Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Budapest Békásmegyeri öblözet (III. ker.) körüli alsó-pleisztocén hévforrások és kiválásaik vizsgálata

közetek a forrásmészkő előfordulások közvetlen környe­zetében a felszínen sem mutatták ki. így joggal valószí­nűsíthető, hogy a paleo-hévforrások a kivált forrásmész­kő alatt kiemelt helyzetű eltakart karszírögökhöz kap­csolhatók, genetikailag a recens békásmegyeri Attila for­rásnál feltárt sasbérchez hasonlóan. Ezért a Békásmegye­ri öblözet környezetében kimutatott nyolc paleo-hévfor­rás mind ilyen típusba sorolható. 4.2. A mai források a megfigyelések és vizsgálatok szerint nem tartoznak vízkémiailag a dinamikus mész­képző források csoportjába, mert környezetükben a mészkiválás korlátozott, ill. hiányzik. A Kálvária-tetői mészkő kúppal kapcsolatos megfigyeléseim és külföldi vizsgálataim során megállapítható volt [8, 9], hogy a re­cens kúpképzöforrások oldott sókban gazdag ásványvi­zek csoportjához tartoznak, továbbá labilis egyensúlyi állapotúak, mert a felszínre lépés pillanatában azonnal megkezdődik a mészkiválás. Miután a paleo-hévforrá­soknál a forrásmészkövek is a recens kúpképző források­hoz hasonlóan dinamikus és gyors mészkiválást mutat­nak rögzíthető, hogy a mai források és a paleo-források között vízkémiai összetétel vonatkozásában alapvető el­térések mutathatók ki. Vagyis a Békásmegyeri öblözet környezetében feltört paleo-hévforrások sokkal gazda­gabbak voltak oldott sókban és gázokban (C0 2) továbbá ezen belül mészképző anyagban, mint a maiak. Ennek köszönhető, hogy a paleo-hévforrások környezetében je­lentős nagyságú forrásmészkövek halmozódtak fel. Eb­ből levonható az a következtetés, hogy míg a paleo-hév­források dinamikus mészképzők voltak addig a maiaknál már ezek az adottságok csak részlegesen tapasztalhatók, tehát a termálkarszton belül jelentős vízminőség válto­zás következett be. 4.3. A kúpképző recens ásványvizek hőmérséklete tág határok között változik, mert ezeknél vannak hidegek, de vannak jelentős számban forróak is. Ebből adódóan a mai források hőmérsékletéből nem lehet vissza követ­keztetni a paleo-hévforrások hőmérsékletére. Erre továb­bi konkrét vizsgálatok szükségesek. Valószínűsíthető a­zonban, hogy a maiaknál (18-23°C) kissé melegebbek voltak (25-30°C), továbbá feltételezhető az is, hogy a pa­leohévforrásoknál is akárcsak a maiaknál vízhőmérsék­letben kisebb eltérések (3-5°C) feltételezhető. 4.4. Az előzőekben leírtak alapján a Békásmegyeri öb­lözet körüli forrásmészkövek különböző típust képvisel­nek. Az 1. ábrán feltüntetett előfordulások közül öt a mészkőkúpok sorába tartozik, míg a 6. sz. a Felsőhegyi felhalmozódás tavi típust képvisel. Ez annyit jelent, hogy az öblözet körül fakadó paleo-hévforrások vízké­miailag olyan összetétellel rendelkeztek, amelyekből az üledék felhalmozódás feltételeitől függően egyaránt al­kalmasak voltak kúpos vagy tavi típusú mészkövek létre­hozására. Ezért tavi mészkő ott keletkezett, ahol a forrás környezetében kialakult egy olyan üledékgyüjtő, amely­ben biztosítva voltak a tavi típusú mészkő felhalmozódá­sának feltételei. Ahol viszont a források közül ilyen üle­dékgyűjtők nem alakultak ki, ott lapos kúpos típusú for rásmészkövek épültek fel. így a fentiek alapján levon­ható az a következtetés, hogy a paleo-hévforrások kör­nyezeti adottságai alapvetően befolyásolták a forrás­mészkő kiválás feltételeit és annak típusait 4.5. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Békásme­gyeri öblözet környezetében a mai Attila forrás felett az alsó pleisztocén második felében kb. 1,0-1,1 milL évvel ezelőtt megindult egy igen dinamikus és kiterjedt paleo­hévforrás tevékenység, amelyet a környezetükben kivált forrásmészkő előfordulások bizonyítanak [3, 4, 5, 10]. A vizsgált területen nyolc önálló paleo-hévforrást, ill. for­ráscsoportot sikerült kimutatni. Vizsgálataim szerint a paleo-hévforrás működésben szakaszosság állapítható meg. Ebből adódóan két generációs forrásmészkő elő­fordulások jöttek létre. A paleo-források kiapadását a pleisztocénen belüli szélsőséges éghajlatváltozás okozta, amikor olyan kevés csapadék hullott a források vízgyűjtő területén, hogy az mennyiségileg nem biztosította a for­rások felszínalatti vízforgalmát. IRODALOM [ 1 ] Földmérő és Talajvizsgáló V. 1967-1971: Budapest Építés­földtani Térképezése. 1. Békásmegyeri lapnak (M=l: 10.000) feltárási és szerkesztési munkálatai, vízföld­tani, vízkémiai, mérnökgeológiai lapok és magyarázói. Kéz­irat. FTV Adattár. [2] Jámbor Á. 1998: A magyarországi kvarter (negyedidöszak) képződmények rétegtanának áttekintése. In: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL Rt - MÁFI kiadvány, Budapest, 495-517. [3] Jánossy D. 1979: A magyarországi pleisztocén tagolása ge­rinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó. Budapest, 5-207. [4] Korpás L 2003: Édesvízi mészkövek: új szedimentológiai modell és kronológia. OTKA zárójelentés 1999-2002, 1-21. [5] Krolopp K 2004: The importance of mollusc fauna in the study of travertine deposits. Földtani Közlöny, 134. 2. 219­225. [6] Peregi Zs. - Scheuer Gy. 1969: A Békásmegyeri Attila for­rás vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, Június. 104-106. [7] Schafarzik F. 1920: A budapesti termális vízhálózatnak egy eddigelé geológiailag nem méltatott forrásáról. Földtani Közlöny, 50. 83-85. [8] Scheuer Gy. 1996: Budapest Békásmegyer Kálvária-tetői alsó pleisztocén édesvízi mészkőkúp paleo-hidrogeológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 76. 2. 105-112. [9] Scheuer Gy. 2004: Ásványvizek forrásmészkő lerakodásai: II. rész. Külföldi előfordulások, önálló kiadvány. Budapest, 1-257. [10] Scheuer Gy. - Schweitzer F. 1988: A Gerecse és a Budai­hegység édesvízi mészkő- ősszletei. Földrajzi Tanulmá­nyok 20. Akadémiai Kiadó. Budapest, 72-95. [11] Schréter Z. 1953: A Budai és Gerecse- hegység peremi édesvízi mészkő előfordulásai. MÁFI Évi JeL 1951-rűl, 111-146. [12] Szentes (Schreier) F. 1932: Adatok a Buda-Pilisi- hegység Nagykevély hegycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz. Hidrológiai Közlöny, 12. 46-63. [13] Végh S-né és munkatársai. 1972: Budapest építésföldtani térképezése 1. Békásmegyeri térképlap (M= 1:10.000) földtani térképei és magyarázója. FTV adattár. Kézirat. [14] Vitális Gy. - Hegyi l-né 1982: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny, 82. 2. 73-84. [15] Wein Gy. 1977: A Budai hegység tektonikája. MÁFI kiad vány, 1-76. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom