Hidrológiai tájékoztató, 2008

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Bali Péter Zsolt: Vízoldali rézsűcsúszás Szolnok belvárosi árvízvédelmi szakaszán

Vízoldali rézsűcsúszás Szolnok belvárosi árvízvédelmi szakaszán* BALI PÉTER ZSOLT 2005 júniusában Szolnok újvárosi partszakaszán a vízoldali rézsű kb. 52 m hosszan a Tiszába csúszott. E diplomamunka a rézsűcsúszás körülményeinek bemutatása mellett, a partszakasz helyreállításának lehetőségét is vizsgálja. Tárgyalása az alábbi öt pont alapján történt. A lecsúszott újvárosi partszakasz 2005. június 25.-én 1. Szolnok belterületén a geológiai és antropogén viszonyok hatása a talaj rétegződésre Szolnok és környékének talajrétegződését geológiai és antropogén folyamatok alakították. A talajok tulajdonságainak és rétegződésének ismeretében megállapítható, hogy a város altalajának kialakulása döntően a geológiai folyamatok eredménye, továbbá hogy felépítése nagyrészt egységesnek mondható: iszapos-homokos rétegek, illetve agyagtalajok váltják egymást. 2. A rézsűcsúszás bekövetkezésének meteorológiai, hidrológiai és talajmechanikai körülményei A partcsúszás idejére és az azt megelőző időszakra jellemző meteorológiai, hidrológiai és talajmechanikai körülmények elemzését követően az alábbiak voltak megállapíthatók: • az év első felében az átlagosnál több csapadék hullott a Közép-Tiszavidéken, a rézsűcsúszás előtt néhány nappal szintén nagymennyiségű esőt mértek Szolnokon; • a Tisza vízszintjének lassú emelkedését gyors apadás követte, amely az utóbbi évtizedek leggyorsabb vízszintcsökkenései közé tartozik; • a rézsűkoronán történt repedések észlelésének napján, 2005. június 11.-én átlagos erősségű szelet mértek, azonban nap közben nagyobb erősségű széllökések is felléphettek, továbbá a néhány nappal korábban mért szélsebesség az átlagosnál nagyobb volt; • az újvárosi partszakasz altalaját négy talajtípus alkotja (felszínközeli agyagok, homoklisztes homok, puha agyag, kemény agyag); • a rézsűcsúszás kezdetén és végén a talajvízszint a folyó felé esett, melynek vonala a fúrások alapján rekonstruálható volt. 3. A suvadás okainak meghatározása A suvadás okainak feltárása a környezeti tényezők vizsgálatának keretében történt. A rézsű állékonysága két számítási módszer (Greenwood-módszer és véges elemek módszere) segítségével és két főbb szempont alapján volt számszerűen is kimutatható: először a Tisza apadására bekövetkező talajmozgás lefolyásának, majd a biológiai tényezők rézsűállékonyságot befolyásoló hatásának vizsgálatára került sor. Ezek alapján megállapítható, hogy • a partszakasz már a vízszintcsökkenés hatására elvesztette állékonyságát; • a fák súlyának számszerűen is kimutatható állékonyságcsökkentő szerepe volt; • a szélnek - a kezdeti repedések kialakulásával - közvetett szerepe lehetett a felszínmozgás létrejöttében; • a számítási eredmények és a körülmények vizsgálata alapján - több tényező hatása mellett - a rézsűcsúszás legfőbb oka a Tisza gyors apadása volt. 4. Helyreállítási változatok és értékelésük Mivel a partszakasz a szolnoki árvízvédelmi fővédvonal része, helyreállítása feltétlenül szükséges volt. Az újjáépített partnak négy alapvető feltételnek kellett megfelelnie: biztonság, tartósság, gazdaságosság és környezetbe történő illeszkedés. A négy kidolgozott helyreállítási változat mind eleget tett a fenti szempontoknak, összehasonlításuk a kivitelezési költségeik és megépíthetőségük alapján történt. Mindegyik változatban a mentett oldalon felgyülemlett talajvíz összegyűjtését egy hosszanti szivárgó, a folyóba vezetését pedig keresztszivárgók (kőbordák, paplanszivárgó) látják el, amelyek alsó síkja a folyó felé esik. A feltöltés helyi homoklisztes homokkal történik. A rézsű lebomló geotextíliás, fűmagos védelmet kap, annak alsó részét lábazati kőszórás védi a Tisza kimosásától. Az újonnan kialakított töltéspadka (a felső és az alsó rézsű közötti közel vízszintes sáv) szintje - a rézsűre eső, állékonyságcsökkentő súlyteher mérséklése miatt - az eredetinél 1 m-rel alacsonyabbra került. • I. változat. Kővel kitöltött, előregyártott vasbetonelemekből készített, hosszirányú támfal, amely a mentett oldala felé dől. A talajvíz folyó felé történő kivezetését a partszakasz teljes hossza mentén közel vízszintes terméskőszivárgó látja el. • II. változat. Az előző változathoz hasonlóan, előregyártott vasbetonelemekből épített hosszirányú támfal, amelyet hat, arra merőleges borda támaszt meg. A támfal és a támbordák kővel vannak kitöltve, amelyek így megoldják a talajvíz összegyűjtését és kivezetését. A máglyafal megtámasztást biztosít a padka alatt kialakított munkaszint számára is. • III. változat. Hosszanti kavicsszivárgó, amelyet a helyreállítás során padkaél mentén bennmaradó szádfal * A 2007. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton főiskolai kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 15