Hidrológiai tájékoztató, 2006

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2007-ben

1882. A budapesti műegyetem felállította a nagymarosi vízmé­rő állomását és rendszeresítette a mérnökhallgatók víz­mérési gyakorlatát. 1882. A fővárosi vízművek a budai vízellátás érdekében meg­építtette az első (összesen 240 m 3 térfogatú) betonme­dencét a Budakeszi úton. Wein János tervei alapján ugyancsak a jobb parti városrész ellátására létesült az Újlaki Vízmű. 1882. A Tudományos Akadémia kiadásában megjelent Ortvay Tivadar monografikus kutatásának eredményeként a „Magyarország régi vízrajza a XIII-ik század végéig" című könyv két kötete. 100 éve ... 1907. január 27. t Hajnal Antal (Fiume), a fiumei kikötő bővítésének tervező és kivitelező főmérnöke. 1860-ban Békés váro­sa mérnökévé választotta, majd állásáról lemondva ma­gánmérnöki tevékenységet folytatott, s részint tagosítá­sokkal, részint a Körös-szabályozás munkálataival fog­lalkozott. A kiegyezés után a Közmunka- és Közleke­dési Minisztériumban főmérnökként az elnöki, majd a vízépítési ügyosztályon dolgozott. 1877-ben kapott megbízást a fiumei kikötő építéséért felelős építészeti hivatal vezetésére, s az 1884-ben meginduló kikötő­fejlesztési munkák vezetésére. 1896-ban a magyar kirá­lyi tengerészeti hatóság műszaki osztályának főmérnö­keként a kikötőépítéseken kívül a magyar-horvát ten­gerparti kikötők, s általában a tengerészeti hatóság összes műszaki ügyeit vezette, s szerzett nemzetközi megbe­csülést a magyar mérnöki karnak. (* Makó, 1838. szep­tember 1. ) 1907. kora nyara A Titellel átellenben fekvő Rezsőházánál (Rudolfsgnád) az ármentesítő töltéstestet keresztező nyomócső az alá­üregelés következtében eltört, és a töltés beroskadt. A 174 m-re kiszélesedett szakadáson betört dunai árvíz 82 km 2 területet öntött el, s a községben közel 300 lakó­épület dőlt össze. 1907. Jordán Károly a Hévízi-tó több száz pontján mélységmé­réseket végzett, amelynek alapján elsőként készítette el a tó mélységgörbéit. 1907. A kassai kultúrmérnöki hivatal működési területén hazánkban először kezdték alkalmazni a később álta­lánosan használt drótfonatos folyószabályozási mű­veket. 1907. Az Ikva mentén a kultúrmérnöki hivatal közreműködésé­vel megalakult az Ikervári Rétöntöző Társulat. 1907. Üzembehelyezték Sátoraljaújhely, Eperjes és Zsolna városok vízműveit. 1907. Megépült a balatonfoldvári kikötő. 75 éve ... 1932.január A Sajó Elemér által kidolgozott vízügyi politika szakmai alapvetéseként az FM kiadványai sorában megjelent a vizek hasznosításának egyik fontos területét érintő w4 magyar halászat" című tanulmánykötet. 1932. tavasz A Tiszán rendkívüli méretű árvíz vonult le, de töltéssza­kadásokat nem okozott. Ennek ellenére a gátakkal akkor még nem védett „borsodi nyílt ártér"-en közel közel 90 km 2 került víz alá. 1932. október Az 1812-ben épített Hámori-tó gátja elszakadt, ugyanúgy mint 1813 decemberében. A nagyobb alámosást megfe­szített erővel mindkét esetben sikerült megakadályozni, s ezzel együtt az árvízveszélyt elhárítani. 1932. Sajó Elemér javaslatára az FM-ben Duna-Tisza-csatorna tanulmányi csoport létesült a régebbi tervek, programok átdolgozására, értékelésére. 1932. A Szegedi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat há­zi kivitelezésben az algyői főcsatornán megépítette az Algyői zsilipet. A főcsatornának jelentős szerepe volt a szegedi Fehér tó területén ugyanezen évben létesített, belvíztározásra is alkalmas 5,2 km 2 területű tógazdaság vízellátásában. 1932. A Főváros Út- és Csatornaépítési Ügyosztálya első ízben dolgozta ki az agreszszív talajvízben létesített csatornák építésénél követendő irányelveket. 1932. Csongrádon 11,7 km hosszúságú elválasztó rendszerű csapadékvíz elvezető csatorna hálózat épült. 1932. Az országosan jelentkező aszály hatására több lépés történt a hazai öntözések ügyének előmozdítására. Napvilágot látott Ruttkay Udó „A Magyar Alföld öntö­zése" c. munkája, amely először vetette fel a Tisza 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom