Hidrológiai tájékoztató, 2007

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Bíró Péter: 80 éves a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (Tihany): múlt, jelen és jövő

mondta. A Szeged városa által adományozott díszsírhelyen épült síremléket és sírboltot ugyanezen napon Jászai Géza c. püspök szentelte föl. A itopa/cs-obeliszken a következő felirat volt olvasható: hazai folyók szabályozása körül szerzett kiváló érdemeiért, melyek megörökítéséül a 90-ik számú tiszai átvágás az ö nevét nyerte, szülővárosának Szeged sz. kir. városnak és a szegedi ármentesítő és belvízszabályozó társulatnak hozzájárulásával emelte 1912-ben a m. kir. földművelésügyi miniszter." Az emlékoszlopot a Stefánia sétány II. világháború utáni átrendezésekor lebontották. A rajta lévő bronz domborművet az 1950-es évek végén a Szegedi Vízügyi Igazgatóság közelben lévő székházának homlokzatán helyezték el (2. kép), alatta az alábbi szöveggel: „Rapaics Radó (1848-1907) a földművelésügyi minisztérium vízügyi főosztályának két évtizeden át vezetője volt, kimagasló érdemeket szerzett az árvízvédelem fejlesztése és a hazai folyók szabályozása körül." E domborműves emléktábla ma is a helyén van, ez ösztönzött erre a megemlékezésre. Köszönetnyilvánítás: E helyen is köszönetemet fejezem ki Nyilas Péternek, a szegedi Somogyi Könyvtár munkatársának, a Rapaicsobeliszket ábrázoló archív fotó felkutatásáért és Tripolszky Imrének, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság osztályvezetőjének, az igazgatóság székházán levő Äapa/cs-dombormü fényképezéséért. IRODALOM Bátyai Jenő: Obeliszk a Stefánián. Délmagyarország, 77. évf. 239. sz. 1987. október 10. Csontos László és Fejér László: Mérnökök, természettudósok, politikusok a magyar vízgazdálkodás történetében. Magyar Hidrológiai Társaság, 2000. Dóka Klára: A vízi munkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772 - 1918). Budapest, 1987. GM: Rapaics Radó államtitkár. Gazdasági Mérnök, XXVIII. évf. 40. sz., 1904. október 6. GyH: A győrmegyei árvízről. Győri Hírlap, III. évf. 8. sz., 1888. január 26. Pallas Lexikon: Rapaics. A Pallas Nagy Lexikona XIV. kötet, Budapest, 1897. SzN: Rapaics Radó (1848(1907). Szegedi Napló. XXX. évf. 129. sz., 1907. június 1. ( Országos ünnep Szegeden. A mérnökök avatóünnepe és a Rapaics-emlék fölavatása. Szegedi Napló, XXXV. évf. 249. sz., 1912. október 15. Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XX. Kiadja Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a Csongrád Megyei Levéltár közreműködésével. Szeged, 1993. VHK: Rapaics és a vizitársulatok. Vízügyi és Hajózási Közlöny, XVII. évf. 24. sz., 1907. június 13. ( Rapaics Radó emléke. Vízügyi és Hajózási Közlöny, XVII. évf. 37. sz., 1907. szeptember 12. és XX. évf. 17. sz., 1910. április 28. Dr. Pálfai Imre 80 éves a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (Tihany): múlt, jelen és jövő Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (Tihany) 2007. szeptember 3.-án a Magyar Tudományos Akadémia Székházában és szeptember 5.-én Tihanyban ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját. A megemlékezés során az intézettel kapcsolatban lévők átvehették az erre az alkalomra készült emlékérmeket. Mindkét alkalommal levetítették az Intézetről készült legújabb kutatófilmet, s megemlékeztek a hazai tókutatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A Magyar Földrajzi Társaság Lóczy Lajos vezetésével 1891-ben indította meg a Balaton Tudományos Tanulmányozását, és a geológiát, hidrográfiát, meteorológiát, faunisztikát, florisztikát, antropológiát, néprajzot stb. felölelő eredményeit 32 kötetben tették közre. 1925-ben létesült a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó Balatoni Biológiai Állomás Hankó Béla vezetésével Révfülöpön. A hazai tókutatás központját gróf Klebelsberg Kuno vallás és közoktatásügyi miniszter 1926-ban alapította. A Magyar Biológiai Kutatóintézet 1927. szeptember 5.-én nyílt meg. Balatoni Osztályát Hankó Béla, Általános Biológiai Osztályát Verzár Frigyes vezette. A kutatók között Soó Rezső botanikus. Csík Lajos és Koller Piusz, genetikusok, Müller Sándor, Méhes Gyula és Wolsky Sándor fiziológusok, Rotaridesz Mihály és Scherffel Aladár hidrobiológus említhetők. 1945 után Beznák Aladárt lett az igazgató, s itt kezdett dolgozni Entz Béla hidrobiológus, Stohl Gábor zoológus, Fábián Gyula genetikus, biokémikus Krámli András biokémikus, Horváth János mikrobiológus, Udvardy Miklós és Felfoldy Lajos ökológusok. 1951-ben került az Intézet a Magyar Tudományos Akadémia fennhatósága alá. 1956-ban Woynarovich Elek lett az igazgató, az Intézet pedig három osztályból állt. A Hidrobiológiái Osztály vezetője Sebestyén Olga, a Növénytani Osztály vezetője Felföldy Lajos, az Állattani Osztály vezetője Gellért József volt. 1955 óta Tihanyban dolgozott Farkas Tibor, 1957-ben került Tihanyba Ponyi Jenő, Tölg István és Herodek Sándor. A kutatólétszám 11 főről 15 főre emelkedett. A Növénytani- és az Állattani Osztály is zömmel hidrobiológiái kutatásokat végzett. Az Intézet igazgatójává 1962-ben Salánki Jánost nevezték ki. Salánki Jánossal érkezett új kutatók S.-Rózsa Katalin, Zsolnai-Nagy Imre és Lábos Elemér voltak, akikhez pár év múlva Hiripi László, Elekes Károly és Kiss Tibor csatlakozott. Az így kialakult új Kísérletes Állattani Osztály a gerinctelen állatok, elsősorban puhatestűek és kisebb mértékben a rovarok neurobiológiájára szakosodott. A rohamos algásodás és az 1975-ös halpusztulás miatt az OKTT 1976-ban megindította a Balaton regionális 14