Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A Miskolc-Tapolcai Tavi- és Barlangfürdő vázlatos hidrogeológiai és geotechnikai ismertetése

A Miskolc-Tapolcai Tavi- és Barlangfürdő vázlatos hidrogeológiai és geotechnikai ismertetése SZLABÓCZKY PÁL 1. Bevezetés Régészeti leletek és leírások alapján a középkortól épített-fürdővel hasznosított Miskolc-Tapolcai, (egykoron Görömböly-Tapolcai) meleg források, és az 50-es évektől szakaszosan kiépített, bővített Barlangfürdő feltárási és építési munkáiban Szerző folyamatosan résztvett az 1954 telén végzett óvóhely elbontástól a jelenleg is folyó IV. ütemü építészeti tervezések hidro-geológiai és geotechnikai szakértéséig. Dr Vitális György szerkesztő úr felkérésére rövid összeálítással kívánom e munkálatok - ezideig nem publikált - érdemi részeit ismertetni. A már publikált kutatási, geológiai ismeretekre csupán utalok, azok megjelenési helyével. Az ismertetés csak vázlatos lehet, mivel az általában 1:200, 1:50 méretarányú szakmai rajzok több mint ötszörös kicsinyítései csak ritkított folyóírati ábrázolást tesznek lehetővé. A Barlangfürdő hidrogeológiai környezetéhez igen fontos ismereteket adtak az ivóvízkút térségi, a strandi hévízkutatási munkák és a Várhegyi mészkőbánya geoparkká alakításához végzett kutatások, amelyek közül itt csak néhány részeredményt tudunk megemlíteni. 2. Kutatási-feltárási történet A melegvíz forrásos tavas barlang feltárása előtt, a maitól lényegesen eltérő vízrajzú hegylábi előtéren több tucatnyi forrás fakadt, amelyek közül a legmele-gebbek 30-32 °C közöttiek, az egykori tófenékről faka-dók 2528 °C-osak, a tórendszer É-i szélén feltörők 11-17 °Cosak voltak, amint az 1.ábrán látható. Márkus Gy.-Zsuffa A. [9] Papp F. [10], Papp £.[11], Pazár /. [ 12]. A barlangi vizek ekkor még csak egy járhatatlan, szük hasadékon át bukkantak a felszínre kb 25-28 °C közötti ingadozással. Az első fürdő épületek a külszíni 31,5 °C-os sarokforrásra épültek a törökök idején. írásos emlék szerint, élvezték a víz ma is bizonyított termékenyítő hatását. (Vegetatív betegségek kezelése) A tavas barlang 1929. évi - bejárat feletti egyik kürtőn keresztüli - feltárásával ismertté váltak a barlangi forráshelyek is. Borbély S. [2], Kerekes J. [5], Kordos L.[6] A II. világháború alatt a tavas barlangot óvó-hellyé alakították: egy bejárat kirobbantásával, amit az 1. ábrán L-betűvel (Légó) jelöltünk meg. A mostani kiépítésnél ezt a bejárati tömböt, a megbillenés miatt el kellett robbantani, így alakult ki az igen látványos sziklakapu. A víz fölé - a sziklába rögzített acél konzolok segítségével - pallókat helyeztek és a belső szakasz agyagos omlását falazással zárták el a bombázások kezdetekor. 1954—58 között történt az első fürdő célú átépítés. Hegedűs F. - Szlabóczky P. [4], Kordos L. [6], Szlabóczky P.-Zsuffa A. [17] Ekkor a barlangi források még a törmelékes talpazaton keresztül biztosították a kb. 1,2 m-s vízmélységet zsilipeléssel. Az 1959-től működő Barlangfürdőt egy mesterséges átjáróval kötötték össze az 1941-ben üzembe helyezett Termálfürdővel. Az 1964 végén nagyhozamú vízfeltörést produkáló Augusztus 20. fürdői új II.kút átmeneti „elapasztó" távolhatása, az ivóvíz kutak időszakos szennyeződése és a kazános melegítés lehetősége érdekében a Barlang-fürdőt aládrénezett medencével „bélelték" ki az 1969-70-es átépítés során Kessler Hubert irányításával és feltárták, kitisztították a sárkányfejes „dögönyözős" kürtőket. Hegedűs F.- Szlabóczky P. [4] A gömbfülkés kürtők felszínre nyíló szájait befedték a hőtartás és „denevér veszély", valamint az illetéktelen behatolók miatt. Ezenidőszakban a melegvíz termelése még süllyesztett centrifugált szivattyúval történt magas tartályon keresztül az eredeti, legmelegebb medencés sarokforrás mellett, de az épületen kívül mélyített kb 4m mély aknából. Az 1969-70-es átépítés során a Görög fürdőnek is nevezett Tavi fürdőt és a terméskő burkolatú külső kismedencét elbontották. A külső forrástérre szabadtéri medencét építettek - statikailag csodálatra méltó - vasbeton fél kupolával. Márkus Gy.-Zsuffa A. [9] Az itt található 202 m mély, de csak 30-60 m mélységközből vízadó artézi kútfejre forrás aknát telepítettek. Ezt táplálta az elbontásig a Tavifürdő két kis medencéjét. A nemzetközi hírnév és forgalom növekedése miatt a 70-es évek közepén a Termál-, és Barlangfürdők jelentős bővítését határozák el. Ehhez sok intézmény geológus, geodéta, bányász szakembere és amatőr barlangkutatók igen részletes felmérései, tervei alapján, 1978-ban egy „megkerülő" vágatot indítottak a hegy belsejébe, ezzel a várakozást meghaladó óriási vizes termeket és kürtőket tártak fel. Az Óriás Terem külszíni megnyitással alkalmas egy csigalépcsős feljáratú külszíni terasz kilátó, napozó kialakítására, egyfelől a Szauna Parkhoz külszínen visszavezető sziklás lépcsősorral, másfelől egy belső óriás csúszdával, ami a 4 m vízmélységig feltárt természetes üregben kialakított alulvilágított medencébe torkolna. A kutató vágatot összekötötték az ivóvíz „elválasztás" céljából 1966-69-ben kihajtott É-i vágattal. Közben egy kis lejtjárattal tovább kutatták a fő forrás üregrendszerét. A megnövekedett búvárszivattyús termelésű vízszint ingadoztatások nyomán a medencés épületben komoly repedések jelentek meg. Kiderült, hogy a 40-es években cölöp alapozásra épült fürdő-szárny egy laza kitöltésű 10-15m átmérőjű forrás-kürtőn „lebeg" (Hegedűs F. - Szlabóczky P. [4], Szlabóczky P. Hegedűs F. - Czakó L. [16]. Ezért a megkutatott lejtős forráskürtőre egy kútakna mélyítését kezdték meg a sziklaüregben kialakított üzemi folyosóból (2. ábra). A tömör kőzetszakasz harántolása után az akna elérte a forráskürtőt, amely nagy mennyiségű törmelékkel és agyaggal volt kitöltve. Ennek kitermelését és a kürtő délies lejtiránnyú, 21 m mélységig történő feltárását a 2000-es években szakaszosan végzik szinte napjainkig (/. ábrán pontozott vonallal jelölve). 37