Hidrológiai tájékoztató, 2004
BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Góg Imre: 40 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezete
delem aktivistáival. Velük együttműködve segítettük Békés megye természeti, műszaki értékeinek megóvását, védetté nyilvánítását, a Dévaványai Túzokrezervátum, a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet, a Kardoskúti és Körösvölgyi Természetvédelmi Terület, a Vésztő Mágorhalmi régészeti feltáróhely létrehozását. Az MTESZ megyei Elnöksége megbízásából Területi Szervezetünk foglalkozott Orosháza- GyopárosfÜrdővel, a Gyulai Várfürdővel, a szarvasi hévízprogrammal, a vízparti üdülés fejlesztésével és Békés megye környezetés természetvédelmi értékeinek számbavételével. Rendszeresen elemeztük az élelmiszer- és könnyűipar vízgazdálkodási kérdéseit. Rendezvényeink előkészítését és azok témaválasztását kiemelt figyelemmel kezeltük, s hosszú időn át sikerrel vettünk részt a megyei Műszaki és Fejlesztési Hónap programjaiban. Az MHT vezetősége -Területi Szervezetünk Elnökségének munkáját elismerve- 1975-ben Gyulán rendezte meg első vidéki közgyűlését. Ugyanabban az évben szintén Gyulán- rendeztük meg a II. Vízügyi Történeti Napokat. Hagyományos rendezvényeinket a későbbiekben sem hanyagoltuk el. 1980-tól több nagyrendezvény Gázmentesítési Ankét, meliorációs gépbemutató, Élelmiszeripari Vízgazdálkodási Ankét, Gyulai Környezetvédelmi Nap- került megrendezésre. Az egyik legjelentősebb nagyrendezvényünknek minősült 1982-ben a Gyulán rendezett Körösi tanulmányút. A tanulmányúton többek között- téma volt az árvízvédelmi gátak és altalajok feltárására kidolgozott újabb módszerek megismertetése, gyakorlati bemutatása, a gátak árvízvédelmi biztonságának fokozására vonatkozó lehetőségek elemzése, az újabb feltárási technikák figyelembevételével. 1984-ben Szarvason rendeztük meg az V. Országos Vándorgyűlést. Vitaüléseinken, társadalmi tervbírálatainkon, klubdélutánjainkon 1980-1984. évek között, több mint 6000 résztvevő voltjelen. Szinte már hagyományosak voltak a Halkísérleti Kutató Intézettel közösen rendezett "Halászati Napok" szakmai rendezvényei, és gyakorlatilag nem volt olyan vizes tárgyú rendezvény, melynek ne lettek volna helyi képviselőink aktív támogatói és közreműködői, szoros együttműködésben a Magyar Agrártudományi Egyesület szervezetével. Rendszeresen foglalkoztunk az élelmiszer- és könnyűipar vízgazdálkodásával. Tagtársaink szakmai képességeit ésszerűen hasznosító szerződéses munkáinkkal -a megrendelőink számára végzett gyors és szakszerű munkavégzéssel- önfenntartóvá vált Területi Szervezetünk. Abban az időben az MHT összes bevételének 20%-át produkáltuk. Több mint félmilliós költségvetéssel az MHT egyik „leggazdagabb" Területi Szervezete lettünk. Ezek a bevételek lehetővé tették a tagtársaink látókörének bővítését szolgáló kedvezményes tanulmányútjaink szervezését folyóink hegyvidéki vízgyűjtőjére, a szomszédos országok, valamint hazánk vízügyi létesítményeinek megismerését. Szervezetünk tanulmányutakat a Duna ausztriai-magyarországi vízgyűjtő területére is. Ezeken a tanulmányutakon, a vízgazdálkodási eredményeken kívül megismertük a terület természeti, kulturális, történelmi emlékeit és értékeit. Tanulmányútjainkon több esetben részt vettek az ország más területén élő MHT tagok is. 1986-ban a Vízrajzi Centenárium alkalmából emlékülést tartottunk, majd a gyulai Élővíz-csatorna hídon lévő régi (láb, hüvelyk és vonal) beosztású vízmércét emléktáblával láttuk el. 1987-ben Gyulán nagyrendezvényünk volt az „Ipari Hidrotechnológusok Első Országos Találkozója". 1988-at követően a társasági munkánkban törés állt be, melynek folyamán a taglétszámunk nagymértékben lecsökkent. A korábbi nagyszabású programok szervezésére kevesebb lehetőségünk nyílt. A kedvezőtlen változások ellenére 1989-ben nagy érdeklődés mellett előadóülésen emlékeztünk meg Kienitz Vilmos születésének 100. évfordulójáról. Területi Szervezetünk életében a mélypont az 199l-es év volt, amikor is a megyei jellegű szervezettséget a megszűnés fenyegette. Ebben az évben az 1966. és 1981. évi körösi árvizek 25., illetve 10. évfordulójának alkalmából szakmai fórumot tartottunk Gyulán. Közös rendezvényen emlékeztünk meg 1991-ben Mezőtúron az árvízkapu létesítésének 50. évfordulójáról, valamint Körösladányban a „Legnagyobb Magyar", gróf Széchenyi István születésének 200 éves évfordulójáról. Ugyanitt kiállítást rendeztünk, és emléktáblát avattunk. E programok megrendezésében a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság lelkes dolgozói és a környezetvédelem elhivatottjai játszottak fontos szerepet. 1992-ben a vízzel foglalkozó, a szakma iránt mélyen elkötelezett szakemberek és a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozóinak kezdeményezésére sikerült a „haldokló" Területi Szervezetünknél egy időközi alakuló ülésen a megyei vezetést megválasztani. Az 1992. évi előadóüléseinken foglalkoztunk a Körösvidék belvízgazdálkodásával. Csatlakoztunk az MTA és az MHT szarvasi Tessedik Sámuel évfordulójához. Megrendeztük a békésszentandrási Duzzasztó megépítésének 50. évfordulójához kapcsolódó ünnepségünket. Az MHT Elnökségével közösen szakmai fórumot tartottunk a települési önkormányzatok részére, a megnövekedett vízgazdálkodási feladataik minél részletesebb bemutatása érdekében. 1993-ban előadóüléseinken foglalkoztunk a Körös-vidék árvízvédelmi kérdéseivel, vizsgáltuk a terület ökológiai helyzetét, bemutattuk annak ökológiai koncepcióját. Tevékenységünk során a szakmai utánpótlás nevelését mindig kiemelten kezeltük. Gyakorlatilag folyamatosan szakmai konzultációs segítséget nyújtottunk a Sajó Elemér középiskolás pályázatokban részt vevő diákoknak. Jó kapcsolatban állunk a békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskolával. 1993-ban képnapos szakmai tanulmányúton voltunk a Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén. A Körösök-Berettyó vidékről Huszár Mátyás készítette az első térképeket és meghatározta a folyószabályozások menetét. Halálának 150. évfordulóján -1993-ban- a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság székházának falán emléktábla elhelyezésében, avatásában vettünk részt. Az 1994-es évben a Kiskörei Vízlépcső ás Tározó megtekintéséhez tanulmányutat szerveztünk. Előadóülést tartottunk a vízbázisvédelem privatizált körülményeinek első tapasztalatairól, a rétegvizek komplex kezelésének lehetőségeiről és ennek egyik konkrét gyakorlati megva97