Hidrológiai tájékoztató, 2004
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ponyi Jenő: A biológiai monitorozás eddigi eredménye a Hévízi forrásban
A fauna dominancia viszonyai 1997-2004 között Az 1997-2004 között több mint száz analízis tanulmányozása során, négy évszakra vonatkozóan a következő taxon dominancia olvasható ki, melyek %-ban kifejezve a következő: Nyár Domináns taxonok % Nematoda 78 Oligochaeta 11 Macrocyclops 11 Ösz Domináns taxonok % Oligochaeta 40 Nematoda 36,7 Macrocyclops 23,2 Tél Domináns taxonok % Schizopera 46,6 Oligochaeta 26,7 Nematoda 26,7 Tavasz Domináns taxonok % Schizopera 47,5 Oligochaeta 25,0 Macrocyclops 15,0 Nematoda 12,5 Összességében megállapítható, hogy nyáron és ősszel a bevonatban a Nematoda és Oligochaeta férgek a dominánsak, míg télen és tavasszal a Schizopera faj ( Copepoda) az uralkodó. Ez a jelenség nagy valószínűséggel összefügg a tó időszakos szerves anyag terhelésével. A Schizopera téli és tavaszi dominanciája a jobb vízminőségre utal, míg a szerves anyag növekedésének következtében a Nematoda és Oligochaeta fajok jutnak kedvezőbb helyzetbe a társuláson belül. Ezek a tények feltehetően összefüggésbe hozhatók a fürdőzők számának alakulásával. A Nematoda/Copepoda index alakulása A Nematoda/Copepoda indexet (N/C) először Shirayama (1988) alkalmazta, abból a hipotetikus elképzelésből kiindulva, hogy a Nematoda-k kevésbé érzékenyek a különböző környezeti hatásokkal szemben (pl. szerves anyag szennyezés), mint a Copepoda-k. Minél nagyobb az index számértéke, a szennyezettség annál nagyobb és fordítva. Az N/C arány a vizsgálatok során térben és időben jelentős eltéréseket mutatnak (2. táblázat). Ha az N/C arányokat összevetjük 1997-től napjainkig, azt találjuk, hogy 2001 nyarától a szerves anyag terhelésre utaló értékek száma feltűnően emelkedik. Ezek az adatok is tovább erősítik azt a feltételezést, hogy a szerves anyag növekedését jelző N/C arány összefüggésbe hozható a tavat használó vendégek számával. Összefoglalás 1970-2004 között vizsgálataim során 25 taxont mutattam ki (16 Crustacea, 2 Gastropoda, 1 Hydrozoa, 6 egyéb állatcsoport). A kimutatott 7 Cladocera faj közül az Iliocryptus sordidus (Liev.) és az Alorta guttata Sars látszik a bevonatokra jellemzőnek. A többi észlelt faj megjelenése és eltűnése összefügghet a vízminőségben beálló hosszabbrövidebb idejű változásokkal. Ezeket a változásokat látszik megerősíteni két Ostracoda faj (Darwinula stevensoni /Br. et Rob./; Metacypris cordata /Br. et Rob./) eltűnése 1996-tól kezdve. Megállapítottam, hogy nyáron és ősszel a bevonatban a Nematoda és Oligochaeta férgek a dominánsak, télen és tavasszal a Schizopera faj (Copepoda) az uralkodó. Ezek a tények az évszakos vízminőség változására utalnak. Nematoda/Copapoda arányok több éves összevetéséből kitűnik, hogy 2001 nyarától napjainkig a szerves anyag terhelésre utaló értékek száma feltűnően megemelkedett. Ezek az adatok, a fentieket is figyelembe véve, arra utalnak, hogy az évszakos változások összefüggésbe hozhatók, az egyéb még nem ismert tényezők mellett, a tavat használó vendégek számával. 1. táblázat 1970-2004 között az algabevonatokban talált állatfajok és csoportok felsorolása Cladocera Daphnia cf. puUcaria Forbes Iliocryptus sordidus (Liév.) Iliocryptus agilis (Kurcz.) Macrothrix laticomis (Fischer) Leydigia acanthocercoides (Fischer) Alona intermedia Sars Alona guttata Sars Ostracoda Cypria ophthalmica (Jur.) Cypridopsis vidua (O.F. Müller) Darwinula stevensoni (Br. et Rob.) Metacypris cordata (Br. et Rob.) Copepoda Macrocyclops albidus (Jur.) Eucyclops serrulatus (Fisch.) Paracyclops affinis (Sars) Microcyclops varicans (Sars) Schizopera clandestina héviziensis Ponyi Gastropoda Lymneaperegra (O.F.Müller) Ferrissia wautieri (Mirolli) Hydrozoa Hydra viridissima Pall. Egyéb állatcsoportok Chironomidae lárva Diptera lárva Hydracarina Nematoda Oligochaeta Turbellaria Köszönetnyilvánítás A kutatások támogatásáért hálás köszönetemet fejezem ki Vancsúra Miklós főigazgatónak, a Hévízi-tó alapítvány elnökének Kumánovics Györgynek, továbbá Vincze Tamás és Sándor Zoltán mérnököknek, valamint Csiszár Viktor ökológusnak. Ugyancsak hálás köszönetemet fejezem ki S. Mecsnóbel Ildikónak asszisztensi munkájáért. IRODALOM Szabó I. (1995): Biológiai monitorozás a Kis-Balaton természetvédelmi biológiai monitorozásához. - PATE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytani és Növényélettani Tanszék, Keszthely, Kari jegyzet, 1-84. Ponyi, J. E. (1992): Studies of the Crustacea fauna of a Hungarian hot spring (Hévíz Spa). - Zool. Jb. Syst., 119,397^04. Ponyi J. (1995a): A Hévfzi-tó rákjai. - Hévízi Könyvtár 6, 151-162. Ponyi J. (1995b): A Hévlzi-tó állatvilága. - Hídról. Tájékoztató, április, 21-23. Vizkelety É„ Németh J„ Gulyás P. (1994): A Hévlzi-tó hidrobiológiája. - Hévízi Könyvtár, 1,37-47. Shirayama, Y. (1988): Features of the responses of the meiobenthic community to hight organic-matter debt - Biological monitoring of environmental pollution. - Tokai Univ. Press. 91-94. 51
