Hidrológiai tájékoztató, 2007

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Bíró Péter: 80 éves a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (Tihany): múlt, jelen és jövő

iii) Vizsgálják a fitoplankton, fítobentosz és bevonatlakó algák fotoszintézisét (14C radioaktív izotóppal), az algaegyüttesek összetételét, tömegét és elsődleges termelését, az UV sugárzás inhibitorkénti szerepét, az üledék és az oldott humin anyagok hatásait, a Balaton allochton szervesanyag terhelését. iv) Meghatározzák a különböző foszfor és nitrogén vegyületek töménységét és forgalmát a tó vizében, és felvételük sebességét, a planktonikus és bevonatlakó algák szén- és nitrogén tartalmát. Feladat a stabil izotóp technikán (15N) alapuló módszerek kidolgozása a fítobentosz és a bevonatlakó algák nitrogén-felvételének mérésére. Kísérletesen vizsgálják a C. raciborskii, Anabaena sp., Aphanizomenon flos-aquae kékalgák növekedését, nitrogén-felvételét- és kötését különböző nitrogénforrásokon, foszforlimitált kemosztátokban. v) Kutatják a baktériumok és az algák között a tápanyagokért folyó versenyt vi) Folytatják a Balaton négy medencéjében a fitoplankton hosszú távú monitorozását. A kutatások célja annak megállapítása, hogyan hat a további tápanyagterhelés csökkentése a tó vízminőségére. vii) Kutatják a vízben oldott humin anyagok eredetét, fizikai és kémiai jellemzőit, biológiai hozzáférhetőségüket, bomlásukat és ökológiai hatásaikat; viii) a halobitás változásának hatásait a fitoplanktonra. ix) Térképezik a balatoni hinarasokat, különös tekintettel azokra a változásokra, amelyeket az eutrofizálódás megfordulása okozhatott a fényklíma megváltoztatása révén, és amelyeket a vízszint csökkenése válthatott ki. A Hidrozoológiai Osztály kutatásai az alábbi kérdésekre terjednek: i) Az állattani kutatások a balatoni halpopulációk biológiájának és dinamikáinak feltárása irányában folynak. Kiemelten fontos kutatási terület ii) a trofikus kapcsolatok feltárása; iii) az élőbevonat növény- és állatközösségeinek megismerése a tó parti övében, a Balaton parti övének biodiverzitása: a gerinctelen és gerinces (halak) életközösségek szerkezetének és trofikus kapcsolatainak biomonitorozása. iv) Az „őshonos" és betelepített balatoni halak egyedfejlődése során bekövetkező táplálékváltások (táplálkozási stratégia, trofikus kapcsolatok) és azok növekedést, illetve táplálékbázis felosztást érintő hatásainak, szaporodási körülményeinek vizsgálata. A gerinctelenek között kiemelten foglalkoznak a Zooplankton (rákplankton), a zoobentosz (vándorkagyló, árvaszúnyog-lárvák) és a zootekton (tegzes bolharák) elemeivel, elterjedésükkel, állománydinamikáikkal és táplálékforgalmukkal. v) a befolyó vizek és a Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Tározó makrobentoszának és halfaj-együtteseinek feltárása és ezek tér-idő változásainak megismerése. vi) Hidroakusztika alkalmazásával új megközelítést alkalmaznak a halászat-horgászat ökológiai alapjainak megismerése terén, s vii) mennyiségileg elemzik a tápláléklánc és a trofitás kapcsolatait sekélyvízi ökoszisztémákban. Foglalkoznak a viii)Zala-folyó meio- és makrofaunájának mennyiségi feltárásával; ix) a táplálékhálózatok minőségi-mennyiségi elemzésével, a táplálékhálózatok menti anyag- és energia-forgalommal, ezek szabályozó mechanizmusaival és modellezésükkel. A kutatásoknak egy jelentős része x) a Zooplankton és zoobentosz - mint haltáplálék szervezetek anyagforgalmának, táplálkozásbiológiájának és táplálkozási kapcsolataiknak, valamint szaporodási körülményeiknek a megismerését célozza. A Kísérletes Állattani Osztályon a kutatások főbb témái: i) Kémiai hírvivők (neurotranszmitterek és neuropeptidek) és receptoraik összehasonlító neurobiológiája ii) különös tekintettel egyes magatartásformákat szabályozó neuronhálózatok azonosítására, iii) azonosított idegsejtek membránszintű és intracelluláris jelátadó mechanizmusainak azonosítására, iv) a szinaptikus plaszticitás funkcionális jellemzőire, v) intercelluláris kapcsolatok strukturális és funkcionális jellemzőire, vi) a központi és perifériás idegrendszer fejlődési folyamataira, az idegrendszer tér- és időbeli szerveződé-sének megismerésére. A 2005. évben megalakult új ökotoxikológiai munkacsoport fő feladata a Balaton vízgyűjtőjén előforduló szerves környezetszennyező anyagok fiziológiai hatásainak vizsgálata elemi- és komplex idegi folyamatokra, így i) cyanotoxinok ökotoxikológiai hatásának vizsgálata puhatestűek élettani funkcióira (cyanotoxinok hatása a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis L.) táplálkozására és mozgására). ii) Cyanotoxinok bioakkumulációjának és leadási kinetikájának vizsgálata a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis L.), valamint tavi kagyló (Unió tumidus Ph.) lágy szövetében. A kísérlet célja a toxinok felhalmozódásának kockázatbecslése a táplálékhálózatok mentén. iii) Cyanotoxinok molekuláris biológiai eszközökkel történő vizsgálatainak előkészítése, iv) policiklikus aromás szénhidrogének (fenantrén, fluorantén, pirén) biotranszformációs mechanizmusának vizsgálata vízi gerinctelenekben (Amphipoda rákok, vándorkagyló). Előkészítik környezeti tényezők molekuláris biológiai eszközökkel történő vizsgálatát. A következő években az intézet előtt álló kutatási feladatok közül kiemelten fontosnak tűnnek az alábbi kérdések: Flóra- és faunakép folyamatos átalakulása, fajok terjedése, vándorlása, a diverzitás trendjei, refugiumok; - Állománystruktúrák és dinamikák tér-idő mintázatait szabályozó mechanizmusok értelmezése (algáktól a gerincesekig); - Biológiai termelés és terhelhetőség: halászat / horgászat, rekreáció, öko-turizmus; - Táplálékhálózatok-oligotrofízáció kölcsönhatásai: a globális anyagforgalom és a táplálékért való versengés, niche-szegregáció; - Egyedsűrűségtől függő- és független hatások; állományok stabilitása, plaszticitása - A kutatási eredmények bevezetése az egyetemi oktatásba, ismeretterjesztés, tudatformálás. Mindezek a feladatok csak akkor teljesülhetnek, ha az MTA BLKI-ban (is) a környezettani kutatások jelentőségükhöz mért fejlesztést kapnak, az alapkutatások értéküknek megfelelő besorolásban részesülnek, a fiatal kutatók aránya további +10-15 %-kal nő, hiányterületek művelésére, tematikai-módszertani innovációra kerül sor, továbbá a bővülő hazai és nemzetközi együttműködések mindennek kellő keretet biztosítanak. Dr. Bíró Péter akadémikus igazgató 16