Hidrológiai tájékoztató, 2008

A „80 ÉVES A BEREGI GYÓGYVÍZ” TUDOMÁNYOS KONFERENCIA ELŐADÁSAI - Dr. Dobos Irma: Berekfürdő helye a Kárpát-medence 18-20. század közötti ásványvíz feltárásának történetében

2. kép. A felújított lázárfalvi nyírfürdő (2001) felújított lázárfalvi fürdő (2. kép). Móricz Zsigmond is felfigyelt a karcagi hévízre és „Ömlik az arany a karcagi pusztán" címen jelent meg írása. 1935-ben már szállodát is építettek. Gyógyvízzé 1974-ben nyilvánította az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság, mivel elsősorban mozgásszervi betegségek gyógyítására és balasetek utáni rehabilitásióban igen hatásosnak mutatkozott a hévíz. Ezután 1979-től kezdve egészségügyi szolgáltatást is nyújt a fürdő. Az 1992-től önálló község különösen jelentősen fejlődött és ezt éppen a fürdőnek köszönheti. A nátrium-hidrogén-karbonátos 56 °C hőmérsékletű jódot és brómot is tartalmazó, napi mintegy 1,5 m

3 gyógyvízzel 7 szabad és 2 fedett medencét tudnak feltölteni, ahol a bereki határ jellegzetes kócsagot és teknősbékát ábrázolva készítette el a strandfürdőben felállított szobrot Győrfi Lajos (3. kép). A község méltóképpen örökítette meg a tervező Pávai Vaj na Ferenc személyét; mellszobor, utca és szálloda emlékeztet a hévízkutak létesítőjére. A 20. század második felében jóformán a Kárpát-medence egész területén a fúrásos kutatás és főként hévízkutak létesítése uralkodik. Szlovákia területén már 1975ben a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) számos hévízkutat fürt a csllóközi területen és környékén kifejlődött pannóniai rétegek feltárásával, A Délvidéken, a bácskai területen Szabadkán hévízkutat, Belgrád mellett Arandjelovácon palackozásra alkalmas ásványvizet tárt fel t az 1970-es években a magyar vállalat. A közelmúlt néhány jellemző adata a hévízről és gyógyvízről Ekkor legnagyobb részt az Alföldön mélyültek új hévízkutak, a Dunántúlon pedig főként a meddő szénhidrogén kutatófúrásokat képezték ki (Zalakaros, Bükfürdő,) kutakká és gyógyvizük rangos fürdőkhelyekké fejlődtek ki a települések. Természetesen több kutatófúrás is létesült részben a triász (Nagyberény, Gárdony), részben a felső-pannóniai rétegek (Sárvár, Vajta, Tamási) feltárásával Az 2007. január l.-i állapot szerint hazánkban 1415 hévízkút létesült, s ebből csak 951 termelt, míg a többi selejt, lezárt vagy észlelő kút volt. A legtöbb hévízkút fürdőt (432), a mezőgazdaságot 212, a vízműveket 220 kút látta el hévízzel, míg a többi egyéb (ipari, kommunális, palackozás) célokat szolgált. (VITUKI 2007). A hőmérséklettől függetlenül 2008. májusi adat szerint az OGYFI 205 kutat és forrást nyilvánított gyógyvízzé. 3. kép. A kócsagot és teknőst ábrázoló Beregfürdő szimbóluma (Győrfy Lajos szobrászművész munkája)) IRODALOM [1] Crantz, H. J. 1777: Gesundbrunnen der Oesterreichischen Monarchie. Wien [2] Dobos I. 2008: A Kárpát-medence ásványvizeinek története. [3] Edvi Illés L. 1843: A budai héwizek, különösen a császárfurdő és gyógyintézetei. Legújabb átalakulásokban. Pest. [4] Lóczy L. id. 1912: Alföldünk artézi kútjai. - Földtani Közlöny, 42/1. 113-134. [5] Schmidt E. R. 1939: A Kincstár csonkamagyarországi szénhidrogénkutató mélyfúrásai. - MÁFI Évkönyv, 34/1. 205-267. [6] Makfalvi Z. 2005:Erdély ásvány- és gyógyvizei. - Hidrológiai Tájékoztató, 60-63. [7] Jánosi Cs. et al. 2005: Székelyföldi fiirdők, gyógyhelyek. - B.K.L. Kiadó Szombathely. [8] VITUKI Kht. 2007: A termálkutak megoszlása hőfok, állapot és hasznosítás szerint. [9] Wanek F. 2000: Ásványvízkutatás és szénhidrogének a KeletiKárpátokban 1908 előtt. - BKL Kőolaj és Földgáz, 7-8, 74-80. Természet, *egészség, ML szabadidő 30