Hidrológiai tájékoztató, 2006

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: A hódmezővásárhelyi első artézi kút földtani és vízföldtani eredménye, hatása a következő évtizedek vízszerzésére

61 ji'u-u tytilía-ll -^Jlítliww óxl'-íocwyc.: /•• tooo 2. kép. A Bakay-kút és a Nagy András János-féle kút rétegsora A földtani szelvény szerint 2,50 m feltöltés és agyag, majd 3,14 m-ig löszszerű sárga agyag következik. Ezután homok és agyag váltakozása után kék agyag záija be a rétegsort. Több helyen, főként csillámos kvarchomokból sikerült a pleisztocénra jellemző faunát meghatározni. így 21,54-44,90 m között több Bythinia-fedő, Planorbis sp. került ki a csillámos kvarchomokból; a 44,90-53,75 m között sárga agyagos kvarchomokban Bythynia-fedők, Lithoglyphus naticoides, Melanopsis Esperi, Planorbis marginatus Drap., a 61,22 -64,55 m között Bythynia-fedők, Valvata sp. és Planorbis marginatus Drap, és sp. jelentkezett a csillámos kvarchomokban, amely vivianit gömbökkel volt telítve. A 73,03-89,13 m közötti hasonlójellegű homokban Succinea oblonga Drap, héjakat lehetett meghatározni. A város vezetősége ezután még egy kút létesítéséről döntött, hogy a távol lakók könnyebben hozzáféljenek a jó minőségű artézi vízhez, igaz ehhez az anyagi fedezet nem volt meg. A Bakay-kút földtani szelvénye már adott egy olyan támpontot, amelynek alapján egy újabb kutat is lehetett tervezni (2. kép). 45