Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A Miskolc-Tapolcai Tavi- és Barlangfürdő vázlatos hidrogeológiai és geotechnikai ismertetése

A részletes külszíni és földalatti felvétel szerint a Barlangfürdőt magába foglaló Várhegy tektonikai rendszere tömbös, mivel a markáns vetők és eltolódási síkok is csak néhány 10 m, maximum 100 m hosszon követhetőek. A hegységlábi előtér a Hejő patak völgy-fője, amely mélyebb alapkőzete a fürdő környezetében 5-20 m mélységben várható szálban álló szirtes morfológiájú triász mészkő, amiben a fúrások, aknamélyítések és felszíni geofizikai mérések alapján határozottan kirajzolódnak a pleisztocénvégi, maitól néhány m-rel mélyebb hideg és termálos forrás előterek asszimetrikus metszetű medervályúi (/. ábra). Az erre települő agyagoshomokos-tufás miocén rétegfoltokat a maitól nagyságrendileg nagyobb hozamú pleisztocén végi hideg források görgetege és krioplanációs omlásos mészkőtörmelék borítja szeszélyesen váltakozó vastagsággal, mivel a würm kori kavics rétegbe a holocén időszak meleg- és hidegvizi hozam ingadozásai miatt több méter mélységű árkok, öblök vágódtak be, majd töltődtek fel szerves iszappal és az emberi tevékenység maradványaival. 4. Hidrogeológiai következmények A miskolc-tapolcai termál források fő vízárama a Bükk hegységet déli irányból megkerülve, a Hejő völgy irányával egyező csapású peremi törésvonalhoz kötött, legalább 70 millió éves üreg rendszerben emelkedik felszínközeibe, ahol részben az előbbire közel merőleges haránttörések menti - nagyrészben már feltárt - gömbfülkés paleo-hévízkarszt rendszer kitöltő anyagán keresztül - erősen visszafolytva és hűvösebb vizekkel keveredve jut az egykori természetes, illetve a mai kiépített forrásokhoz. Látványos riss kori zuhatag-meder maradt vissza a mészkő lejtőn az egyik riss forrásszáj alatt, ami a fürdőcsarnok belépő teraszáról jól láthatóan van bemutatva. 1. ábrán Z-vel jelölve. A terület átépítése előttről ismert tavi fenékforrások - jelentősebb lehűléssel és vissza-folytással - a völgytalpi idősebb fiatalabb takaró rétegeken át szivárogtak a felszínre. A 2005. évi mélyépítési munkák során - a fedőrétegek részleges eltávolítása miatt - ezek a vizek is nagyobb hozammal törtek fel, jelentős nehézséget okozva a mélyépítési munkák kivitelezésénél. Fentiek miatt célszerűnek látszik megvizsgálni: nem lehet-e közvetlenül a peremi törésre mélyített fúrt-, vagy akna kúttal a felszálló meleg vizet a legmelegebb ponton és a jelenlegitől nagyobb hozamú és stabilabb zónából termelni? Az /. és 2. ábrán a kisérő kőzetek (eggenburgi), valamint a mai morfológiai szintek alapján különítettük el a különböző földtani korú forrásszinteket. Ezek környezetében nagyszámú kisebb karsztüreg is felismerhető a külszínen, amit az 1. ábrán vastag pontokkal jelölünk, ahol ezek mennyisége dúsul, ott további nagy üregekre, termekre számíthatunk. Az ivóvíz termelő gépház munkagödréből (1966. február) és a multévi régészeti kutató árkokból alig kellett vizet emelni, ugyanakkor a gyógyászati szárny múltévi alapozásánál, az eltakart Ősforrás-száda előtt, valamint a kagyló medence alapozásánál a kivitelező ugyancsak megküzdött a víztelenítéssel, igazolva a hidrogeológiai feltételezéseket. 5. Geotechnikai észrevételek Az igen részletes kőzetszerkezeti vizsgálatokból nyilvánvaló, hogy a Barlangfürdőt magába foglaló kőzettömeg nem folytonos, hanem olyan darabolt blokkostömbös szerkezetű, ami egymáshoz képest eltolódott, elcsúszott, de az egykori nagy mélység miatt összepréselődött szobányi-épületnyi kőzet-tömbökből áll. Szlabóczky P. [12] Emiatt a többszöri robbantással megbontott hegylábi rézsűk méretezett szerkezeti megtámasztást, kőzetcsavarozást, horgony-zást kívánnak (3. ábra). A földalatti üregrendszer mesterséges vágatainak geometriáját szintén szakszerű méretezéssel kellett meghatározni, mivel csupán a bányászati rutinra hagyatkozó keresztszelvény és pillér méretek biztonsága a tartós melegvizes üzemeltetés és robbantási távolhatások hatására elégtelen! Szlabóczky P. [18] Ezen veszélyek megelőzése érdekében a Barlangfürdő bővítés IV. ütemében kiterjedt kőzet-csavarozást, injektálást, valamint a külszínhez legközelebb eső és tektonikailag kedvezőtlen környezetű déli fürdőterem felett beszivárgás elleni szigetelést végeztek dr. Tasnádi Tamás bányamérnök irányításával, aki erről a GEOTECHNIKA 2003. Konferencián számolt be. A sziklarézsűk- és folyosó vágatok omlásveszélyes felületeit a kőzetcsavarozáson kívül acélhálós torkrétozással biztosították (3. ábra). 3. ábra. Fürdőcsarnok szikla rézsűjének geotechnikai vázlata A veszélyes mászhatóság ellenére különös gonddal vizsgáltuk a már régebben is robbantással és kézijövesztéssel (abrámolással) megbontott hegylábi sziklarézsű állékonyságát, mivel itt az eredetileg 70° körüli meredekségü, határegyensúlyi állapotú természetes, jégkorszaki krioplanációs rézsű fejtése következtében 80°-nál meredekebb lett. Jó lehatárolható volt egy instabil csúszólapos zóna, amit a könnyűszerkezetesre módosított csarnokfödémmel összekötött vasbetongerendávai, csavarozással, horgonyzással és torkrétozással erősítettek meg a megadott kőzetmechanikai paraméterek alapján. Mindezekmellett indokolt, hogy a szokásos januári felújítsi munkák során végezzenek szakértői sziklaállékonysági szemléket. 41