Hidrológiai tájékoztató, 2004

KÖNYVISMERTETÉSEK - Dr. Vágás István: Léczfalvy Sándor: "Felszín alatti vizeink"

Természetesen egy ilyen jellegű munkához a morfológiának, a földtani felépítésnek, a hidrogeológiai viszonyoknak az ismerete elengedhetetlenül szükséges. Ezt a fejezetet követte azután a felszín feletti vonalas létesítmények (út, vasút, vízszállító csatornák) mérnökgeológiai szempontból is fontos elveinek tisztázása. A fejezetet kiegészítette a kutatás különböző fázisainak (felderítő, előzetes és részletes) feltárási és vizsgálati módszereinek ismertetése. A 11. fó fejezet a meliorációval kapcsolatban azokkal a kémiai, biológiai és vízgazdálkodási eljárásokkal foglalkozik, amelyek mérnökgeológiai 1, különösképpen a vízgazdálkodási szempontból a leglényegesebbek és ezek között szerepel a felszíni vízrendezés, az öntözés, a talajvízszint tartása és az erózió-védelem. Nagy részletességgel foglalkozik a 12. fejezet a folyók mederváltozásaival, a szabályozó müvekkel és a kutatás 3 (felderítő, előzetes és részletes) fázisával. Bőséges anyag, közel 170 oldalon ismerteti a II. kötet utolsó fejezete a völgyzárógát, a vízlépcső és a síkvidéki tározó tervezésének és kivitelezésének nehéz és bonyolult mérnökgeológiai feladatait. Ebben a témakörben hangsúlyozottan szerepel a tározótér sokoldalú vizsgálata és a tározótér feltöltődése Hazai és külföldi tapasztalatokról számol be egy rövid alfejezet. A hazai tározók közül hármat mutat be a mű, így a Békésszentandrási és az Ikervári Erőmű bögéjét, továbbá a Tiszalöki tározót. Hangsúlyozza a szerző a tározó tó és érintett környezetének kutatási feladatait, amelyek megoldása elengedhetetlenül szükséges minden létesítménynél. Már az első két köteten is végigvonul a földtani környezet, a földtani alap nagy és meghatározó jelentősége, s ugyanezt tapasztaljuk a III. kötetben is. Mindjárt az első fejezete, a 14. az „Építésföldtan és a földtani környezet védelme" c-ben is a földtanon van a hangsúly, amelyre épül az egész fejezet mondanivalója. A ma már országos szinten központi kérdésnek tekinthető hulladékelhelyezésnek ugyancsak van mérnökgeológiai vonzata. Közel 100 oldalt szentel a szerző e témakörnek, s ebben a hulladékelhelyezés lehetséges módjairól, a szükséges mérnökgeológiai kutatásról, a felszíni és a felszín alatti tárolásról, és nem különben a különböző vizsgálatok elvégzéséről igen részletes útmutatást kaphat a kötet tanulmányozója. A bányagödrös és a bányafalas külfejtés mérnökgeológiájával kapcsolatos feladatok ma már elsősorban az építőanyagok termelésével kapcsolatban merülhetnek fel leginkább. E témának ugyancsak jelentős földtani és hidrogeológiai vonzata van. A felszín alatti létesítményekkel kapcsolatban a 19. fejezet az alagutak tervezési és kutatási, valamint a mélybányászat mérnökgeológiája (20. fejezet) földtani alapokon oldja meg a műszaki kérdéseket. Mindhárom kötet világos, kifogástalan stílusú szövegét gazdag ábraanyag egészíti ki, amely nagymértékben hozzájárul a mondanivaló megértéséhez, éppen ezért messzemenően javasoljuk a kézikönyv használatát minden mérnökgeológiával foglalkozó részére. Dr. Dobos Irma Léczfalvy Sándor: Felszín alatti vizeink Az ELTE Eötvös Kiadó kiadásában 2004. nyarán jelent meg az 1998-ban elhunyt szerző, dr. Léczfalvy Sándor életművét bemutató két szöveges kötetet és külön ábragyűjteményes mellékletet tartalmazó „Felszín alatti vizeink" c. mérnök-vízföldtani tárgyú könyvkiadvány. A könyvet szerkesztette, és a szerző elhunyta utáni években gondos és fáradságos munkával sajtó alá rendezte: Léczfalvyné Pintér Márta. A rendezés és összeállítás tevékenységében dr. Orlóci István, dr. Vágás István és dr. Varga László nyújtott segítséget a könyv szerkesztőjének. A könyv szerzője, dr. Léczfalvy Sándor közel fél évszázadon keresztül foglalkozott a felszín alatti vizek tudományos kérdéseivel, azok feltárásának és hasznosításának műszaki tervezési feladataival, Magyarország valamennyi felszín alatti vízfajtájával. Hazánk számos ivóés ipari vízműve épült meg, s ma is működik vízfeltárási eredményei, és vízmű-tervei alapján. Tudományos működése eredményeként "Felszín alatti víztározás forrásfoglalások segítségéveF' c. értekezése alapján 1965-ben megkapta a "műszaki tudományok kandidátusa" fokozatot. Szerencsés körülmény, hogy a szerző szakmai törekvései és fáradhatatlan munkálkodása a magyarországi vízkutatás és vízellátás legmozgalmasabb időszakára (1950-1990) estek, amikor a vízellátás fejlesztésével az ország szinte teljes területén foglalkozhatott. Tapasztalatainak, tudományos eredményeinek rendszerezett összefoglalását és egységes könyvbe szerkesztését haláláig sikerült kéziratba fogalmaznia. A fogalmaz-ványok, sok esetben a vázlatos ábrák megszerkesztése, véglegesítése a teljes szakmai anyagnak a szerző által hagyományozott tartalomjegyzék szerinti rendezése, összességében a teljes szakanyag kiadásra való előkészítése már felesége munkájának az eredménye. A könyv részletes tudományos elemzés a felszín alatti vizek hidrológiai, földtani és vízminőségi sajátosságairól, műszaki-technológiai elemzés a vízkészletek feltárásáról és azok igénybevételéről. Ismerteti a szerzőnek Magyarország parti szűrésű-, réteg- és hasadékvizeire vonatkozó feltárási eredményeit, s a feltárt helyi vízbeszerzési adottságok részletes leírását. A könyv kilenc fejezetre tagozódik. Az 1. fejezet a felszín alól történő víztermelés eszközeit és folyamatait a rendszer-elv jegyében foglalja össze. A 2-5. fejezetek a talajvizekkel, a parti szűrésű vizekkel, a réteg- és hasadékvizekkel foglalkoznak. A 6-7. fejezetek a vízbeszerzés műtárgyait, azok típusait mutatják be. A 8. fejezet a szerző tervei alapján megvalósult vízmüveket és azok ü110