Hidrológiai tájékoztató, 2003

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A legismertebb hévforrásmészkő előfordulások és típusaik

getlenlll hatnak a hőmérsékleti viszonyoktól, ezért a növényzetnek sincs közvetlen jelentősége csak közvetett. Ebből ereőden alapvető genetikai, kiválási és éghajlati különbségek mutathatók ki a hideg karsztvizek és a karsztos hévforrások által felhalmozott mészkövek között. 3.3. A hévforrásoknál is igen változatos formában válik ki a mész. Az eddigi helyszíni tapasztalatok és az irodalmi [1, 2, 4, 9, 10, 11] adatok felhasználásával a hévforrásmészkő öt fő típusát lehet megkülönböztetni, a kiválás alakját-formáját, az üledékképződés helyét és a vízföldtani tényezőket figyelembe véve. Ezek a következők: 1. kúpok és gerincek, 2. lejtői, 3. völgyi és vízeséses, 4. tavi, 5. összetett kiválások. Ezekről az alábbi áttekintő ismertetést adom: 3.3.1. A hévforrások egyik gyakori kiválási formáját képviselik a forrásmészkő kúpok és gerincek. E típusú forrásmészkő rendszerint a nagy ásványi sótartalmú forrásoknál képződnek, amelyeknél a felszínre lépés pillanatában már megkezdődik a mészkiválás, a legszebb egyedi és összenőtt formák rendszerint sík területeken keletkeznek, míg lejtős területeken torzult változatai alakulnak ki. A forrásmészkő gerinceknek típusképviselője az USA-ban a kaliforniai Bridgeport Hot Springs-i előfordulás, ahol egymás mellett 100-250 m hosszúságú gerincek képződtek (3. kép). A kúpok esetében pedig az Utah államban a Midway Hot Springsnél keletkezett kúpmező tekinthető. Természetesen e típusnál a kúpok és gerincek alakja, nagysága alapján további altípusok különböztethetők meg. 3.3.2. Lejtői forrásmészkő olyan helyeken képződik, ahol a hévforrás a helyi erózióbázis felett fakad és a mész a vízkilépés alatti lejtőn válik ki igen változatos formában. A legjellegzetesebb kiválási formája a teraszok vagy tetaráta gátak és medencék. Típusképviselője a törökországi Pamukkale-i előfordulás, ahol e típusra jellemző legszebb kiválási formák együttesen mind megfigyelhetők. 3.3.3. Völgyi típusú mészkő ott keletkezik, ahol a források völgyben, azaz a helyi erózióbázison fakadnak és a felhalmozódás a völgy mentén történik. E típusnál a völgy szélessége és esésviszonyai meghatározó jelentőségűek a kicsapódó mészkő alakulati formáinak létrejöttében. így kialakulnak egymás alatti teraszok, kisebb-nagyobb vízesések és ún. mészfolyások stb. Típusképviselője a délkínai Baishuitai előfordulás. E típusnak vannak olyan változatai is, amikor a források az erózióbázis felett fakadnak ugyan, de a hévizek kis távolságon belül vízesésekkel befolynak egy adott völgybe. így a kiválás már megkezdődik a völgyoldalban, majd folytatódik a völgyben. Abban az esetben, ha a forrásterületen több forrás fakad, akkor 2-3 vagy még több, egymástól független vízesésnél válik ki a mész és a völgyben már egyesülve folytatódik a karbonátanyag felhalmozódása. Ilyen lerakódás figyelhető meg a kanadai Fairmont Hot Springsnél, ahol a mészkiválás vízeséseknél kezdődik és a völgyben folytatódik. 3.3.4. Tavi típusú felhalmozódások a hévforrástavakban jönnek létre, rendszerint fenékforrásokból. A kivált mészkőre jellemző a hosszan követhető vízszintes rétegezettség. Számos előfordulása ismert a hévforrástavak partjai mentén, ahol a kivált mészanyag már szárazra került. A legtípusosabb előfordulásai fóleg ott tanulmányozhatók, ahol a tó már megszűnt és felszínre került kisebb-nagyobb vastagságban a felhalmozódott üledék. A tavi típusnál megfigyelhetők még az adott tónak élettáji tagolódására visszavezethető parti, sekélyvízi és mélyvízi mészkőféleségek. A tavi kiválásoknak egy igen érdekes változatát képviselik még azok a bástya-, tűtoronyszerű alakulati formák, amelyeket egyes tavaknak fenékforrásai hoztak létre. Típusképviselőjeként jelölhető meg az Egyesült Államokból a kaliforniai Monó-tóban keletkezett felhalmozódások (2. kép). 3.3.5. Vannak összetett típusú előfordulások is, amelyeknél az előző pontokban felsorolt típusok együttesen jelentkeznek. így pl. a lejtői teraszos kiválások mellett egyidőben kúpok és gerincek képződnek, vagy amikor ezek nagy, sík forrásmészkő felhalmozódások felszínéből állnak ki. Ebből adódóan egy adott előforduláson belül egyidejűleg igen változatos és egymástól igen eltérő kifej lődésű és rétegzettségű forrásmészkő keletkezése tapasztalható, mind horizontális, mind pedig vertikális irányba. Ezért különböző típusok egymás mellett és felett keletkezve esetenként igen bonyolult összetett forrásmészkő előfordulást hoznak létre. Növeli még a kiválás és a rétegzettség bonyolultságát az a vízföldtani viszonyok okozta helyzet is, ha a mészképző hévforrások egy adott területen az erózióbázis felett különböző magasságokban fakadnak egyidőben. Ilyen esetben nemcsak eltérő típusok felhalmozódása, hanem még a különböző felszíneken és magasságokban keletkező és összefogozódó mészkiválások miatt rendkívül bonyolult és összetett mészkő előfordulás jön létre, amelynek rétegzettségi viszonyai helyről-helyre változnak, a függőlegestől a ferdén keresztül a vízszintesig. Ennek típusképviselője Oroszországban a Pjatyigorszk-i forróhegyi előfordulás. IRODALOM [1] Chafetz H.S. - Folk R.L.: Travertines: Depositional Morphology and the Bakterially Constructed constituens. Journal of Sedimentary Petrology, 1984. 54.1. 289-316. [2] Feth J.H. - Barnes I.: Spring deposited Travertine in eleven Western States. U.S. Deperment of the inferior Geological Survey, 1979. 1-135. [3] Jakucs L.\ A karszt biológiai produktum. Földrajzi Közlemények, 1980. 28.3. 331-344. [4] Pálfy M: A Marosvölgy jobb oldalának geológiai alkotása Algyógy környékén. Földtani Közlöny, 1907. 37. 468-481. [5] Scheuer Gy.: Dél-Amerika leismertebb édesvízi mészkövet lerakó hévforrásai. Hidrológiai Tájékoztató, 1996. ápr. 37-41. [6] Scheuer Gy.: Ázsia ismertebb hévforrásai és édesvízi mészkő felhalmozódásaik. Hidrológiai Közlöny, 1996. 76.6. 374-378. [7] Scheuer Gy.: Európa ismertebb édesvízi mészkövet felhalmozó hévforrásai. Hidrológiai Tájékoztató, 1998. június 39-45. [8] Scheuer Gy.: A mészképző hévforrások és kémiai összetételük vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 2001. 81.1. 21-27. [9] Staub M.: A gánóczi mésztufalerakódás flórája. Földtani Közlöny, 1893. 23. 162-197. [10] Viles H.A. - Goudie A.S.: Tufas, travertines and allied carbonate deposits. Progress in Physical Geography, 1991. 1. 1941. [11] Waring G.A. : Thermal Springs of the United States and Other Countries of the World A. Summery. Geological Survey Professional Paper, 492. 1965. 62