Hidrológiai tájékoztató, 2004

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2005-ben

(fr Siófok, 1980. augusztus 19.) (VG, 1975. 117.p.) (MF) 1930. november 4. fr Schick Emil (Zombor) mérnök, vízépítési szakértő. Úttörő munkát végzett a Felső-Duna kisvízi mederszabályozásának megkezdésével. Külföldi és hazai szaklapokban publikált. 1924-1925 között a vízügyi szolgálat vezetője volt. (* Zombor, 1865.) 1930 ősz A Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal által készített tervek (1929) alapján megkezdték a Felső Tarna-völgy vízmosáskötéseinek építését. 1930. Az egészségügyi miniszter 43209/1930. számon Hévíz forrástavát "gyógytó"-vá minősítette. 1930. Megépült a Bánhídai (ma Tatabánya II) Hőerőmű. Mellette kialakították a hütőtavat, amelyből az erőmű másodpercenkéti 80 literes vízigényét elégítették ki. A tartalékvizet (100 l/s) a Tatai-tóból távvezetéken biztosították. 1930. Az FM Vízrajzi Intézet keretében tervező csoportot hoztak létre, amely néhány jelentősebb vízügyi beruházás tervezését végezte, ill. közreműködött azokban. A csoport 1934-ben új nevet kapott: Kőrösvölgyi Vízszabályozások Tervezési Csoportja. 1930. A vízrajzi szolgálat által 1887-ben indított, majd 19061929 között szüneteltetett Vízrajzi Évkönyv - Lászlóffy Woldemár által javasolt korszerűsítésekkel - újra megjelent (immár a Vízállások c. kiadvány adatanyagát is magában foglalva), és azóta közreadása folyamatos. 1930. Befejeződött az alsóörsi kikötő 1927-ben indult építése. A kikötő az első volt a Balaton északi partján, amely személyhajó, vitorlás és motoros hajók kikötőjeként és egyúttal - a Sió csatornázása miatti kőszállításra berendezett - teherkikötőnek is épült. 1930. A Dunavölgyi Főcsatorna (a 198 km hosszú ún. "Átokcsatorna") megépítésével befejeződött a Pest megyei Duna-völgy lecsapolásának még 1912-ben megkezdett munkája. 1930. Elkészült a hármas rendeltetésű Algyői-főcsatorna, mely fontos lépést jelentett a Szeged környéki területek vízrendezésében. 1930. Megjelent Sajó Elemér. "Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában" című, a vízgazdálkodás távlati tervezési elvei alapján álló programja, amely új fejezetet nyitott a vízgazdálkodási gondolkodásban. 1930. Körmend városa az előző században a Rábára épített vízimalmot vízerőteleppé alakíttatta át, majd 1942-ben tovább bővítette. A Körmendi Vízerőmű összes teljesítménye 270 kW. 1930. Megkezdődtek a gönyűi Duna-szakasz kisvízszabályozási munkálatai, amelynek során az elszélesedett részeket párhuzammüvei és sarkantyúkkal leszűkítették és kotrásokat is végeztek. 50 éve 1955. július 14. fr Répássy Miklós (Budapest), gépészmérnök, a vízügyi szolgálat egykori vezetője. Tevékenysége elsősorban a halászat magyarországi fejlesztésére irányult. Több mint 10 éven át szerkesztette a Halászat c. folyóiratot, s jelentős szerepe volt a halászati társulatok megszervezésében és a mesterséges halastavak hálózatának kiépítésében. Főbb munkái ,,Halászatunk és haltenyésztésünk?' (1902), valamint,,Édesvízi halászat és halgazdaság' (1909) címmeljelentek meg Budapesten. (* Hejőkeresztúr, 1864.) 1955. nyara A magyar VITUKI és a csehszlovákiai VUV szakemberei első alkalommal végeztek közös vízminőségi vizsgálatot. A Sajóval kapcsolatos vízmintavételek helyszíne Sajópüspöki határában volt. 1955. augusztus 8 - október 15. A VITUKI munkatársai a Balaton mederviszonyai változásának vizsgálata érdekében ultrahangos mérési módszerrel elkészítették a tó vízmélységi térképét. 1955. október 5. A Kormány az első ötéves terv túlzott öntözésfejlesztési programjának módosítására 1086.sz. alatt határozatot fogadott el "Az öntöző gazdálkodás megjavításáról" címmel. A határozat többek között tartalmazta a rizs-mo-nokultúra felszámolását, az ugarmüvelés bevezetését, valamint a nagytáblás öntözőtelepek kiépítését azokon a helyeken, ahol ezek gazdaságosan üzemeltethetők. 1955. november 11. fr Sümeghy József (Budapest), geológus, Főként az ország fiatalkori üledékeivel foglalkozott és mérnökgeológiai feladatok sokaságát oldotta meg. Részt vett vízügyi létesítmények földtani előkészítő munkálataiban (tiszalöki vízlépcső, a Duna-Tisza csatorna, a békésszentandrási zsilip és duzzasztógát). Az 1930-as évektől egyik fő munkaterülete az öntözés fejlesztése volt. Elsőként vizsgálta az Alföld geotermikus viszonyait. (* Csabrendek, 1892. január 4.) 1955. fr Sarló Károly (Budapest), vegyész, vízkémikus, a fővárosi ásvány- és gyógyvíz laboratórium megszervezője. (* Árvaváralja, 1885. október 6.) 1955. A BME kertjében megépült a Szabadtéri Hidraulikai Laboratórium. Az itteni építési tapasztalatokat vették át a /Tvayjűy-zsilip mellett ugyancsak ebben az évben felépített VITUKI hidraulikai laboratórium tervezésénél. 1955. Ebben az évben kezdődött meg a felszíni víztisztító berendezések korszerű technológiájának kifejlesztése a Lábatlani ivóvízmü tervezésével. A víztisztító berendezés napi 8 500 m

3 teljesítménnyel dolgozott. (HK, 1975/6 245.p.) 1955. Megjelent a hazai ivóvizek minőségével foglalkozó szabvány, amely meghatározta, hogy az egyes "szennyezésjelző komponensek", ill. egyéb - a víz minőségét befolyásoló kémiai összetevők - milyen határértéke engedhető meg. Az ipar és a mezőgazdaság kémiai a106