Hidrológiai tájékoztató, 2007

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Molnár Sándorné Kiss Ágota: Szeged ivóvíztermelő kútjainak nyugalmi vízszint alakulása a víztermelés tükrében

NaHC0

3-os vizeket különítünk el amelyek gázt is tartalmaznak. A kutak vízhőmérséklete a mélységtől függően 20-33 °C között változik. Szeged vízellátása Szeged ivóvízellátását hét vízműtelep biztosítja. A telepek közül öt a város területén, míg kettő a várostól több km távolságra található. A kutak a város területén 3-5-ös csoportokban épültek, úgy hogy minden kút különböző vízadó rétegből termelje a vizet. A városi telepek az 1960-1970-es években épültek és az 1980-as évek elejéig gravitációsan üzemeltek. Építéskori nyugalmi vízszintjük +4-+6 m volt. A növekvő vízigény miatt az 1980-as évek elejétől minden megnyitott réteg nyugalmi vízszintje negatív értéket mutatott és a gravitációs üzemmódról át kellett térni a búvárszivattyús üzemeltetésre. A víztermelés 1978-1982 között kb. 2,5 millió m

3-rel növekedett ami magyarázza a nagyarányú nyugalmi vízszint csökkenést. Ez a csökkenés 1986-ig figyelhető meg, amíg a várostól É-ra kb. 17 km távolságra a Tisza jobb partján, üzembe nem helyezték a 15 db. kútból álló kútcsoportot. Ennek hatására a városi rétegek átmenetileg tehermentesítődtek. A vízigény további növekedése azt eredményezte hogy, a városi kutak víztermelését nem lehetett csökkenteni. A depressziós terület megnövelése még így is pozitív hatással volt a nyugalmi szintekre. Egyes városi kutak nyugalmi vízszintjének süllyedése megállt, vagy erőteljesen csökkent, sőt vízszint emelkedés is megfigyelhető volt egy-egy réteg esetében. A víztermelés több mint 25 millió m

3-rel 1991-ben érte el a csúcspontját (1. ábra). Az ivóvíz árának emelése, a vízkészlet használati díj bevezetése 1994-ben már erőteljesen éreztette hatását a termelésben is. 1996-ban már csak kb. 19 millió m

3 vizet termeltek, ami megfelelt a 20 évvel előtti mennyiségnek. Ez a termelés csökkenés nemcsak a lakossági fogyasztók takarékosságából adódott, hanem abból is, hogy azok a cégek melyek eddig a vízműtől vásárolták a vizet, saját kutat fúrattak és leváltak a rendszerről. A kutak nyugalmi értékei gyorsan reagáltak a termelés csökkenésére. A vártnál rohamosabban emelkedtek a nyugalmi szintek a kutakban. Két mélységközben szűrőzött kutak kivételével a kutak pozitív nyomásúakká váltak. Napjainkig is folytatódik a víztermelésben a csökkenő tendencia. A termelés az 1970-es évek eleji mennyiségnek felel meg (14 millió m

3/év). Az utóbbi évek adatait vizsgálva 14-15 millió m

3/éves vízkivétellel lehet a következő években is számolni. így az eddigi tendenciát figyelembe véve a nyugalmi vízszint értékekben továbbra is lassú de nem egyenletes növekedés várható. Már jelenleg is néhány kút kivételével mindegyik pozitív és egyes rétegek nyugalmi vízszintje már a +2-+3 m-es értéket is meghaladja. A termelés csökkenésének hatására bekövetkezett nyugalmi vízszint emelkedésből arra következtethetünk, hogy a vízutánpótlódás üteme jelenleg gyorsabb, mint amennyi vizet veszünk ki a rétegekből. Ha a víztermelés és a víz utánpótlódás a jelenlegi szinten állandósul, akkor pár éven belül bekövetkezhet egy egyensúlyi állapot a nyugalmi vízszintekben és csak kisebb mértékű ingadozások lesznek megfigyelhetők a kutakban, pozitív, illetve negatív irányban. Ehhez azonban a rétegek vízutánpótlásának a jelenlegi mértékűnek és üteműnek kell lennie. Az utóbbi évek szeszélyes időjárása és egyes klímakutatók modellezése alapján azonban ez nem egyértelmű, hogy bekövetkezik. IRODALOM Az Alföld földtani atlasza Szeged (1979) MÁFI Budapest Magyarország Ivóvízbázis atlasza 1989. KHVM Budapest Molnár S-né Kiss Ágota. 1997: Szeged vízellátásának hidrogeológiai környezeti hatásai. Szakdolgozat Szegedi Vízmű Zrt. adatbázisa 56 1. ábra. Szegedi Vízmű Zrt. Ivóvíztermelés 1965 és 2006 között