Hidrológiai tájékoztató, 2003

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás történetének évfordulói 2004-ben

A magyar vízgazdálkodás történetének évfordulói 2004-ben 950 éve 1054. Lietberí cambrai-i püspök - a Szentföldre igyekezve 3000 zarándok élén Pozsonytól Szendrőig a Duna mentén haladva jutott el a bolgárok földjére. Krónikása megjegyezte, hogy a Dunát galériaerdők kísérték, megművelt földeket nem láttak, de imitt-amott félig földbe vájt kunyhók tűntek szemükbe. 525 éve 1479. A Fertő tó ismét teljesen kiszáradt. 250 éve 1754. A Mirhó-fok gátjának megépítésével az érintett nagykunsági települések közel 500 km

J-nyi területet zártak el a tiszai árvizek elöntései elől. Korábban -a fokon átbukó áradások kiterjedt láp- és mocsárvilágot (így pl. a NagySárrétet is) tápláltak, s a lassan áramló víz végül a Mirhó-torok segítségével jutott a Hortobágy-Berettyó medrébe. A Tisza völgyében ez volt az első nagyszabású környezetátalakító vízimunka. A gát azonban csak néhány évig tudott ellenállni a Tisza árvizeinek, így az 1760-as évtized elején újra kellett építeni. 1754-1755. Megkezdte működését a nagyszombati egyetemen a matematikus-(tanár) képző tanfolyam (a "matheseos repetentes" intézménye), amely a hazai igényeknek megfelelően fokozatosan mérnöki tanfolyammá alakult (17741782). Az itt végzetteknek a vizekkel kapcsolatos alapismereteket is oktatták. 1754. körül * Mezeő Cyrill (Remete) hadmérnök, térképész. Mérnöki ismereteit a bécsi hadmérnöki akadémián szerezte, s feltehetően az 1780-as években Szatmár vármegye mérnökévé választották, mert több vízrajzilag értékes térképe származik erről a vidékről. (+?) 225 éve 1779. május Selmecbányán és környékén a hosszantartó szárazság miatt a kutak annyira kiapadtak, hogy a lakosok kénytelenek voltak a Vágból fuvaroztatott vizet pénzért megvásárolni. A szárazság országos elterjedésére jellemző, hogy az Alföldön a folyóvizek oly mértékben elapadtak, hogy a Körös, a Maros, sőt még a Tisza is több helyütt átgázolható volt. A feljegyzések szerint augusztusra gyökeresen megváltozott a helyzet, s a Felvidéken, Erdélyben, valamint a Nyugat-Dunántúlon heves árvizek pusztítottak. 1779. Befejezték a ma is üzemelő mohai Ágnes-kút mélyítését. 200 éve 1804. Br. Vay Miklós, a Körösök és a Berettyó szabályozásának királyi biztosa összeállította a vízrendszer szabályozási tervét, amelynek bevezetőjében összefoglalta a területtel kapcsolatos vízrajzi ismereteit. 175 éve 1829. január 4. * Péch Józíe/(Nagyváradolaszi) vízmérnök. 1853-ban szerezte mérnöki oklevelét, s ezt követően számos vízrajzi, folyószabályozási és vízrendezési munkában vett részt. 1861-ben lépett állami szolgálatba a Béga-szabályozási Mérnöki Hivatalnál, amelynek 1873-ban fönöke lett. Az 1879. évi szegedi árvizet követően a Közmunkaés Közlekedésügyi Minisztériumba helyezték át, majd 1886-ban megbízták a magyar vízrajzi szolgálat megszervezésével. Elméleti és gyakorlati tevékenységét számos tanulmány és könyv fémjelzi. (tBudapest, 1902. november 17.) 1829. január 10. * Wein János (Németbogsán) bányamérnök, a fővárosi vízművek első igazgatója, Budapest vízellátás-fejlesztési programjának kidolgozója. (tBudapest, 1908. április 2.) 1829. március 13. Megalakult az "Első cs.kir. Szabadalmazott Duna-Gőzhaj ózási Társaság" (DGT), avagy német nevén az "Erste Priv. Donau-Dampschijffahrts Gesellschaft" (DDSG). 1829. április 14. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság javaslatára a helytartótanács kinevezte Vásárhelyi Pált a dunai vízrajzi felmérések vezetésére, valamint ideiglenes jelleggel az aldunai hajózási mérnök posztjára. 1829. szeptember 1-5. Zichy Ferenc, a Körösök vízrendezéséért felelős királyi biztos az érdekeltek váradolaszi gyűlésén elfogadtatja Huszár Mátyás tervét egy, a Tisza balpartján Tiszadob és Polgár között építendő kb. 11 km hosszú gát építésére. A gát megépítését - mely az Árkus-ér, Zádor, Hortobágy és Kadarcs tiszai kiszakadását, s így vízutánpótlását szűntette volna meg - végül a legelőinek "öntözését" féltő Debrecen, valamint az árvízszint emelkedésétől tartó Csongrád városa akadályozta meg. 1829. szeptember 21. A Sárvízi Csatorna Társulat székesfehérvári közgyűlésén olyan alapszabályt fogadtak el, amely Magyarországon először intézkedett a lecsapolási munkák során épített műtárgyak karbantartásáról, a csatorna vízszintjének és mederviszonyainak rögzítéséről. Az új szabály kimondta, hogy a fenti munkák folyamatos végzése érdekében a társulati szervezet továbbra is fennmarad. A társulat számára József nádor engedélyezte, hogy csatornáját Nádor-csatornának nevezze, s a társulat nevét pedig Sárvízi Nádorcsatorna Társulatra változtassa. 1829. A Zala völgyének birtokosai megalakították a Zalavíz Szabályozó Társulatot, amelynek célja a Kis-Balatontól a kehidai töltésig nádassal sással, kőrisfákkal benőtt mocsárvilág rendezése, valamint a Zalavár és Esztergáli határában kialakult lápos terület lecsapolása volt. 1829. A Veszprém vármegyei Ősinél megépült az az osztózsilip, amely a Sárvíz menti malomcsatornát táplálta, de az esetleges árvizeket a Nádor-csatornába terelte. 150 éve 1854. március 2. + Hankó Vilmos (Parajd) kémikus, az MTA levelző tagja. Főként ásványvíz-elemzéseket végzett, de sokat tett a természettudományok népszerűsítéséért is. A kénes für70