Hidrológiai tájékoztató, 2004

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2005-ben

Szolnok vármegyét a területükön átfolyó Tisza-szakasz vízrajzi térképezésére. 1780. Hegedűs Nep. János a Hanság mocsarait térképezte, a Rábca és más idefutó vizek szomszédos szakaszával együtt. 1780. körül * Bogovich Károly (?), Zemplén vármegye mérnöke. Dolgozott a Bodrog, Labore, Tisza, Tapoly szabályozási tervein. Hosszú ideig Huszár Mátyás munkatársa is volt. ("u"?) 200 éve... 1805. Megjelent Szeged város mérnökének, Vedres Istvámiák "A Tiszát a Dunával összve kaptsoló újj hajókázható Tsatorna..." címü gazdaságpolitikai röpirata a Pest-szegedi vonalvezetésű Duna-Tisza csatorna érdekében. Ugyanebben az évben Maillard generális és Stanislaus Heppe építészeti főigazgató tanulmányozták a csatorna vonalát. Szerintük a Szolnok - Cegléd vonalon 44 zsilip közbeiktatásával és 500 mázsánál nem nehezebb hajókkal lehetne csak közlekedni.. 1805. körUl * Petzelt József (Weisskirchen, A.) mérnök, egyetemi tanár. Előbb katonatiszt volt, később az olmützi katonai iskola tanára. A pesti egyetemen 1830-ban szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1841-től ugyanott a gyakorlati mértani tanszék tanáraként az Institutum geometricum vezetője volt. Ő vezette be a mérnöki fakultáson a vízsebességmérések és a térképfelvételek gyakorlati foglalkozásait. Előadásai alapján állították össze hallgatói 1846ban az első magyarnyelvű vízrajzi és vízépítési tankönyvet "Vízmoztan" címmel. 1848-ban - ezredesi rendfokozattal - a magyar kormány által felállított hadi fötanoda aligazgatója lett. A szabadságharc bukása után haditörvényszék elé állították és állásától megfosztották-Cí Szentendre, 1850. ?) 175 éve... 1830. augusztus 30. Beszédes József Konstantinápolyban papírra vetette "A Duna. Világkereskedési, és motsár kiszárítási tekintetben" című elképzelését a Duna árvízszintjeinek csökkentéséről, ill. a folyó hajózhatóságának lehetőségeiről. Beszédes írása 1831-ben megjelent a "Tudományos Gyűjtemény" hasábjain is, ami heves vitát váltott ki közte és Vásárhelyi Pál között. 1830. Mind a Dunán, mind pedig a Tiszán hatalmas árvíz pusztított. Törökkanizsánál átszakadt a töltés és víz alá került Torontál vármegye addig már mentesített, közel 600 km

2-nyi egykori árterülete és az alatta fekvő, több mint 1700 km

2 kiterjedésű nyílt ártér. Az árvíz elleni védekezés késztette a birtokosokat az első nagyobb tiszai ármentesítő társulat létrehozására 1836-ban. A Szeged-Algyői öblözet védelmére mintegy 18 km hosszú, egységes védővonalat alakítottak ki. 1830. A Tudományos Gyűjtemény folyóirat hasábjain megjelent Vedres István "A tul a Tiszai nagyobb árvizek eltéríthetésérül egy két szó" című munkája, amelyben kifejtette, hogy a folyó szabályozását csak töltések építésével nem lehet megoldani, ezért felvetette egy tiszántúli árapasztó (és öntöző) csatorna megépítésének gondolatát 150 éve... 1855. márciusa Hatalmas árvíz pusztított a Tisza völgyében (összesen 2 900 km

2 került víz alá), amely első ízben tette szükségessé a tiszai vízimunkálatok felülvizsgálását. A vizsgálat a műszaki tervek tekintetében - a Vásárhelyi-féle tervekhez való visszatéréssel - pozitív, míg szervezeti tekintetben (a társulatok belső demokráciájának csorbításával) negatív eredménnyel zárult. 1855. április Az árvíz ideje alatt a borsodi cs.kir. hatóság a Sulymoshátnál átvágatta az Észak-Bihari tiszai Társulat töltését, hogy az ő közigazgatási felügyelete alatt álló lakosságot megvédje egy esetleges gátszakadás veszélyeitől. A hatóság eljárását a Társulat erősen nehezményezte, mert ez azt a precedenst jelentette valamennyi társulat számára, hogy adott esetben a hatóság a társulati érdekeltek megkérdezése nélkül is beavatkozhat, s rendelkezhet építményeik felett. 1855. A nagy gyulai árvíz nyomán megkezdődtek az előkészületek a Körösök és a Berettyó rendszeres szabályozására, valamint árterüknek az árvizek kiöntésétől való mentesítésére. Bodoki Károly megbízást kapott az átfogó KörösBerettyó-szabályozás terveinek elkészítésére, amelyeket még ugyanezen évben a nagyváradi helytartósági hivatalnak be is mutatott. A következő esztendőkben végzett munkálatok során, a Gyulavári és Békés közötti csatorna megásásával a Gyulán és Békésen is áthaladó Fehér-Körös holtmederré vált. 1855. Ebben az évben korszerűsítették - gőzüzemre alakították át és szűrőberendezéssel látták el - az északi (lánchíd) budai vízművet. Az átalakítást Clark Ádám tervezte, s az építést is ő vezette. A szűrőberendezést Hofbauer János, városi kútmester építette. 125 éve... 1880. január-február A Duna jeges árvize gátszakadásokat okozott a szigetközi és csallóközi területeken, aminek következtében 31 községet sújtott az ár és közel 300 km

2 került víz alá. 1880. március 3. A főváros vezetése 162.sz. határozatával - "A vízkár elleni óvintézkedésekről Budapesten" címmel - kiadta első árvízvédelmi szabályrendeletét. 1880. március 15. * Dalmady Zoltán (Budapest), orvos, balneológus, egy. magántanár. A Tátrában és a budapesti Margitszigeten dolgozott fürdőorvosként. Vizsgálta az ásványi vizek, szénsavas fürdők élettani hatásait, s az orvosi meteorológia tudományában is elmélyült kutatásokat végzett. Tudományos tevékenységének eredményeit számos könyv, tanulmány és folyóiratcikk őrzi. (í Budapest, 1934. október 17.) 1880. április 16. A Tiszavölgyi Társulat központi bizottsága törvénytervezetet dolgozott ki "A Tiszaszabályozás szervezetéről" címmel. 104