Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Csepregi András-Izápy Gábor-Klecskó Bernadett: A tatai források és vízműkutak vizsgálata

3. ábra. A Fényes-fürdői Katona-forrás vízhozamának időbeli változása Előrejelzés Az utóbbi évtizedben a tároló teljes területén megin­dult visszatöltődés következtében, Tata környezetében mintegy 25 m-es karsztvízszint emelkedés volt észlelhe­tő. A rendelkezésünkre álló adatok felhasználásával, a főkarsztvíztároló teljes területére kiterjedő regionális, nem permanens hidraulikai modellt készítettünk a Tata környezetében várható karsztvízszint-változások 2000­2020 közötti időszakra történő előrejelezéséhez. Átlagos beszivárgás, és a jelenlegi víztermelés prognosztizációja mellett, a modell eredményei alapján várható a Tata belterületén fakadt egykori források fokozatos vissza­térése, a jelenlegi 120 mBf-en húzódó karsztvízszintnek 2020-ig fokozatosan 130 mBf szint fölé emelkedése mellett. Lényeges, hogy a visszatöltődés következtében a Fényes források újra, a tároló lokális erózióbázisaként fognak működni. A diagnosztikai vizsgálatok eredményei A diagnosztikai vizsgálatok keretében a feladat, a víz­bázis sérülékenységének megállapítása, a védőterület számítással történő meghatározása, annak hatósági kije­lölése érdekében. A védőterület meghatározása 2000 m 3/d vízmükút termelés figyelembevételével történt. A vízbázis állapotára vonatkozó megjegyzések a program végrehajtása során kapott ismeretek alap­ján: • Az elvégzett egyidejű műszeres méréseknek, és vízmű méréseinek köszönhetően megállapítottuk, hogy a víz­műkutak üzemszerű, kutanként néhány száz l/min termelésének hatása a termelőkutak közvetlen közelé­ben lévő észlelő kutakon sem mutatható ki, mert a termelés okozta lokális depresszió a vízadó kőzet jó vízvezető képessége miatt, csak a termelő kutak köz­vetlen közelében jelentkezik. Az észlelőkutakon meg­figyelhető periodikus, kb. 12 órás vízszintingadozások árapály eredetű hatások. • A jelenlegi négy termelőkút - Pokol I. és II., valamint Fényes I. és II. - üzemeltetése óta, a kitermelt víz jellege, összetétele, minősége érdemben nem válto­zott, annak ellenére, hogy a térségi bányászati víztele­nítés hatására a karsztvízszint a bányászat előtti álla­pothoz képest kb. 30-50 métert csökkent, majd újra megemelkedett. • A komplex, EU vízminőségi vizsgálatok szerint a vízműkutak vizében a mikroszennyezők - fémek, il­lékony szénhidrogének, PAH, peszticidek - mennyi­sége alacsony, a kimutathatósági határ alatti vagy ah­hoz közeli érték, az ivóvízszabvány határértékeit nem haladják meg. • Trícium mérések alapján megállapítható, hogy a ku­tak vize 30-50 éves átlagos felszínalatti tartózkodási idővel jellemezhető. • A diagnosztikai fázis munkái során Tata Ny-i felén fúrt három db karsztos TÉ-1-3 jelű észlelőkút (2. áb­ra) vízelemzési adatai alapján feltételezhető, hogy az öreg tótól Ny-ra eső területen a mészkő nemcsak ti­pikus főkarsztvizet tartalmaz, hanem a térségre jel­lemző talajvizek is keveredhetnek a kutak vizébe, ami potenciális szennyezőforrást jelent a vízbázisra. • A regionális visszatöltődés következtében a felszín fö­lé emelkedett vízszintek hatására Fényes fürdőn a ter­melőkutak térségében a karsztvíz szennyeződési le­hetősége gyakorlatilag megszűnt, a Pokol kutak tér­ségében pedig folyamatosan csökken. • A talajvízkutak vízminősége a szennyeződést jelző komponensek - nitrát, nitrit, ammónium, vas, man­gán, KOIps, szulfát, nátrium - alapján többnyire kifo­gásolható. Ezek a kémiai alkotók azonban nem kizá­rólag szennyeződésből származnak, hanem rétegere­detűek, a talajvizekre jellemzőek. Helyi jellegű nitrát szennyeződés 15 vizsgált pont közül csak három-négy helyen volt kimutatható. A potenciális szennyezőfor­rások felmérése során a tatai vízbázis kútjainak víz­57

Next

/
Oldalképek
Tartalom