Hidrológiai tájékoztató, 2004

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Emlékezés Galli László hidrológiai munkásságára születése 100. évfordulóján

Emlékezés Galli László hidrológiai munkásságára születése 100. évfordulóján A Magyar Érchegység (Selmeci-hegység) és a Kisalföld találkozásánál, a Garam völgyében fekvő Léván, 1904. június 3-án született és 1979. április 6-án Budapesten elhunyt Galli László oki. mérnök életét és munkásságát Herzog Henrik (1975), Rónai András (1980) és Vitális György (1980) mindenki számára hozzáférhető közleményeiből is ismerjük. A hidrológia területén végzett munkásságára elsősorban nyomtatásban megjelent közleményei és könyvei alapján emlékezünk. Intenzív hidrológiai tevékenységét az 1947-1979 évek közötti dolgozatai fémjelzik. A Magyar Állami Földtani Intézet 1947. évi vitaülésén elhangzott: A geológia és hidrológia szerepe a mérnöki gyakorlatban című, 17 hozzászólót is kiváltó előadása, illetve közleménye vezeti be hidrológiai munkásságát. Az 1949-1959 évek között az Állami Mélyépítési Tervező Intézet (ÁMTI) és a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) keretében a Nagyobb területek talajrétegződésének tájékoztató célokra történő feltárása (1951), A dunai és balatoni magaspartok állékonyságának törvényszerűségei (1952), A hidrogeológiai vizsgálatok új módszerei vízművek telepítésénél (1955), a Javaslat a geohidrológiai vizsgálatok megbízhatóságának megállapítására (1956) és a Műtárgyak alatti szivárgások számítása rétegzett talajokban, közelítő eljárással (1959) címűeket említem meg. Ebben az időszakban dolgozta ki a Nagyobb területek hidrogeológiai és talajmechanikai feltárása, a Vízművek telepítése, a Völgyzárógátak telepítése, az Öntözőcsatornák nyomvonal kijelölése, valamint az Árvízvédelmi vonalak hidrogeológiai vizsgálata tárgyú MELYÉPTERV házi szabványokat. Az 1959-1971 évek között a Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV) főtechnológusaként A kutakból történő öntözés lehetőségei a Duna - Tisza közi hátság területén (1961), A rétegek szerkezetének a befolyása a talajmechanikai vizsgálatokra (1961), a Vízháztartási vizsgálatok alkalmazása a hidrogeológiában (1962), A középszakasz jellegű vízfolyások kialakulása és rendezése (1963), a Műszaki földtan a vízépítésben (1965), A kis víztározások problémái Magyarországon (1965), Az árvízvédelem szivárgási és talajmechanikai vonatkozásai (1966), a Talajmechanika az árvízvédelemben (1967), az Árvízvédelmi földművek tervezésének alapelvei (1968), a Kötött talajok minősítése a vízépítésben (1970), a Szivárgási és talajmechanikai megfigyelések a védvonalakon (1970) és a Szivárgásvizsgálatok az árvíz alatt (társszerző: Szilvássy Z. és Zsujfa /. 1971) című munkákat írta. A VIZITERV-nél kidolgozott számos házi tervezési segédlet közül kiemelkedő Az árvízvédelmi töltések tervezése /-//. (1968), könyvei közül pedig a Talajmechanika az árvízvédelemben (1967, 1968) címü. Az 1971-1979 évek közötti nyugdíjas időszaka ugyancsak gazdag tárházát képezi hidrológiai tevékenységének. A Hegy- és dombvidékek légifényképeinek vízföldtani és műszaki földtani értelmezése (társszerző: Vitális Gy. 1972), a Síkvidékek és folyóvölgyek légifényképeinek vízépítési és építésföldtani értelmezése (társszerző: Vitális Gy. 1972), a Javaslat a védvonalak megerősítési módszereinek kiválasztására és hatékonyságának értékelésére (1974), Az árhullámok levonulása utáni teendők (társszerző: Nagy I. 1974) és a Talajvizsgálatok a víz és mélyépítésben /-//. (1974, 1975) címü cikkei mellett megjelent könyvei is figyelemre méltók. Ezek Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (1976), az Árvízvédelem (1977), a földtan alkalmazása a víz-és mélyépítésben (1977), valamint a Munkagödrök víztelenítésének hidraulikai méretezése (1979) a VIZITERV házi tervezési segédlet kibővítésével poszthumusz megjelent Munkagödör-víztelenítés Tervezés Méretezés (1987) címü munkája. Herzog Henrik (1975) írta: „Alig található hazánkban az utóbbi évtizedekben épített vagy tervezett olyan nagyobb jelentőségű vízgazdálkodási mű, amely nem viselné Galli László keze nyomát. Az ő szakértelmét dicséri számos vízmüvünk, nagyobb völgyzárógátunk, folyami vízlépcsőnk, öntöző- és belvízrendszerünk és - bár utoljára említve, de kiemelkedő jelentőséggel - korszerű árvízvédelmi szemléletünk." Galli László egész életét a hidrológia iránti mérhetetlen és sokoldalú vonzalma alakította, így műveiben tovább él, és mind a jelen, mind a jövő hidrológiai és műszaki földtani kérdéseinek megoldásában, a műszaki és a földtudományok határmezsgyéjén biztos alapot, valamint segítséget ad mindazoknak, akik munkájuk során figyelembe veszik, illetve alkalmazzák az ő gazdag szellemi örökségét. Dr. Vitális György IRODALOM Herzog Henrik (1975): Galli László 70 éves. - Földtani Közlöny, 105. 2. 239-240. Rónai András (1980): Galli László (1904-1979). - Földtani Közlöny, 110.2. 288-289. Vitális György (1980): Galli László 1904-1979. - Hidrológiai Közlöny, 60. 1.1-2. 3