Hidrológiai tájékoztató, 2004

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Ficsor Mónia: Kalocsa város belterületén áthaladó Csorna-foktői és sárközi I. Főcsatornák rekonstrukciója

védelmét, hosszú (több évtizedes) távlatra. Országhatároktól függetlenül, teljes vízgyűjtőterületre (például Duna-medence) írja elő cselekvési programok koordinált elkészítését és végrehajtását. Központi gondolata a felszíni és felszín alatti vizek , jó állapotának" biztosítása, egységes környezeti és vízgyűjtő-területi szabályozási keretbe illesztve. A célok tartalmazzák az ökoszisztémák védelmét, az ivóvízellátást és a gazdasági szektorok vízellátásának fenntartását, valamint az árvizek és a szárazságok hatásainak csökkentését. A Keretirányelvet erős integráló törekvés jellemez: a különböző vizek együttes védelme, a mennyiség és minőség integrálása, a szennyezések csökkentésének kombinált megközelítése (vízminőségi célállapotok, megelőzés és emisszió csökkentés révén), a pontszerű és diffúz terhelések szabályozása, valamint az egyéb környezeti elemekkel való hatások figyelembe vétele. A Keretirányelv címének megfelelően csak kereteket ad meg és nem tekinthető részletes szabályozásnak. A Keretirányelv nehezen áttekinthető anyag, számtalan hivatkozással és különböző EU direktívákra történő utalással. A Keretirányelvben használt szakkifejezéseket, jogi fogalmakat pontosan kell átvenni, mert félreértelmezésük komoly károkat okozhat Magyarországnak nemzetközi szinten és az országon belül konfliktusok forrása lehet. összefoglalás A Keretirányelv szempontjából a legfontosabb kérdés annak mérlegelése, hogy vajon a szennyvízprogram megvalósulásával közelebb kerülünk-e a kitűzött célhoz, azaz a vizek ,jó állapotának" eléréséhez. Ehhez azonban tudnunk kellene, hogy hogyan definiálható a jó állapot kritériuma. A határon belépő terhelések várható vízminőségi hatása is nagy figyelmet érdemel. Ebben az esetben a változások a nagyobb folyókat érintik, azt a tartományt, melyre a hazai szabályozással gyakorlatilag alig van befolyásunk. A vízminőségek alakulásáról, a megtett beavatkozások hatásáról a jövőben el kel számolnunk. A vizeink állapotát meg kell még ismernünk, aminek alapfeltétele a rendszeres monitoringozás. A vízminőség nem egy-egy vízfolyás szelvényhez kötődik, hanem az egyes részvízgyűjtőkhöz. Tehát annak ellenére, hogy a külföldi hatásoktól való függőségünk nagy, feladatunk a Keretirányelv megvalósításából adódóan sok lesz a közeljövőben. A ránk váró feladatokból kiemelném a legfontosabbakat: - A felszíni vízminőség-védelem biológiai monitoring és az ebből fakadó feladatok elvégzéséhez több szakemberre lesz szükség. Ezért a jövőben növelni kell a szakemberek számát továbbképzésekkel; - Újabb monitoring állomásokat kell létesíteni; - Több laboratórium szükséges a vízvizsgálatokhoz; - A szennyezőforrások megbízható feltárása szükséges; - Haváriák megelőzése, műszaki meghibásodás, természeti katasztrófa és tudatosan előidézett akció (terrortámadás) esetére irányelv kidolgozása az ivóvíz rendszerre (nincs tartalék sem Budapestnek, sem Szolnoknak); - Adatbázisok létrehozása (információ és adathiány); - Lakosság informálása, tudósítása a környezetszenynyezésekről (illegális szemétlerakókról); - Gyors információcsere, áramlás (külföldi eredetű szennyeződések estén). Kalocsa város belterületén áthaladó Csorna-Foktői és Sárközi I. Főcsatornák rekonstrukciója* FICSOR MÓNIKA Kalocsán születtem és élek ma is, így személyes élmények fűznek - ahogyan a kalocsaiak ismerik - a Vajashoz. A várost átszelve kanyarog, eredendően meghatározza a városképet, így alapvetően befolyásolja annak hangulatát és esztétikai arculatát. Állapota az utóbbi években jelentősen leromlott. A meder feliszapolódott. Nyári időszakban a csatorna szinte teljes keresztmetszetében elnövényesedik. A víz sebessége lecsökken, beáll. Az iszapban anaerob folyamatok indulnak meg, ami szaghatással jár. A kedvezőtlen folyamatok meggátolására a kezelő által tervszerűen végzett mederkotrásokon túl jelentős beavatkozások szükségesek. Az illegális hulladéklerakások, illetve szennyvízbevezetések károsan hatnak a víz minőségére és esztétikailag rontják a városképet. A csatorna vízkészlete a Duna-völgyi főcsatornán keresztül a Dunából kerül bevezetésre. Kritikus időszakban lehetőség van további vízpótlásra a Foktő-Barákai vízpótlómű segítségével. A csatorna kettős rendeltetésű. Fő funkciója a belvíz elvezetése, illetve öntözővíz biztosítása. E mellett ipari vízkivétel is települt a vízkészletre. A Kaloplasztik Rt. hűtővízként hasznosítja, míg a Kalocsa Paprika Rt. mosóvízként használja fel a csatorna vizét. A csatornával szemben új igények jelentek meg (ökológiai, rekreációs, tájképi, városképi), amelyeknek jelenlegi állapotában nem felel meg. Szakmailag érdekes környezetmérnöki kihívás a Vajas rekonstrukció környezeti hatásainak optimalizálása. Szempontjaimat, a csatornát és környezetét érő szennyezések felméréséhez az érvényben lévő környezetvédelmi * A 2003. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában II

I. dijat nyert diplomamunka kivonata. 25