Hidrológiai tájékoztató, 2007

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Horváth Ádám: A Mérgesi Holt-Rába vízpótlásának modellezése

A dolgozatban érintett terület maga a 2.51 számú ártéri öblözet. Területe Bács-Kiskun megye területéhez tartozik. Az öblözet 1:3 arányban elnyúlt a Tisza mellett, kis kiterjedésű, mély fekvésű. Az öblözet teljes egészében töltéssel védett, ártéri szigetei nincsenek. 1% valószínűségű elöntés esetén 19,74 km

2, l%o valószínűségű elöntés 19,98 km

2 kerül víz alá. A 2.51 számú öblözet területén lévő települések: Tiszakécske és Kerekdomb. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése a hullámtéri területhasználat átalakítása keretében a Tisza, Kisköredéli országhatár közötti szakaszán közel 600 m széles nagyvízi levezető sáv, un. hidraulikai folyosó kitisztítását, nyárigátak visszabontását (Szandai-nyárigát, Tószeg alsó-és felsőréti nyárigát,'Tiszabögi, Nagyrévi-nyárigát) a vízelvezetést segítő, a nagyvízi sodorvonal nyomvonalát követő vápák kialakítását, valamint töltésáthelyezéseket (Bivalytó, Martfűi) irányoz elő. A tervezett beavatkozások modellezésnél a HEC-RAS szoftver alkalmazására került sor. A modellezés eredményéből kitűnik, hogy a tervezett beavatkozások után még mindig marad olyan folyószakasz, ahol a maximális vízszintek burkológörbéje a mértékadó árvízszint fölött helyezkedik el. Ezen folyószakasz, a Tisza Tiszakécske és Tiszaug közötti szakasza, ahol töltésáthelyezéssel (bellebezéssel) a probléma megoldhatóvá válik. A töltésáthelyezés csak a Tisza jobb parti részén alakítható ki, mert a balparton a töltéshez közel lévő települések - Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt - ezt nem teszik lehetővé. A tervezett töltésáthelyezés: • I. változat: Tisza 12+420 és 19+000 jtkm között Új töltés hossza 3010 m. Érintett folyószakasz: 277,0-284,1 fkm között Területe: 103,7 ha. Tározótérfogata: 4,8 millió m

3. • 11. változat: Tisza 7+830 és 19+570 jtkm között Új töltés hossza 8570 m. Erintett folyószakasz: 270,3-284,1 fkm között Területe: 778,1 ha. Tározótérfogata:36,6 millió m

3. A tervezett töltésáthelyezés a Tisza folyó jobb partján Tiszakécske (284,1 fkm) és Tiszaug (270,3 fkm) közötti külterületen valósulna meg. A beavatkozás a nagyvízi meder vízszállító képességének javítását eredményezi úgy, hogy a lefolyást akadályozó szűk hullámteret bővíti, valamint a területet fedő növényzet ritkítását célozza meg. A tervezett töltésáthelyezés gyakorlatilag egy meglévő árvízvédelmi nyomvonal módosítása. A beavatkozás során a meglévő Tiszai jobb parti töltés megrövidül és a hullámtér tározótérfogata összesen közel 41 millió m

3-rel bővül. A Tisza mentén kiépítendő töltés áthelyezés elsődleges feladata a hullámtér tározókapacitásának növelése. A másodlagos, nem elhanyagolható feladata a töltésáthelyezésnek, hogy az új nyomvonalon kiépített töltésszakasz a szelvény teljes keresztmetszetében egyenszilárdságú lesz, a mostani három, sőt esetenként négy töltésfejlesztési beavatkozással kialakított „hagymaszelvényű" töltéshez képest. A holt-meder keresztezésekkel szabdalt fővédvonal szakasz áthelyezésével, fejlesztésével a mentett oldali fakadóvízzel, buzgárral jellemezhető területek lezárásra kerülhetnek. A töltések vízfolyástól való távolabb helyezésének célszerű területei az árvízi meder szűkületei. Az árvízi tározók hasonló feladatot tölthetnek be, szabályozható elárasztás feltételeinek megteremtésével. Ezek az elképzelések szorosan illeszkednek a „TERET A FOLYOKNAK" elnevezésű európai kezdeményezéshez. A Mérgesi Holt-Rába vízpótlásának modellezése* HORVÁTH ÁDÁM Szakdolgozatomban a Mérgesi Holt-Rába vízpótlásának többféle megoldását modelleztem, vizsgálataimat 1D nem permanens hidraulikai modellel végeztem. A problémát két irányból közelítettem meg, a vizsgálataim célja volt a Rábán a referencia vízszint előállítása és a holtág vízpótlásának modellezése. Mérgesi Holt-Rába A holtág a Rába alsó szakaszának bal partján, az ármentesített területen található, a 17+200 - 18+400 fkm között, összességében 4,7 km hosszú, kiszáradt, növényzettel erősen benőtt régi folyómeder, mely a XIX. Század végén a Rába szabályozásakor került levágásra. Mára állapota jelentősen leromlott, medrében megjelentek a cserjék és több nagyobb fa is, vízborítottsága kicsi. Vízpótlása élővízből jelenleg nem megoldott, a holtág vízjárása a talajvízszinttől függ, felszín alatti szivárgásból és belvizekből töltődik. A holtág szerepel a Rába Folyógazdálkodási Tervben, mint rehabilitálható holtág. Modellezés célja Széleskörű adatok szolgáltatása a tervezett Rába vízszint és a Mérgesi Holt-Rába rehabilitációjához. A főmeder és a mentett oldali holtág víztestek vízmozgás jellemzőinek fizikai feltárása, jelen állapot és tervezett beavatkozások viselkedésének leírása jellemzőnek választott hidrológiai események során. * A 2006. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában dicséretben részesült diplomamunka kivonata. 30