Hidrológiai tájékoztató, 2007
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Kovács Zsófia: A magyarországi folyóvizek csoportosítása az EU Víz Keretirányelv tipológiai követelményei szerint
3. ábra. Nitrogén- és foszfor- formák alapján készített dendogram (Euklidesz) középhegység, Dunántúli-középhegység, Nyugat-dunántúli dombvidék, Dél-dunántúli-dombvidék, Kisalföld, Alföld). A folyóvizek kiválasztása domborzati térképek és a hidrogeokémiai paraméterek alapján történt. 2004 júliusában elkészült folyótipológia térkép és a hozzá tartozó típus leírás segítségével soroltuk be a 22 patakot az egyes csoportokba. A kisvízfolyásokban vizsgált paraméterek alapján két csoportot tudunk jól elkülöníteni, a meszes és a szilikátos területeken folyó vízfolyásokat és ezzel alátámasztva a tipológiai besorolásukat. A Si és szervetlen C tartalom alapján készített diagram (1. ábra) is alátámasztja a tipológia hidrogeokémia szerinti megkülönböztetést. A diagramon a meszes és a szilikátos vizek elkülönülnek. Szeretnénk kiemelni a Galyavári- és a Csörgőpatakot, amelyek eltérnek a többi szilikátos kisvízfolyástól, ennek oka lehet, hogy a Mátra andezites kőzetének kisebb a Si0 2-tartalma. Egy másik lehetőség, hogy a Börzsöny és a Zempléni-hegység (ahol a többi szilikátos víz folyik) savanyú kőzete (riolit, riolittufa) könnyebben beoldódik a kisvízfolyások vizébe. A másik csoportban a meszes területek kisvízfolyásai közül néhány vízfolyás (mintavételi helyek •) valószínűleg olyan földtani képződményen folyik keresztül, ami indokolhatja, hogy a két csoport között helyezkednek el. A kisvízfolyások csoportosítását a főionok (Na +, K +, Ca 2 +, Mg 2 +, HCT), , Cl", S0 4 2"; 2. ábra) valamint a biológiai folyamatok által befolyásolt ionok (NH 4 +, N0 2~, N0 3, P0 4 3", összes foszfor; 3. ábra) alapján, clusteranalízissel végeztük el. A főionok alapján készített dendogram analízisével két csoportot tudunk elkülöníteni a meszes és szilikátos alapkőzetű vízfolyásokat. Vulkáni területek szilikátos vizei (Csenkő-, Pokol-völgyi-, Galyavári-, Málna-, Csörgőpatak, Tolcsva felső szakasza) egyértelműen különálló csoportot alkottak. A nitrogén és foszfor formák vonatkozásában a szilikátos és meszes kisvízfolyások nem váltak el élesen egymástól, bár a meszes kisvízfolyások értékei valamivel nagyobbak voltak. A cluster-analízis e vonatkozásban „keverte" a különböző típusokba tartozó folyóvizeket. Élesen elkülönült a Tócó- és a Kösély-vízfolyás, melyben kiugróan nagy értékeket mértünk. Összefoglalásképp elmondható, hogy a főionok alapján a tipológiában meszesként és szilikátosként megjelölt vizek egymástól élesen különböznek. Tápanyagtartalmukban ez nem mutatható ki, minthogy azt antropogén behatások erősen befolyásolják. Köszönetnyilvánítás A kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alap (T-34414) támogatta. IRODALOM Daniel T. C., Pote D. H. (2000): Analyzing for Total Phosohorus and Total Dissolved Phosohorus in water samples. In G.M. Pierzynski(ed): Methods for P analysis for soils sediments, residual and waters. V.396.P.94-97 IncédyJ. (1981, 1996): Analitikai laboratóriumi gyakorlat I-II. Veszprémi Egyetem Kiadó, Veszprém Marczenko Z. (1976): Spectrophotometry; determination of elements Ch (35.3).395-396. Wydawnicha Naukowo-Technicze and Ellis Horwood Németh J. (1998): A biológiai vízminősítés módszerei. Vízi Természetés Környezetvédelem (7. kötet), Budapest Podani J. (2000): Introduction to the exploration of multivariate biological data. Backhuys, Leiden. Somlyódy L„ Szilágyi, F. (2004): A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére. Budapest Műszaki Egyetem 23
