Hidrológiai tájékoztató, 2006

A 30 ÉVES KISKUNSÁGI NEMZETI PARK JUBILEUMI ELŐADÁSAI - Szalma Elemér-Kiss János: A Kiskunsági Nemzeti Park területén található felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek botanikai és geofizikai és vegetációjának összefüggései

felgyorsulhatott, a tavi rendszer vízszintje gyorsan lecsökkent. A Krisztus előtti V. évezredben újabb jelentős változás fejlődött ki a vizsgált területen és nem zárható ki, hogy az erdőssztyepp terület ürmös-füves sztyeppé alakulásában, a tó feltöltődésének felgyorsulásában és elsekélyesedésben a tavi rendszer körül megtelepedő nagyállattartó késő-neolit és rézkori közösségek is jelentős szerepet játszhattak. Ugyanis ezek a közösségek termelő tevékenységükkel megbontották a természetes növényzeti borítást a területen, így a szabadon maradt üledékes felszíneken jelentős üledékmozgás indulhatott meg és a felgyorsult a lokális üledékgyűjtőben az üledék akkumulációja és a tavi rendszer vízszintje lecsökkent. A mésziszap képződése a középső bronzkorban, a Krisztus előtti II. évezred közepén zárult le, amikor olyan jelentős mennyiségű szerves anyag és agyagfrakció mosódott be a vizsgált medencébe, hogy a karbonátos tavi környezet évszakosán kiszáradó mocsári, eutróf sekélytavi környezetté alakult át. Ebben a ciklikusan kiszáradó rendszerben szárazföldi, köztük száraz és meleg környezetet kedvelő csigák telepedtek meg, jelezve az időszakos teljes kiszáradást. Összefoglalás A radiokarbon vizsgálatok alapján a csólyospálosi védett földtani feltárásban látható édesvízi mészkő és mésziszap rétegek a holocén kezdetétől, a Krisztus előtti XI. évezredtől a szubboreális periódusig, a Krisztus előtti II. évezredig (bronzkor közepéig) tartott. A környezettörténeti adatok alapján úgy tűnik, hogy a mésziszap képződésének eredeti tavi környezete emberi hatásra, a növényzet megbontását követő felgyorsult erózió hatására alakult át előbb sekélytavi, majd mocsári környezetté és a mésziszap képződésének lezárulását egy jelentős mértékű talajerózió, a tavi rendszer erőteljes eutrófizációja okozta. A Kiskunsági Nemzeti Park területén található felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek botanikai és geofizikai vizsgálata* SZALMA ELEMÉR - KISS JÁNOS Szegedi Tudományegyetem JGYTFK Biológia Tanszék, Szeged, szalma@jgytf.u-szeged.hu Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI), Budapest, kiss@elgi.hu A kutatás növényökológiai általános háttere A növényökológiában a „nem-egyensúlyi paradigma" elvének megfelelően, az állapotok vizsgálata helyett a folyamatok és azok dinamikájának vizsgálatára helyeződött át a hangsúly. A táji léptékű vegetációdinamikai kényszerek szerepének a felismerése rámutatott arra, hogy a populációk a dinamikus környezeti mintázatokhoz, azaz az adott élőhelyen belül a fajok a forrás- és kondicionáló tényezőknek nem az átlagához, hanem ezek tér-időmintázataihoz adaptálódtak. Ennek megfelelően a növényökológiai folyamatokat mintázatfüggőnek tekintjük, ezzel együtt a folyamatok értelmezése során az átmeneti állapotok szerepe és jelentősége is megnőtt. A környező táj hatása a növénytársulások koegzisztenciális mintázataira és dinamikáira az állományokon belüli erőkkel (pl. lokális termőhelyi paraméterek, fajok között a limitált forrásokért folyó versengés, intra- és interspecifikus kompetíciós) egyenrangú lehet, bizonyos esetekben azonban azokat felülmúlhatja. Új kutatási módszerek és eszközök alkalmazása a botanikában Kutatásaink során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a vizes élőhelyek (jelen esetben a lápi- (disztróf, polihumózus láptavak, láprétek, láperdők) és szikes vegetáció-sorozat (szikes tavak, vakszikek, szikes rétek, sziki tölgyesek) Duna-Tisza közére vonatkozó mintázatának kialakulását milyen környezeti feltételek (biotikusabiotikus mintázat-kapcsolatok) határozzák meg. Vizsgálataink során botanikai felvételek adatait vetettük össze geofizikai és geológiai mérések eredményeivel és azokat térinformatikai modellek segítségével elemeztük. Jelen kutatásban a vizes élőhelyeket „marker"-ként viselkedőknek tekintettük. Ezen „markerek" segítségével vizsgáltuk továbbá azokat a geofizikai és geológiai struktúra-funkció-mintázat kapcsolatokat, melyek a vizsgált élőhelyek szempontjából jelentős hidrogeológiai jelenségek meglétét vagy meg nem létét feltételezték. Geológiai és geofizikai megállapítások Kutatásaink során megállapítottuk, hogy a felszín alatti vízutánpótlás meglétéből vagy hiányából adódóan az élőhelyek tér-időmintázata — és ennek megfelelően a különböző élőhely-típusok karakter fajainak elterjedése nem véletlenszerű, ezeket jól körülírható geológiai, geofizikai és ezekből következően hidrogeológiai folyamatok, törvényszerűségek határozzák meg. Megállapítottuk, hogy a lápi- és a szikes sorozatok élőhelyei egységesen a kiáramló felszín alatti vizek régióiban helyezkednek el, ami földtani felépítésből adódó hidrogeológiai jelenségekhez kapcsolódik: * , A Kiskunsági Nemzeti Park elmúlt 30 éve a földtan tükrében" c. jubileumi emlékülésen (Kecskemét, 2006.06.16.) elhangzott előadás kivonata. 61