Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Tízéves az Apátfalva-mezőhegyesi öntözőrendszer

Tízéves az Apátfalva - Mezőhegyesi-öntözőrendszer DR. PÁLFAI IMRE Magyarország legújabb kori öntözéstörténetének igen fi­gyelemre méltó fejezete az ország délkeleti részén (a Bé­kés-Csanádi-löszháton) fekvő Apátfalva-Mezőhegyesi­öntözőrendszer létrehozása és immár tíz éve tartó sikeres működtetése. A mezőhegyesi térség öntözésének régóta vajúdó ügye a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát kezdeménye­zésére és határozott fejlesztési célkitűzése nyomán moz­dult el a holtpontról. Az „elmozdulás" első nyilvános je­le az az előadóülés volt, melyet a Kombinát vezetőinek, nevezetesen Miskucza Péter akkori vezérigazgató-he­lyettesnek a fölkérésére a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezete 1986. május 13-án rendezett Mezőhegyesen, s amelyről később a Hidrológi­ai Tájékoztató is beszámolt [1], A mezőhegyesi kezdeményezés szerencsés módon egy­beesett a vízügyi szolgálat e térségre vonatkozó távlati terveivel, konkrétan a Békés-Csanádi többcélú vízgaz­dálkodási rendszer koncepciójával, melyet az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság - a Körös vidéki Vízügyi I­gazgatóság közreműködésével - az 1980-as évek elején dolgozott ki. További kedvező körülmény volt, hogy az Apátfalva térségében a 80-as évek második felében meg­kezdett termelőszövetkezeti és társulati öntözésfejleszté­si beruházáshoz lehetett kapcsolódni, s így könnyebben elindulhatott a szóban lévő nagyobb szabású munka is. Az Apátfalva-Mezőhegyesi öntözőrendszer beruházási előkészítő és tervezési munkái 1988-ban kezdődtek el. A terveket az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság, valamint az Agrober Csongrád megyei irodája, a gazdaságossági számítást Szőke Molnár Lajos (Öntözési Kutató Intézet) készítette. A 44 km hosszú ön­töző főcsatorna és a hozzá tartozó szivattyútelepek (a Maros menti apátfalvi fövízkivételi szivattyútelep és to­vábbi hat esésnövelő telep) próbaüzemét 1994. augusz­tus 3-án tartották, a rendszer műszaki átadása 1994 szep­temberében volt [2], Ezzel az itt élők, az e térségben gaz­dálkodók több mint egy évszázados álma valósult meg, s egyúttal megoldódott az azóta sajnos már megszűnt me­zőhegyesi cukorgyár vízigényének hazai vízkészletből való ellátása is. Az öntözőrendszer beruházói kezdetben a Tisza-Ma­rosszögi Vízgazdálkodási Társulat és a Dél-Békés Me­gyei Vízgazdálkodási Társulat voltak, a munkálatok vég­ső szakaszában hozzájuk csatlakozott még a Marosvíz Kft. A kivitelezést zömmel a nevezett társulatok végez­ték. A beruházás az érdekeltek és az érintettek nagyon komoly összefogásával, több pénzügyi forrás (miniszté­riumi meliorációs támogatás, vízügyi alap, környezetvé­delmi alap, társulati saját forrás, érdekeltségi hozzájáru­lás és tagi kölcsön) igénybevételével valósult meg. Az öntözőrendszer létrehozását az érintett két megye (Békés megye és Csongrád megye) illetékes vezetői és szakigazgatási szervei, továbbá a Mezőgazdasági és É­lelmezésügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédel­mi és Vízügyi Minisztérium részéről egyaránt messze­menően támogatták. A vízellátó főművek építésével párhuzamosan, de főleg azok átadását követően hozták létre - jelentős állami tá­mogatás igénybevételével - az üzemi öntözőtelepeket, ­szinte mindenütt korszerű esőztető berendezéseket alkal­mazva. A rendszerben öntözhető összes terület napjaink­ban kb. 7800 hektár. A rendszeren belüli legnagyobb ön­tözőgazdaság a mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. (közel 5000 hektáros öntözhető területtel). A további öntöző­gazdaságok a szomszédos települések, többek között A­pátfalva, Makó, Csanádpalota, Pitvaros és Tótkomlós te­rületén helyezkednek el. Az Apátfalva - Mezőhegyesi-öntözőrendszer beruhá­zásainak együttes értéke mai árakon meghaladja a 3 mil­liárd forintot. Az öntözőrendszer fő üzemeltetője a Marosvíz Apát­falva-Mezőhegyes Öntöző és Vízszolgáltató Kft., mely a rendszer létrehozásában egykor közreműködők népes tá­borának és a rendszer mai használóinak részvételével 2004. március 25-én jubileumi taggyűlést (tulajdonkép­pen egy hangulatos ünnepséget) rendezett Mezőhegye­sen. Az esemény előadói (Török Imre György, Miskucza Péter) és hozzászólói (Kocsondi Csabáné, Szilárd György, Kardos Imre, loan Chioralia, Andó Mihály, De­hény Zsolt, Vízi István, Szabó István) fölidézték az öntö­zőrendszer létrehozásának küzdelmes útját, emlékezetes mo-mentumait, kiemelték országos jelentőségét, és be­számoltak az üzemeltetés eddigi tapasztalatairól. A je­lenlévők minderről bővebben tájékozódhattak az ez alka­lomra készült 12 oldalas kiadványból [3]. Az eseményről a Ménesbirtok üzemi lapja részletesen beszámolt [4], Az eddigi legeredményesebb öntözési idény a 2003. évi volt, amikor az apátfalvi fövízkivételnél 16,3 millió m 3 vizet emeltek ki a Marosból, s ebből 14,1 millió m 3-t ad­tak át - a rendszer főcsatornáján és mellékágain keresz­tül - az öntözőgazdaságok számára. IRODALOM [1.] Pálfai Imre: A békés-csanádi vízgazdálkodási rendszer koncep ciója. Hidrológiai Tájékoztató, 1989. április. [2.] Rátky Pál. Átadták az Apátfalva-Mezőhegyes öntözöfömüvet. Vízpart, 1994. szeptember. [3.] Marosviz Híradó: A Marosvlz Kft. tízéves jubileumára készült kiadvány. Mezőhegyes, 2004. [4.] Birtokszemle: A mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. üzemi lapja. 2004. január - április. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom