Hidrológiai tájékoztató, 2005

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kiss Ferenc: Alternatív energiatermelési lehetőségek közfürdőkben

Alternatív energiatermelési lehetőségek közfürdőkben* Hogyan csökkenthetjük energia költségeinket, a megnövekvő teljesítmény igények mellett DR. KISS FERENC Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. A közelmúltban beindult fürdőkorszeríísítések magukkal, hozták a 121/1996. sz. Kormány Rendelet által előírt vízszűrő-forgató berendezések, és a piaci igények kielégítésére szánt élményberendezések beépítését gyógyfürdőinkbe, uszodáinkra, strandjainkra. Nem vitatható ezen berendezések fokozott energiaigénye, üzemeltetési költség növelő hatása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy fürdő villamosenergia-igényének, - a vízszűrő-forgató berendezések üzemeltetése - akár 5070%-t is kiteheti, és az energia költségeket akár 70100%-al is megnövelheti. A Budapesti Gyógyfürdő Rt. tulajdonosa, az évenkénti támogatás csökkentésével egyre inkább a profit orientáltságú, piacképes, költségkímélő, ugyanakkor színvonalas modern fürdőüzemeltetést várja el társaságunktól. Emellett a szolgáltató piacon gazdálkodó fürdőüzemeknél a költségérzékenység az elmúlt években jelentősen megnőtt. Egyre többüknél éri el az energia költség - mind abszolút értékben, mind pedig százalékos arányban - azt a kritikus szintet, ahol a költségmegtakarítás hatékony módszere lehet az ésszerű energiagazdálkodás. Ennek egyik eszköze a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, az un. kogenerációs technológia alkalmazása. Mi is az a kogenerációs villamosenergia termelés? A kogeneráció egyidejű hőenergia- és villamosenergia-termelés ugyanabban a berendezésben, ugyanazon tüzelőanyagból. Működési elve leegyszerűsítve a következőképpen foglalható össze: Valamilyen hőerőgép (dugattyús gázmotor, dieselmotor, gázturbina, gőzturbina, esetleg kombinált ciklusú berendezés) meghajtja a villamos generátort. Ezzel egy időben az energiaátalakítás során korábban veszendőbe menő hőenergia, megfelelő hőhasznosító berendezéseken keresztül felhasználásra kerül. Kiemelkedően érdemes megemlíteni, hogy a fürdőüzemek olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy az esetek túlnyomó többségében hő- és villamos energiára egyaránt, egy időben szükség van. E technológia alkalmazásának előnyei, legkönnyebben a hagyományos és a kogenerációs energiaellátás összehasonlításával mutatható be. A hagyományos energia ellátás esetében a hőenergiát és villamos energiát használó fürdőüzem a villamos energiát a közcélú hálózatból, az áramszolgáltatótól vásárolja, a hőenergiát - fűtési, gőzfürdőzési célokra - pedig saját kazántelepén állítja elő. A kogenerációs technológia alkalmazása esetén a hőenergia alapigényét a kogenerációs berendezéssel elégíti ki, a megtermelt villamos energiát pedig felhasználja, az esetleges többletet, mivel a villamos energia nem tárolható -, eladja az áramszolgáltatónak. Az összehasonlító ábrákat megtekintve belátható a végeredmény: Azonos mennyiségű hőenergia és villamos energia előállításához az elkülönített technológiát alkalmazva 300 egység primer energiát kell eltüzelni, míg kapcsolt energiatermelés esetén 186 egységnyit. A kapcsolt villamosenergia-termelés előnyei tehát: - Csökkenek, illetve megszűnnek a villamos energia szállításából, elosztásából eredő költségek. - A termodinamika második törvénye szerint elkerülhetetlenül keletkező hulladékhő felhasználásával csökkenthető a tüzelőanyag felhasználás. - Kétféle - hő- és villamos - szekunder energia helyszínen rendelkezésre állása. - Új beruházás esetén, mentesül az üzem a hálózatbővítésseljáró fejlesztési díjak megfizetésétől. Az erőmüvekben történő villamosenergia-termelés hatásfoka átlagosan 37%, amely 33%-ra csökken a szállítási, elosztási veszteségek miatt. A hő 66%-a elkerülhetetlenül elvész, mivel nincs lehetőség arra, hogy a nagy erőművekben felhasználásra kerüljön. A fürdőkben felhasznált hőenergia helyszíni előállítása során a hatásfok a legjobb esetben is csak 90%-ot érhet el (/. ábra). A kogenerációs rendszerek a maradék hőenergia felhasználásával elméletileg 85%-os eredő hatásfokot érhetnek el, ami a primer energia hordozók tekintetében jelentős megtakarítást tesz lehetővé (2. ábra). Környezeti hatások Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az energetikai szempontokon túlmenően a kogenerációs technológia alkalmazása a káros környezeti hatások csökkenésével jár, ami figyelem felhívó lehet az EU csatlakozással járó szigorodó környezetvédelmi előírások majdani betartásánál. A globalizálódó világot fenyegető üvegházhatás kialakulásában igen nagy szerepet játszó fosszilis tüzelőanyagot alkalmazó erőmüvek még mindig döntően meghatározzák hazánk villamosenergia termelését. Sajnálatosan a jövő egyik lehetséges energia termelő erőmű típusa, az atomerőmű, a mostanában beindult intenzív lobbinak, marketing tevékenységnek ellenére, még mindig félelmet vált ki a polgárok többségében. Az alternatív energiatermelő, átalakító folyamatok kutatása pedig még mindig gyermekcipőben jár. Ugyanakkor az általam vázolt eljárás nem ütközik az * Előadásként elhangzott a Balneotechnikai Szakosztály 2005. március 8.-i előadóülésén. 8