, gondolatsort jelent a MÉLYÉPTERV 1970ben elkezdett váltása a szivárgáshidraulika irányába. Higgadt értékelésre van szükség az eddig követett út és eredmények gondos felülvizsgálatával és/vagy elhagyásával, átértékelésével. A jövő bizonytalan és még bizonytalanabb, ha nem váltunk, ha nem változtatunk. Az 1990-es változtatással a gazdák igénye is megfogalmazódott az átlátható, megismerhető, véleményezhető döntéshozatalok irányába. Ennek kifejezése a karakterisztikus megfogalmazás és a nyilvánosság alkalmazása a korábban közkedvelten alkalmazott kamarilla tevékenység és annak vízjogon keresztül való érvényesítése helyett. Átlátható döntésekre van szükség és folyamatos nyilvánosságra, aminek eredménye az Igazgatóságonkénti mediátorok alkalmazása (esetleg a katasztrófavédelmi szervezetekben), valamint később mediátorok alkalmazását vízgyűjtőként, belvízöblözetekként. Igen, egyesek szerint az áttérés, szakmai váltás olyan lehet a geocentrikus világképről a heliocentrikus világképre való váltás hazai viszonyok között a vízrendezési együtthatóval. Az átmenet 10-20 évet is igénybe vesz, vehet, de a szakma képes lesz rá. Bizakodással írtuk a sorokat a szakmai megújulás és innováció-képesség felszabadítása érdekében a vízjog diktálta megkötésből, aminek megértése és megértetése még a gáttörőknek is feladatot ad, de a belvízrendszerünk és vízgyűjtőink vízfolyásainak tulajdonjoga 18 éve rendezetlen, vagyis az átmenet időtartama kérdőjel! El kell dönteni, hogy követjük az éghajlathoz alkalmazkodó költség-haszon szemléletet és megoldásokat alkalmazzuk-e és megteremtjük a klímaváltozás biztonságát! IRODALOM [1] Dubniczky M. (2007): Egy hidrológus fotópoézise. Mérnök Újság 2007. június 6. sz. pp.30-31. [2] ENSZ (2006): A víz közös felelősségünk. Az ENSZ Víz Világjelentésének 2. kiadása. W.W.D.R.2. [3] Kolossváry Ödön (1899): Alföldünk öntözése. Magyar Mérnökés Építész Egylet Bp. [4] Kolossváry Ödön (1905): Javaslat a pest megyei szikek öntözésére vonatkozóan. Paliasz nyomda Bp. [5] Kvassay Jenő (1880): Mezőgazdasági vízműtan Ráth Móra kiadás Bp. [6] KvVM (2008): Vitaanyag Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről. A Víz Keretirányelv 14. cikke [7] SzinayM. (1972): Meliorációs bemutató a Csengeri Állami Gazdaságban. MÉLYÉPTERV 1972. szeptember 20. [8] Szinay M. (1975): Mezőgazdasági területek talaj vízháztartási vizsgálata. MÉLYÉPTERV 47/1975 Műszaki Fejlesztés [9] Szinay M. (1982): Hydromelioration of agricultural Land in Hungasy." Polders of the World" symposium Lelystadt, The Netherlands, ICID 4-10 October 1982.VI.1. 604-622.O. [10] Szinay M. (1982): AgrogidromelioraciojavVengrii.A^G57'őw//eím. Moszkva 1982-2/30. 74-79.0. [11] Szinay M. (1982): „Vízrendezési feladatok a táblán" fejezet p 163-226. In: Síkvidéki vízrendezés és gazdálkodás Szerkesztő: Dr. Petrasovits (Imre) [12] Szinay M. (1983): A melioráció egyik központi feladata és trendje a csapadékhasznosítás MHT. IV Országos Vándorgyűlés II. kötet, Melioráció 54-65 oldal. [13] SzinayM. és Köhler M. (1985): Meliorációs tájrendezés tekintettel a menedék (refiigium) területekre. „A melioráció szerepe a termelésfejlesztésben" című ICID-MAE-MHT Konferencia, 1985. augusztus 14-16. II. kötet 492-504. p. [14] Szinay M. et al. (1985): A melioráció hatékonyságának értékelési rendszere és a talajművelés energetikai racionalizásása. MÉM-OVH-MAE-MHT pályázat díjazott kézirata 1-109. oldal. [15] Szinay M. (1986): Evolution of Reclamation and Drainage in Hungary. Silver Jublee Symposium to commemarate the 25th International Course on Land Drainage. 24-28 november 1986. (paper 1-10). Betiltott előadás és publikáció. [16] Szinay M. (1987): A melioráció termelésfejlesztési jelentőségének értékelése. MÉM-MÜFA (Kézirat 1 -35.oldal) Betiltott publikáció. [17] Szinay M. (2008): Az öntözés feltétele a vízrendezés. Bevezető tanulmány. Mérnök Újság 2008. március p. 30-33[18] Szinay M. (2008 e): Az öntözés feltétele a vízrendezés II. rész Vitatanúlmány, Mérnök Újság 2008. május p. 18-20. [19] Várallyay Gy. (1978): A talaj fizkai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata Szabvány [20] Várallyay Gy. (1985): Magyarország talajainak vízháztartási és anyagforgalmi típusai. Agrokémia és Talajtan 34. [21] Várallyay Gy. (2003): A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alapjai. Budapest-Gödöllő. [22] Várallyay Gy. (1991-2007) Előadásainak írásos rögzítése, amelyet 17 év alatt a MAE-Talajtani Társaság, Talajtechnológiai Szakosztály, MHT Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály közös rendezvényeként évente egyszer Szinay M. szervezett [23] VITUKI (2007): Magyarország vízkészleteinek Állapota Bp. [24] Worldwatsh Institute (2008): A világ helyzet Fenntartható gazdaság. Föld Napja Alapítvány 42