Hidrológiai tájékoztató, 2008

A „80 ÉVES A BEREGI GYÓGYVÍZ” TUDOMÁNYOS KONFERENCIA ELŐADÁSAI - Czauner Brigitta - Mádlné dr. Szőnyi Judit: A berekfürdői mélyszerkezet és vízföldtani vonatkozásai

t. B Gázfelhalmozódás B' Kunmadaras c--m-<c' Berekfürdő Jelmagyarázat • • • 3 4 '0 9 10 2. ábra. A Berekfürdő térségében értelmezett szénhidrogén csapdázódási és vízföldtanijelenségek sematikus megjelenítése A: A vizsgálati terület felülnézetben BB': Keresztszelvény a vizsgálati terület E-i részéről CC': Keresztszelvény a vizsgálati terület D-i részéről 1, 2: oldalelmozdulási zónák „ mestervetői" 3: reverz vető 4: keresztszelvény nyomvonala 5-6: vízvezető egységek 7: vízfogó egységek 8: preneogén aljzat 9: folyadékok áramlási iránya 10: földgáz telep Nyersanyag kutatási szempontból valószínűsíthető tehát, hogy a horizontális irányban záróként viselkedő két vető(zóna) határolja le a földgázmezőt és biztosítja a tároló rendszer aktív víznyomását. A délebbi szelvényen (2/C-C. ábra) látható, hogy Berekfürdőnél a két vetőzóna összefutása az extra vízvezető egység és a Szolnoki vízvezető boltozati szakaszának beszűkülését okozza, aminek a gázmező déli irányú lehatároltsága köszönhető. Ugyanakkor a vetőzónák összefutása, e térség fokozott mértékű tektonizáltsága intenzív mélységi vízfeláramlást tesz lehetővé, ami pedig a „potenciál csóva" csúcsának Berekfürdő környéki helyzetét okozza. Pontosan ezt sikerült 1928-ban Pávai Vájna Ferencnek megfúrni, ezzel elindítva a fejlődés útján az akkori karcag-bereki tanyavilágot. Köszönetnyilvánítás A munka a MOL Nyrt. adatai felhasználásával és támogatásával, Czauner (2008) diplomamunkája keretében készült. Köszönet illeti Prof. Tóth Józsefei, dr. Pogácsás Györgyöt és Prof. Müller Imrét a kutatásban való közreműködésükért. IRODALOM Czauner B. (2008): Vetők hidraulikai viselkedésének komplex vizsgálata Berekfürdő térségében. Diplomamunka, ELTE TTK FFI Altalános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Budapest, 1-165. Mádlné Szönyi J„ Tóth J. (2007): „A Duna-Tisza köze vízföldtani típusszelvény" és a szikesedés összefüggései. Földrajzi Közlemények, 4,343-360. Matthäi, S. K„ Roberts, S. G. (1996): The influence of fault permeability on single-phase fluid flow near fault-sand intersections: results from steady-state high resolution models of pressure-driven fluid flow. AAPG Bulletion, 80/11, 1763-1779. Pogácsás Gy„ Lakatos L„ Barnitz A., Vakarcs G„ Farkas Cs. (1989): Pliocén-kvarter oldaleltolódások a Nagyalföldön. Általános Földtani Szemle, 24, 149-169. Tóth J., Almási I. (2001): Interpretation of observed fluid potential patterns in a deep sedimentary basin under tectonic compression: Hungarian Great Plain, Pannonian Basin. Geofluids, 1, 11-36. Underschultz, J. R, Otto, C. J., Bartlett, R. (2005): Formation fluids in faulted aquifers: examples from the foothills of Western Canada and the North West Shelf ofAustralia- in Boult, P., Kaldi, J. (eds): Evaluating fault and cap rock seals, AAPG Hedberg Series, 2, 247-260. 34