Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Cziráky József: A sárvári Termál Gyógyfürdő gyógyvizének balneotechnikai vizsgálata 1961-1971 között

A sárvári Termál Gyógyfürdő gyógyvizének balneotechnikai vizsgálata 1961-1971 között DR. CZIRÁKY JÓZSEF A sárvári Termál Gyógyfürdő I. sz. hévízkútja A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) 1965. évi hévízkútkatasztere [1] szerint a „Sárvári strandfürdő" 17-1/B 7 jelű csőkútja 1961-ben földtani kutatófúrásként készült 998 m talpmélységgel. A hévízkút csövezése: 0 - 9 m 318 mm-es 0 - 416 m 241 mm-es /. tá 314 - 998 m 165 mm-es acélcsőrakat. A hévizet a 916-929 m, a 952-966 m és a 983-987 m közötti felső-pannóniai homokrétegekből nyerik. A hévízhozam a létesítéskor -15,2 m-en 400 l/min, -22,5 men 750 l/min volt, a vízhőmérséklet 45 °C. A Hidrogeológiai Osztály [2] munkatársainak mérési eredményeit az I. táblázat szemlélteti. Mérés ideje Vízhozam l/min Vízhőmérséklet °C Levegő hőmérséklete °C 1962-1965 a negatív hévízkút nem üzemelt 1967. szeptember kompresszorház épül a hévízkúthoz 1968 megnyílt a termálfürdő 1968. augusztus 18. 420 43,5 20 1968. szeptember 6. 390 44,6 20 1969. július 12. 450 42,8 28 1970. augusztus 18. 330 44,2 26 1971. augusztus 2. 330 45,2 30 A kompresszorozással, majd búvárszivattyúval kitermelt vízmennyiséget vízmérőórával mérték. 1961. április 11-én dr. Székely Miklós, dr. Toók Árpád (ORFI) és dr. Cziráky József (OBKI) szemlét tartott a sárvári hévízkút létesítésénél, melyet a Sárvári Járási Kórház közelében levő réten fúrtak. Műszaki felvilágosítást az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat részéről Balázs fürómester adott. A helyszínen volt Molnár József községi tanácselnök, aki közölte, hogy eredményes hévízfeltárás esetén a község termálfürdőt létesít. 1962. március 31-én a szerző újra megtekintette az elkészült sárvári hévízkutat. A földből 0,8 m magasan kiálló kútfejen levő mindkét leágazás le volt zárva. A fürdőépület építése még nem kezdődött el, csak tereprendezési munkákat végeztek. 1963. augusztus 12-i helyszíni szemlekor a fürdőépítkezésnek a nyomát sem lehetett látni, sőt a kiásott fürdőmedence mellől az építőanyagot is elszállították máshová. Ezért a sárvári hévízkutat az Országos Balneológiai Kutató Intézet (OBKI) nyilvántartásában a balneológiailag fel nem használt hévizek csoportjába soroltuk. 1966. április 13-án a sárvári hévízkút még mindig lezárt állapotban volt, ezért a szerző vízhozam és vízhőmérséklet mérést nem végezhetett. A hévízkút közelében épülő fedett fürdő már tető alatt volt és a kazánház kéményét építették. 1967. szeptember 25-én a sárvári Termálfürdő építkezése a befejezéshez közeledett, a hévízkút még nem üzemelt, a gépházat építették. A Termálfürdőt 1968-ban nyitották meg. 1968. augusztus 18-án a kitisztított hévízkút homokmentes hévízzel látta el az üzemelő Termálfürdőt. A méréseknél a szerzőnek Brancsics Ernő segített. 1974. augusztus 17-én e sorok íróját Wagner József üzemvezető tájékoztatta a Termálfürdő (Városi fürdő) hévízellátásáról, melyet akkor a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemeltetett. Az I. sz. hévízkútból búvárszivattyúval kitermelt üzemi vízhozam 300-350 l/min volt, a vízhőmérséklet 44,2 °C (levegő 32 °C). 1975. március 24-én a Termálfürdő gépházában Simon József tájékoztatta a szerzőt az időközben elkészült II. sz. hévízkútnak az I. sz. hévízkútra történő hatásáról. Az új kút kompresszorozásakor az I. sz. hévízkút vízszintje 3 m-rel csökkent. 1978. novemberében a Vas megye Tanácsa VB Egészségügyi Osztály által felterjesztett tervdokumentációt a sárvári Termálfürdő I. sz. hévízkútjáról a szerző [3] balneotechnikailg elfogadásra javasolta a hévíznek gyógyvízzé nyilvánításához. A sárvári Termálfürdő I. sz. hévízkútjának a vizét először 1961. június 16-án az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) részéről Gaál Lászlóné vizsgálta a helyszínen. A Gaál Lászlóné és Schiefner Kálmán által végzett laboratóriumi vegyelemzés eredményét a II. táblázat szemlélteti. Az OKI V.7178/1961. sz. ásvány-gyógyvíz vizsgálati eredményt dr. Papp Szilárd szakvéleményezte, mely szerint a sárvári I. sz. hévízkút vize alkáli-hidrogénkarbonátos termális víz, amelynek vastartalma felhasználását kissé megnehezíti. 1991-ben a Népjóléti Közlönyben megjelent, a Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának 1/1991.(NK 1.) Gyf számú közlönye szerint a Sárvári Gyógyfürdő B-7 kút kataszteri számú és 17-1 hévízkút kataszteri számú, 1. számú hévízkútjának vizét 888/1980.(Eü.K. 3. 1981.) számmal gyógyvízzé minősítették 47