Hidrológiai tájékoztató, 2004
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Kállai Szabolcs: A beregi magyar-ukrán közös belvízvédelmi rendszer fejlesztésének vízgazdálkodási és tájökológiai sajátosságai
A beregi magyar-ukrán közös belvízvédelmi rendszer fejlesztésének vízgazdálkodási és tájökológiai sajátosságai* KÁLLAI SZABOLCS Bevezetés Hazánk alacsonyabban és mélyebben fekvő tájain, különösen a Tisza és mellékfolyói mentén évről évre nagy gondot okoznak a belvízi elöntések. Különösen így van ez a Beregben, ahol mértékadó helyzetet gyakran meghaladó belvízelöntések keletkeznek. A Beregi belvízrendszerre jellemzőek a téli-tavaszi, valamint a nyári belvizek. A téli-tavaszi belvizek közül az 1967, 79, és a 99 és 2000 éviek emelhetők ki, voltak jelentősebbek az elmúlt harminc év során. A téli-tavaszi belvizek kiváltó okai általában: a fagyott altalaj, a gyors hóolvadás, a magas talajvízszintek. A belvízelöntés nagysága a lehullott csapadékkal valamint a talajvízszintekkel van a legszorosabb korrelációban. A téli belvízlevezetést gyakran nehezítik a csatornákon kialakuló hófúvások és a jégborítottság. A nyári jellemző belvizek közül a Beregben az 1974. 1980. és 1998. éviek a legjelentősebbek az elmúlt harminc év során. Ekkor az elöntött területek nagysága sorrendben 6600, 15200 és 4200 hektárt ért el. Kiváltó okként a néhány nap alatt lehulló nagy mennyiségű eső tekinthető. Ez főleg akkor okoz belvízelöntést, ha a talajvizek szintje magasabb az átlagosnál. A nyári belvízelöntések nagyságát jelentősebben befolyásolja a belvízelvezető csatornahálózat állapota is. A belvízelöntések nagyságánál minden esetben meghatározó az árvíz és belvíz egybeesése. A Beregi belvízrendszer minden nagy belvízével egy időben a Tiszán is jelentős árhullámok vonulnak le, s ezért megszűnik a gravitációs kivezetés lehetősége. Célok összefoglalóan dolgozatom céljai a következők voltak: 1. Felhívni a figyelmet a terület belvízi veszélyeztetettségére és természetvédelmi jelentőségére. 2. Bemutatni a terület belvízvédelmi fejlesztési lehetőségeit. 3. Készíteni egy tájökológiai mintapéldát, amely a belvízvédelmi fejlesztéseken alapulva megoldást javasol a területen található Tájvédelmi Körzet(ek) ökológiai problémájára. A dolgozatban felhasznált adatok Irodalmi feldolgozásomat a vízgyűjtő terület lehatárolásával és a belvízrendszer bemutatásával kezdtem. Széleskörű adatgyűjtést végeztem annak érdekében, hogy alapos, mindenre kiterjedő elemzést végezhessek. Adatgyűjtésemet az akkori gyakorlati helyemül szolgáló Viziterv Consult Kft Nyíregyházi irodája által készített tanulmányok vizsgálatával kezdtem, amit a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adattárában folytattam, egészítettem ki. Ezek eredményeképpen sikerült bemutatnom a terület földtani viszonyait, domborzatát, éghajlati jellemzőit, talajadottságait, jellemző felszín alatti vizeit. A belvízrendszerjellemző belvizeinek leírására, a közös érdekeltségű belvízi létesítményeinek bemutatására, a belvízcsatornák vízjárása ismertetésére, a belvízvédelmi rendszer jelenlegi működési rendje leírására mind magyar, mind ukrán területeken nagy segítségül szolgált a FETIVÍZ Kft által készített tanulmányok, valamint az Ungvári Vízügyi Igazgatóságról beszerzett adatok. Vizsgálati módszerek A belvizeket kiváltó hidrometeorológiai, természetföldrajzi, valamint a belvízrendszer vízjárásának, működési rendjének és a belvízrendszer jellemző belvizeinek irodalmi feldolgozásán keresztül mutatom be a területet érintő belvízi problémákat, a területre jellemző belvízi veszélyeztetettséget. A Beregre nemcsak a jelentős belvízi veszélyeztetettség, hanem a különleges természetvédelmi jelentőség is jellemző. A terület különleges természetvédelmi jelentősége bizonyítása céljából többszöri látogatást végeztem az ukrajnai ökológiai Központban, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságán. A hivatalokban végzett konzultációs munkám eredményeként sikerült összeállítani a belvízrendszer természetvédelmi értékeinek általános leírását, valamint a nemzetközi jelentőségű terület természetvédelmi értékeit bemutató térképet. A belvízrendszer belvízvédelmi fejlesztési lehetőségeinek ismertetése érdekében külső konzulensem tapasztalatára és tanácsaira hagyatkozva, az általuk: Viziterv Consult Kft és a FETIVÍZ Kft által készített tervek tanulmányozásával, valamint az ukrán vízügyi szakemberek által készített tervezetek és tanácsaik segítségével fogtam hozzá. Mindezekből próbáltam kiszűrni a legfontosabb és legidőszerűbb lehetőségeket, és konzulensem irányításával ráültetni azokat a nemzetközi területre. Szakirodalmi felkészülésem során világossá vált számomra, hogy a vízgazdálkodás csak részlegesen foglalkozik a természetvédelmi értékekkel, azok megőrzésével. Ezért célul tűztem egy olyan tájökológiai mintapélda, modell készítését, amely a vízgazdálkodás és a természetvédelem érdekeit próbálja összekapcsolni. Elkészítését a terület lehatárolásával, terepbejárással kezdtem. Később ukrán ökológusok véleményét hallgattam meg a területet érintő problémákkal kapcsolatosan. Konzultáltam egy ukrán ornitológussal és ukrán botanikusokkal. A felmerülő probléma megoldására vízgazdálkodási módszereket alkalmazva, megterveztem a terület kedvezőbb vízellátottságának egy lehetséges megoldását, szem előtt tartva a tájökológiai irányelveket, a fenntarthatóság követelményeit. A megoldási javaslatokat 1:10 000 ma. térképen szemléltettem. Egy tájökológiai mintapélda a belvízgazdálkodás és a természetvédelem összehangolására a Beregben A Szatmár-Beregi-síkság igen értékes és fajgazdag élőhely. A belvízvédelmi rendszer területe a tájvédelmi körzetek (Szatmár - Beregi Tájvédelmi Körzetet, Nagydobronyi Tájvédelmi Körzet, Tóvár Tájvédelmi Körzet) * A 2003. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában II I. dijat nyert diplomamunka kivonata. 9
