Hidrológiai tájékoztató, 2006

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 100 éve jelent meg Viczián Ede "Magyarország vízerői" című műve

100 éve jelent meg Viczián Ede: „Magyarország vízierői" című műve Viczián Ede (Tápiófarmos, 1872. március 17. - Budapest, 1931. szeptember 19.) a budapesti műegyetemen szerzett mérnöki oklevelét követően, a Középtiszai Armentesítő Társulásnál töltött folyammérnöki szolgálat után 1896-tól az Országos Vízépítési Igazgatóság Vízrajzi Osztályán folytatta hivatali tevékenységét. Miként Rohringer Sándor írta: „Ez volt az a hely, ahol lelkiismeretes buzgósággal látott neki a vízrajz, a hidrológia egy eddig ismeretlen területének, a magyar folyók és vízfolyások energia készletének felvételéhez s ezzel az energiagazdálkodás s a magyar ipar jövőbeli megalapozásának előkészítéséhez." / magy. kir. földmíoelésüffyi minister kiadványai

. 3. «AmMAGYARORSZÁG VÍZIERŐI. ÁLTAXiÁNOS FÖLVÉTEL. A M. KIR FÖLDMfVEMÍSCOYl MIKI8TBK MKGBfZÁSjÍBÓL A PÖLVKTKI.T VEZBTTK ÉSi E11KDMÉ5YEIT ÍWK/.F.TOBI.AI.TA: VICZIÁN EDE Kin. »tTUtáM itroAP£8r HAI LAS RKSZVlarTAKSASÁli K Y 0 M II A 1 A IKfc 1. ábra. Viczián Ede „Magyarország vízierői" című műve fedőlapja Már pályája kezdeti éveiben, a száz évvel ezelőtt, 1905-ben megjelent,.Magyarország vízierői" című - amelyet 1913-ban javított kiadásban is közzétett - művével korszakos jelentőségű, ma is forrásmunkául szolgáló könyvével írta be nevét a magyar vízgazdálkodás történetébe. A „Magyarország vízierői" című könyvében Magyarország vízierői feltárását és megismerését tűzte ki célul. Az I. Vízierőinkről általában című fejezetben felhívja a figyelmet a hazai vízierők kihasználhatóságának fontosságára, illetve kiapadhatatlan erőforrására. A II. A fölvétel leírása során ismerteti (1) a fölvétel történetét, utalva a korábbi kezdeményezésekre, színes térképmellékleten ábrázolja a magyarországi vízierők 1897-1903 évi fölvételének előrehaladását. A (2) munkaprogram feladatai során vázolja a vízfolyások esésének megállapítását, az előzetes helyszíni szemle feladatait, a sebességméréseket, valamint a vízszínváltozások észlelését. A munkálatok (3) kivitelét illetően beszámol az elkerülhetetlen módosításokról, az előkészítő belső munkálatokról. Ez utóbbi keretében a rendelkezésre álló esésnek és ennek kapcsán a lóerők kiszámítása során lehetséges hibák megismerésére. A részletesen tanulmányozott Vág folyó-hosszszelvénye és a Vág völgy-hosszszelvénye bemutatásával értékeli a vízszínesés és a völgyesés eltéréseit. Felhívja a figyelmet, hogy az előzetes bejárások során a vízfolyások erejének megítélésére a száraz időszak a legalkalmasabb. Ezt követte az érdemesnek talált vízfolyások kijelölt állomásain a közvetlen mérési adatok gyűjtése, valamint a vízállásészlelések végzése. A (4) költségekről szólva megemlíti, hogy az ipari vízrajzi fölvételek költségeihez az 1904. év végéig a földmívelésügyi minisztérium 110 000 koronával járult. A III. A fölvételnél egybegyűjtött adatok fejezetében 190 vízfolyás (1) hosszanti szelvényei adatait táblázatosan közli. A táblázatok fejlécében megadja a vízfolyás nevét, a hely-, illetve helységneveket, a folyótávolságot, km-ben a torkolattól, a völgymagasságok adatait a táborkari térképek alapján mAf-ben. A megjegyzés rovatban esetenként a víztömegmérő, illetve vízmérce állomásokat. A (2) vízállások táblázatai vidékek szerint feltüntetik a vízfolyások a torkolattól számított folyó km adatait, a vízfolyás és a vízmérceállomás nevét, az észlelési időszakot, a jelzett időszak alatt cm-ben észlelt legmagasabb, közepes, leggyakoribb és legkisebb vízállást. A megjegyzés rovatban esetenként a függesztő mércékre is utal. A (3) vízmennyiségeket feltüntető táblázatok a folyók és mellékvizeire vonatkozóan megadják a vízfolyás nevét, a víztömegmérés helyének megnevezését, km-ben a folyó távolságát a torkolattól, a víztömegmérés idejét, a kisvízi tömegmérés alkalmával talált vízállást (cmben), az óránkénti vízszínváltozást (mm), a szelvényterületet (m

2), a középsebességet (m/sec), a vízmennyiséget (m

3/sec), továbbá az erőszámításnál figyelembe vett, mért avagy kombinált vízmennyiséget (m

3/sec), a sebességmérés módját, a fixpont megnevezését, melyre a vízállás vonatkozik. AIV. A fölvétel eredményei című fejezet az ipari vízrajzi fölvételi adatokból leszűrt eredményeket tartalmazza. Egyes részei a vízierők szakaszonkénti nagyságait, továbbá a legerősebb folyószakaszokat, végül pedig a hazai vízierők összes értékét ismertetik. 1. A szakaszonkénti vízierők az egyes vízfolyásokon táblázatai közlik a vízfolyás nevét, a helynevek és szakaszok a torkolattól számított folyókilométerek szerinti megjelölését, a számításba vett vízmennyiséget (m

3/sec), az átlagos esést (m/l km), a vízierőt elméleti lóerőkben 1 km folyóhosszon (HP/l km), a megjegyzés rovatban helyenként a folyószakasz összes vízierejét lóerőben. 13