Hidrológiai tájékoztató, 2006

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Payerné Vitális Katalin: Új hévforrásnyom a budai Naphegyen

Új hévforrásnyom a budai Naphegyen DR. PAYERNÉ VITÁLIS KATALIN A budai Naphegy földrajzával, földtanával és vízföldtanával számos kutató foglalkozott. A 19. században a Naphegy területén található földtani képződmények még szabadon hozzáférhetők, jól tanulmányozhatók és térképezhetők voltak. Szabó József 1879-ben még alaposan megfigyelhette a környéket. Leírta, hogy „a meleg mészköves forrás felbuggyanása a... Naphegy keleti oldalán közel a tető felé történt. Ezen a Naphegyen a pisolithos képződménynek kitűnő leihelyét birjuk. Borsókő szabad szemekben, és lazán összetapadva nagy mennyiségben jön elő, s általában a Mészkő itt oly laza, hogy a vízfeltódulás zajos folyamatára kell következtetnünk; egyebütt, hol csend uralkodott, távolabbi helyeken a forrás bugyogásától, e Mészkő sürü és kristályos." A 20. század 30-as éveiben végzett feltárások alapján tudjuk, hogy a Naphegy felépítése a Várhegyével megegyezik. A hegyet borító édesvízi mészkő nem volt mindenütt a felszínen, a Lisznyai utca és a Fém utca sarkán 6 m mélységben, a Tigris utca 30. sz. melletti telken pedig 9 m mélységben érte el a fúró. Helyenként a mészkövet építkezési céllal lefejtették. Horusitzky Henrik 1938-ban egyetlen helyet említ: a Tigris utca és az Ág utca találkozásánál, az útbevágásnál bukkant elő az édesvízi mészkő. Papp Ferenc 1942-ben a Naphegyen is hévforrásnyomokat említ. A Naphegy utca 55. sz. ház északi sarkán kb. 1 m-es édesvízi mészkő tömböt, a Fenyő utca 9. sz. ház északnyugati telekrészén, valamint a Naphegy tér nyugati szélén 0,30-0,40 m vastag édesvízi mészkőréteget talált. A Naphegy utca 53/b. sz. ház déli sarkán a kocsiút bevágódásában és a Tigris utcában budai márga bukkant elő. Scheuer Gyula-Schweitzer Ferenc 1988-as tanulmányában a Tigris utca Ág utca környékén az édesvízi mészkő törmelékét ugyancsak megemlíti. Végigjártam az összes említett helyet. Az egész Naphegy olyan mértékben épült be, hogy eredeti állapotából semmi sem látszik. Az aszfaltozott utcák és a kertek ápolt növényzete mindent elrejt a szem elől. A házakat garázsokat rejtő, betonozott, sokszor kővel burkolt támfalak tartják. A Fenyő utca 9. sz. házat a II. világháborúban lebombázták, a helyére emelt új épület szinte az egész kertet elfoglalja. A Tigris utca 52. sz. ház kertjében - talán az építkezéskor kitermelt - édesvízi mészkőtörmelékből sziklakert épült. A Naphegy tér és Tibor utca sarkán, a CBA üzlettel szemben a helyszínről származó édesvízi mészkőrakat áll a kerítés mellett. A Dezső utca 14. sz. telken dróthálóval elkerített építési gödörre lettem figyelmes. A telek a Dezső utca 16. sz. telekkel együtt van bekerítve, gyalogos bejárat a Naphegy tér 1. sz. ház felől van. A Dezső utca 14. sz. telek felől a Naphegy tér 1. sz. alatti ingatlan kocsibejárója nyílik. A kocsiút az utca szintjétől meredeken emelkedik és jobb kéz felől kerüli meg az építési gödröt. A gödör kb. 2,5 m mély, alján egy lebontott ház alapjának betonkoszorúja rajzolódik ki. A gödör alján és oldalfalán növő növények méretéből ítélve évek óta érintetlenül áll a lebontott ház helye (/. kép). 1. kép. Az édesvízi mészkőösszletet feltáró építési gödör a Dezső utca 14. sz. alatti telken A Dezső utca felől közelítve mintegy 2 m vastagságú édesvízi mészkő összletet láttam meg a meredek falban (2. és 3. kép). A feltárás sarkában a részben már lebontott mészkő mindkét irányban ívesen lehajló rétegződést mutat, amely forráskúpra emlékeztet. A vékony rétegzettség a forrás ismétlődő feltörésére utal. A feltárásban látható mészkő részben sárgásbarna, részben fehér színű. A sárgásbarna színeződést enyhe vasas (limonitos) szennyeződés okozza. A mészkő szerkezete itt likacsos-szivacsos. Benne bekérgeződött vékony nád, alga és moha darabok láthatók. A fehér színű mészkő többé-kevésbé kristályos szemcsés, cukorszövetű. 2. kép. A mészkőfeltárás DK-i oldala a forráskúp lehajló részletével (a kép közepén látható pálca hossza 1 m) 37