Hidrológiai tájékoztató, 2004

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2005-ben

(fr Siófok, 1980. augusztus 19.) (VG, 1975. 117.p.) (MF) 1930. november 4. fr Schick Emil (Zombor) mérnök, vízépítési szakértő. Úttörő munkát végzett a Felső-Duna kisvízi mederszabá­lyozásának megkezdésével. Külföldi és hazai szaklapok­ban publikált. 1924-1925 között a vízügyi szolgálat ve­zetője volt. (* Zombor, 1865.) 1930 ősz A Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal által készített tervek (1929) alapján megkezdték a Felső Tarna-völgy vízmo­sáskötéseinek építését. 1930. Az egészségügyi miniszter 43209/1930. számon Hévíz forrástavát "gyógytó"-vá minősítette. 1930. Megépült a Bánhídai (ma Tatabánya II) Hőerőmű. Mel­lette kialakították a hütőtavat, amelyből az erőmű másod­percenkéti 80 literes vízigényét elégítették ki. A tartalék­vizet (100 l/s) a Tatai-tóból távvezetéken biztosították. 1930. Az FM Vízrajzi Intézet keretében tervező csoportot hoz­tak létre, amely néhány jelentősebb vízügyi beruházás tervezését végezte, ill. közreműködött azokban. A cso­port 1934-ben új nevet kapott: Kőrösvölgyi Vízszabályo­zások Tervezési Csoportja. 1930. A vízrajzi szolgálat által 1887-ben indított, majd 1906­1929 között szüneteltetett Vízrajzi Évkönyv - Lászlóffy Woldemár által javasolt korszerűsítésekkel - újra megje­lent (immár a Vízállások c. kiadvány adatanyagát is ma­gában foglalva), és azóta közreadása folyamatos. 1930. Befejeződött az alsóörsi kikötő 1927-ben indult építése. A kikötő az első volt a Balaton északi partján, amely személyhajó, vitorlás és motoros hajók kikötőjeként és egyúttal - a Sió csatornázása miatti kőszállításra beren­dezett - teherkikötőnek is épült. 1930. A Dunavölgyi Főcsatorna (a 198 km hosszú ún. "Átok­csatorna") megépítésével befejeződött a Pest megyei Du­na-völgy lecsapolásának még 1912-ben megkezdett munkája. 1930. Elkészült a hármas rendeltetésű Algyői-főcsatorna, mely fontos lépést jelentett a Szeged környéki területek víz­rendezésében. 1930. Megjelent Sajó Elemér. "Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában" című, a vízgazdálkodás távlati tervezési elvei alapján álló programja, amely új fejezetet nyitott a víz­gazdálkodási gondolkodásban. 1930. Körmend városa az előző században a Rábára épített ví­zimalmot vízerőteleppé alakíttatta át, majd 1942-ben to­vább bővítette. A Körmendi Vízerőmű összes teljesítmé­nye 270 kW. 1930. Megkezdődtek a gönyűi Duna-szakasz kisvízszabályo­zási munkálatai, amelynek során az elszélesedett része­ket párhuzammüvei és sarkantyúkkal leszűkítették és kotrásokat is végeztek. 50 éve 1955. július 14. fr Répássy Miklós (Budapest), gépészmérnök, a vízügyi szolgálat egykori vezetője. Tevékenysége elsősorban a halászat magyarországi fejlesztésére irányult. Több mint 10 éven át szerkesztette a Halászat c. folyóiratot, s jelen­tős szerepe volt a halászati társulatok megszervezésében és a mesterséges halastavak hálózatának kiépítésében. Főbb munkái ,,Halászatunk és haltenyésztésünk?' (1902), valamint,,Édesvízi halászat és halgazdaság' (1909) cím­meljelentek meg Budapesten. (* Hejőkeresztúr, 1864.) 1955. nyara A magyar VITUKI és a csehszlovákiai VUV szakembe­rei első alkalommal végeztek közös vízminőségi vizsgá­latot. A Sajóval kapcsolatos vízmintavételek helyszíne Sajópüspöki határában volt. 1955. augusztus 8 - október 15. A VITUKI munkatársai a Balaton mederviszonyai válto­zásának vizsgálata érdekében ultrahangos mérési mód­szerrel elkészítették a tó vízmélységi térképét. 1955. október 5. A Kormány az első ötéves terv túlzott öntözésfejlesztési programjának módosítására 1086.sz. alatt határozatot fo­gadott el "Az öntöző gazdálkodás megjavításáról" cím­mel. A határozat többek között tartalmazta a rizs-mo-no­kultúra felszámolását, az ugarmüvelés bevezetését, vala­mint a nagytáblás öntözőtelepek kiépítését azokon a he­lyeken, ahol ezek gazdaságosan üzemeltethetők. 1955. november 11. fr Sümeghy József (Budapest), geológus, Főként az or­szág fiatalkori üledékeivel foglalkozott és mérnökgeoló­giai feladatok sokaságát oldotta meg. Részt vett vízügyi létesítmények földtani előkészítő munkálataiban (tiszalö­ki vízlépcső, a Duna-Tisza csatorna, a békésszentandrási zsilip és duzzasztógát). Az 1930-as évektől egyik fő munkaterülete az öntözés fejlesztése volt. Elsőként vizs­gálta az Alföld geotermikus viszonyait. (* Csabrendek, 1892. január 4.) 1955. fr Sarló Károly (Budapest), vegyész, vízkémikus, a fő­városi ásvány- és gyógyvíz laboratórium megszervezője. (* Árvaváralja, 1885. október 6.) 1955. A BME kertjében megépült a Szabadtéri Hidraulikai La­boratórium. Az itteni építési tapasztalatokat vették át a /Tvayjűy-zsilip mellett ugyancsak ebben az évben felépí­tett VITUKI hidraulikai laboratórium tervezésénél. 1955. Ebben az évben kezdődött meg a felszíni víztisztító be­rendezések korszerű technológiájának kifejlesztése a Lá­batlani ivóvízmü tervezésével. A víztisztító berendezés napi 8 500 m 3 teljesítménnyel dolgozott. (HK, 1975/6 245.p.) 1955. Megjelent a hazai ivóvizek minőségével foglalkozó szabvány, amely meghatározta, hogy az egyes "szennyezésjelző komponensek", ill. egyéb - a víz minő­ségét befolyásoló kémiai összetevők - milyen határérté­ke engedhető meg. Az ipar és a mezőgazdaság kémiai a­106

Next

/
Oldalképek
Tartalom