Hidrológiai tájékoztató, 2004
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Csepregi András-Izápy Gábor-Klecskó Bernadett: A tatai források és vízműkutak vizsgálata
3. ábra. A Fényes-fürdői Katona-forrás vízhozamának időbeli változása Előrejelzés Az utóbbi évtizedben a tároló teljes területén megindult visszatöltődés következtében, Tata környezetében mintegy 25 m-es karsztvízszint emelkedés volt észlelhető. A rendelkezésünkre álló adatok felhasználásával, a főkarsztvíztároló teljes területére kiterjedő regionális, nem permanens hidraulikai modellt készítettünk a Tata környezetében várható karsztvízszint-változások 20002020 közötti időszakra történő előrejelezéséhez. Átlagos beszivárgás, és a jelenlegi víztermelés prognosztizációja mellett, a modell eredményei alapján várható a Tata belterületén fakadt egykori források fokozatos visszatérése, a jelenlegi 120 mBf-en húzódó karsztvízszintnek 2020-ig fokozatosan 130 mBf szint fölé emelkedése mellett. Lényeges, hogy a visszatöltődés következtében a Fényes források újra, a tároló lokális erózióbázisaként fognak működni. A diagnosztikai vizsgálatok eredményei A diagnosztikai vizsgálatok keretében a feladat, a vízbázis sérülékenységének megállapítása, a védőterület számítással történő meghatározása, annak hatósági kijelölése érdekében. A védőterület meghatározása 2000 m 3/d vízmükút termelés figyelembevételével történt. A vízbázis állapotára vonatkozó megjegyzések a program végrehajtása során kapott ismeretek alapján: • Az elvégzett egyidejű műszeres méréseknek, és vízmű méréseinek köszönhetően megállapítottuk, hogy a vízműkutak üzemszerű, kutanként néhány száz l/min termelésének hatása a termelőkutak közvetlen közelében lévő észlelő kutakon sem mutatható ki, mert a termelés okozta lokális depresszió a vízadó kőzet jó vízvezető képessége miatt, csak a termelő kutak közvetlen közelében jelentkezik. Az észlelőkutakon megfigyelhető periodikus, kb. 12 órás vízszintingadozások árapály eredetű hatások. • A jelenlegi négy termelőkút - Pokol I. és II., valamint Fényes I. és II. - üzemeltetése óta, a kitermelt víz jellege, összetétele, minősége érdemben nem változott, annak ellenére, hogy a térségi bányászati víztelenítés hatására a karsztvízszint a bányászat előtti állapothoz képest kb. 30-50 métert csökkent, majd újra megemelkedett. • A komplex, EU vízminőségi vizsgálatok szerint a vízműkutak vizében a mikroszennyezők - fémek, illékony szénhidrogének, PAH, peszticidek - mennyisége alacsony, a kimutathatósági határ alatti vagy ahhoz közeli érték, az ivóvízszabvány határértékeit nem haladják meg. • Trícium mérések alapján megállapítható, hogy a kutak vize 30-50 éves átlagos felszínalatti tartózkodási idővel jellemezhető. • A diagnosztikai fázis munkái során Tata Ny-i felén fúrt három db karsztos TÉ-1-3 jelű észlelőkút (2. ábra) vízelemzési adatai alapján feltételezhető, hogy az öreg tótól Ny-ra eső területen a mészkő nemcsak tipikus főkarsztvizet tartalmaz, hanem a térségre jellemző talajvizek is keveredhetnek a kutak vizébe, ami potenciális szennyezőforrást jelent a vízbázisra. • A regionális visszatöltődés következtében a felszín fölé emelkedett vízszintek hatására Fényes fürdőn a termelőkutak térségében a karsztvíz szennyeződési lehetősége gyakorlatilag megszűnt, a Pokol kutak térségében pedig folyamatosan csökken. • A talajvízkutak vízminősége a szennyeződést jelző komponensek - nitrát, nitrit, ammónium, vas, mangán, KOIps, szulfát, nátrium - alapján többnyire kifogásolható. Ezek a kémiai alkotók azonban nem kizárólag szennyeződésből származnak, hanem rétegeredetűek, a talajvizekre jellemzőek. Helyi jellegű nitrát szennyeződés 15 vizsgált pont közül csak három-négy helyen volt kimutatható. A potenciális szennyezőforrások felmérése során a tatai vízbázis kútjainak víz57
