Hidrológiai tájékoztató, 2004

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2005-ben

1880. április 28. Az országgyűlés az előző évi árvíz nyomán bajbajutott tiszai társulatoknak a XX.tc. meghozatalával sietett segítségére, amely lehetővé tette a társulatok és Szeged városa számára, hogy megrongálódott töltéseik kijavítására és méreteik növelésére, valamint a kárvallott lakosok lakóházainak felépítésére állami kölcsönt vehessenek igénybe, összesen 40 millió forint értékben. 1880. május 16. Bodoky Lajos jelentést készített a Felső-Duna-szabályozás addigi eredménytelenségének okairól, s javaslatot tett a végrehajtandó munkálatokra. Irányítása alatt a következő évben elkészültek a Felső-Duna szabályozási tervei, amelyek alapján 1886-1896 között a munkálatokat végrehajtották. A szabályozás célja az egységes főmeder kialakítása, a hajózási és jéglevonulási viszonyok megjavítása volt. 1880. június 28. Zsigmondy Béla sikeres fúrásának eredményeképpen átadták a nagyközönségnek Hódmezővásárhelyen az Alföld első felszökő vizű artézi kútját. A kút vízhozama az 1940-es években erősen csökkent, majd 1963-ban lebontották a kút felépítményét. (M. Vízg. 1980/7-8.) 1880. Megkezdődött Szeged feltöltése és újjáépítése, valamint a tiszai töltések helyreállítása. A munkát 1883-ban fejezték be. 1880. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében megjelent Mokry Endre „A bánáti vizek szabályozásának történeti ismertetése" című tanulmánya, amelyben a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium vezető mérnöke nemcsak a vízszabályozási előzményeket, hanem az elkövetkező időszak feladatait is összegezte. 1880. Befejezték a Nyírség belvizeinek felfogására 44,6 km hosszúságban kiépített Idnyary-csatorna munkálatait. 1880. Than Károly a városligeti I.sz. hévízkút vizének elemzésekor először végzett hazánkban fluorid vizsgálatot. A későbbiek során 1885-ben a felsőalapi keserűvizes kút, majd 1886-ban a tatai angolkerti források vízének vizsgálatakor végeztek hasonló méréseket. A századunkban folyó vegyelemzések bebizonyították, hogy a fogszuvasodást elősegíti az ivóvizekben tapasztalható fluoridhiány, ugyanakkor a foltos fogzománcképződést az ivóvízben túlzott mértékben jelenlévő fluorid okozhatja. 100 éve... 1905. március 4. * Papp Szilárd (Epeijes), vegyészmérnök, 1931-től az Országos Közegészségügyi Intézet vezető munkatársaként a vízminőségvizsgálatok (vízanalitika, víztechnológia) kiemelkedő szakembere, szakcikkek, egyetemi jegyzetek írója. ("í Budapest, 1974. március 31.) 1905. április 5. A Mosoni Duna torkolatában megkezdték a Rajkai beeresztő zsilip kivitelezési munkálatait. 1905. november 5. * Horváth Sándor (Medgyes) folyammérnök, a Dunabizottság műszaki ov.-je, a Duna jégjárásának nemzetközi hírű kutatója, a hazai víziúthálózati fejlesztési koncepció kidolgozásának vezetője, a VITUKI kutatási igh.-e. ("3" Budapest, 1980. január 19.) (MÉL, VK 81/1.) 1905. Megjelent Kolossváry Ödön főmérnök összefoglaló munkája a "Magyarország mederrendező és árvédelmi munkálatainak fejlődésé"-ről, amelyben a szerző 1899-ig tekintette át a társulatok által végzett vízimunkákat. 1905. Megjelent Emszt Kálmánnak (1873-1957), a Földtani Intézet vegyészének tanulmánya "A Balaton fenékiszapjának és altalajának chemiai alkata" címmel, amely az első részletes és tudományos elemzés volt a tó mederanyagának vegyi összetételéről. 75 éve... 1930. augusztus 8. * Török László (Szolnok), oki. mérnök, a bajai vízgazdálkodási főiskola igazgató-helyettese. Jelentős szerepe volt a a vízügyi főiskolai oktatás megszervezésében. 1972-1975 között részt vett Mongóliában az ottani vízgazdálkodási keretterv kidolgozásában. (fi

1 Vác, 1981. május) 1930. szeptember 9. A Túr általános szabályozása keretében a földmunkákkal párhuzamosan megépült a Benedek József által tervezett a sonkádi osztómű, amely lehetővé tette a régi Túr meder élővízzel való ellátását. Ezzel a Túr-szabályozási munkák lényegében befejeződtek. Ennek során sikerült megvédeni a belvizek kártételeitől több mint 415 km

2-nyi területet, amelyet 1902-től a belvízrendezési munkák befejezéséig tízszer öntött el a belvíz. Még ugyanezen évben a Túr-csatorna hullámterén a társulat 76 holdon 4500 almafából álló mintagyümölcsöst telepített, amelyet aztán 1936-tól a csatornán úszó hajóból vízsugárral öntöztek. 1930. szeptember 11. Az 1929. évi IH.tc. értelmében kiadott miniszteri rendelet alapján 250 ezer pengő államsegélyt és 750 ezer pengő hitelt engedélyeztek a Rába nicki duzzasztógátjának építésére. A feladat végrehajtását a Rábaszabályozó Társulatra bízták, amely ezen a napon a kitűzéssel és az iparvasút kiépítésével megkezdte a duzzasztó építését. (Kertai: Vízlépcsők... I79.p.) (MF) (Dóka, D10) 1930. szeptember 27. "ü

1 Balló Mátyás (Budapest), kémikus, akadémikus. A Fővárosi Vegyészeti Hivatal, majd 1901-1910 között a Székesfővárosi Vegyészeti és Tápszervizsgáló Intézet igazgatójaként sokat foglalkozott az ásványvizek elemzésével, valamint az ivóvízkezelés kérdéseivel. (* Liptószentmiklós, 1844. november 3.) 1930. november 1. * Gergely István (Monok), agronómus, a mg. tudományok kandidátusa. 1955-1961 között állami gazdaságokban dolgozott, majd pártmunkás volt, 1965-1967-ben a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, később 1967-1972 júliusáig a MÉM miniszter-helyetteseként dolgozott. 1972-1975 között az MSZMP Szolnok megyei első titkáraként jelentős szerepet vitt a Kiskörei Vízlépcső építkezésének támogatásában. 1975-től az OVH elnökeként a vízügyi szolgálat vezetője volt. 1977től az Országos Környezetvédelmi Tanács elnökhelyettesi tisztét is betöltötte. Autóbalesetben vesztette életét. 105