Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Tízéves az Apátfalva-mezőhegyesi öntözőrendszer

Tízéves az Apátfalva - Mezőhegyesi-öntözőrendszer DR. PÁLFAI IMRE Magyarország legújabb kori öntözéstörténetének igen figyelemre méltó fejezete az ország délkeleti részén (a Békés-Csanádi-löszháton) fekvő Apátfalva-Mezőhegyesiöntözőrendszer létrehozása és immár tíz éve tartó sikeres működtetése. A mezőhegyesi térség öntözésének régóta vajúdó ügye a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát kezdeményezésére és határozott fejlesztési célkitűzése nyomán mozdult el a holtpontról. Az „elmozdulás" első nyilvános jele az az előadóülés volt, melyet a Kombinát vezetőinek, nevezetesen Miskucza Péter akkori vezérigazgató-helyettesnek a fölkérésére a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezete 1986. május 13-án rendezett Mezőhegyesen, s amelyről később a Hidrológiai Tájékoztató is beszámolt [1], A mezőhegyesi kezdeményezés szerencsés módon egybeesett a vízügyi szolgálat e térségre vonatkozó távlati terveivel, konkrétan a Békés-Csanádi többcélú vízgazdálkodási rendszer koncepciójával, melyet az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság - a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság közreműködésével - az 1980-as évek elején dolgozott ki. További kedvező körülmény volt, hogy az Apátfalva térségében a 80-as évek második felében megkezdett termelőszövetkezeti és társulati öntözésfejlesztési beruházáshoz lehetett kapcsolódni, s így könnyebben elindulhatott a szóban lévő nagyobb szabású munka is. Az Apátfalva-Mezőhegyesi öntözőrendszer beruházási előkészítő és tervezési munkái 1988-ban kezdődtek el. A terveket az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint az Agrober Csongrád megyei irodája, a gazdaságossági számítást Szőke Molnár Lajos (Öntözési Kutató Intézet) készítette. A 44 km hosszú öntöző főcsatorna és a hozzá tartozó szivattyútelepek (a Maros menti apátfalvi fövízkivételi szivattyútelep és további hat esésnövelő telep) próbaüzemét 1994. augusztus 3-án tartották, a rendszer műszaki átadása 1994 szeptemberében volt [2], Ezzel az itt élők, az e térségben gazdálkodók több mint egy évszázados álma valósult meg, s egyúttal megoldódott az azóta sajnos már megszűnt mezőhegyesi cukorgyár vízigényének hazai vízkészletből való ellátása is. Az öntözőrendszer beruházói kezdetben a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat és a Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat voltak, a munkálatok végső szakaszában hozzájuk csatlakozott még a Marosvíz Kft. A kivitelezést zömmel a nevezett társulatok végezték. A beruházás az érdekeltek és az érintettek nagyon komoly összefogásával, több pénzügyi forrás (minisztériumi meliorációs támogatás, vízügyi alap, környezetvédelmi alap, társulati saját forrás, érdekeltségi hozzájárulás és tagi kölcsön) igénybevételével valósult meg. Az öntözőrendszer létrehozását az érintett két megye (Békés megye és Csongrád megye) illetékes vezetői és szakigazgatási szervei, továbbá a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részéről egyaránt messzemenően támogatták. A vízellátó főművek építésével párhuzamosan, de főleg azok átadását követően hozták létre - jelentős állami támogatás igénybevételével - az üzemi öntözőtelepeket, szinte mindenütt korszerű esőztető berendezéseket alkalmazva. A rendszerben öntözhető összes terület napjainkban kb. 7800 hektár. A rendszeren belüli legnagyobb öntözőgazdaság a mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. (közel 5000 hektáros öntözhető területtel). A további öntözőgazdaságok a szomszédos települések, többek között Apátfalva, Makó, Csanádpalota, Pitvaros és Tótkomlós területén helyezkednek el. Az Apátfalva - Mezőhegyesi-öntözőrendszer beruházásainak együttes értéke mai árakon meghaladja a 3 milliárd forintot. Az öntözőrendszer fő üzemeltetője a Marosvíz Apátfalva-Mezőhegyes Öntöző és Vízszolgáltató Kft., mely a rendszer létrehozásában egykor közreműködők népes táborának és a rendszer mai használóinak részvételével 2004. március 25-én jubileumi taggyűlést (tulajdonképpen egy hangulatos ünnepséget) rendezett Mezőhegyesen. Az esemény előadói (Török Imre György, Miskucza Péter) és hozzászólói (Kocsondi Csabáné, Szilárd György, Kardos Imre, loan Chioralia, Andó Mihály, Dehény Zsolt, Vízi István, Szabó István) fölidézték az öntözőrendszer létrehozásának küzdelmes útját, emlékezetes mo-mentumait, kiemelték országos jelentőségét, és beszámoltak az üzemeltetés eddigi tapasztalatairól. A jelenlévők minderről bővebben tájékozódhattak az ez alkalomra készült 12 oldalas kiadványból [3]. Az eseményről a Ménesbirtok üzemi lapja részletesen beszámolt [4], Az eddigi legeredményesebb öntözési idény a 2003. évi volt, amikor az apátfalvi fövízkivételnél 16,3 millió m

3 vizet emeltek ki a Marosból, s ebből 14,1 millió m

3-t adtak át - a rendszer főcsatornáján és mellékágain keresztül - az öntözőgazdaságok számára. IRODALOM [1.] Pálfai Imre: A békés-csanádi vízgazdálkodási rendszer koncep ciója. Hidrológiai Tájékoztató, 1989. április. [2.] Rátky Pál. Átadták az Apátfalva-Mezőhegyes öntözöfömüvet. Vízpart, 1994. szeptember. [3.] Marosviz Híradó: A Marosvlz Kft. tízéves jubileumára készült kiadvány. Mezőhegyes, 2004. [4.] Birtokszemle: A mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. üzemi lapja. 2004. január - április. 73