Hidrológiai tájékoztató, 2003

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Gondolatok a tápiószentmártoni Attila domb mélyföldtani és vízföldtani kapcsolatairól

Gondolatok a tápiószentmártoni Attila domb mélyföldtani és vízföldtani kapcsolatairól DR. VITÁLIS GYÖRGY A Pest megyei Tápiószentmárton területén végzett régészeti kutatások során a Blaskovich testvérek (György és János) arra következtettek, hogy az általuk elnevezett „Attila domb" (/. ábra) értékes leleteket sejtet magában. /. ábra. Az Attila domb földrajzi helyzete Tápiószentmárton délkeleti határában - az eredetiben 1:25000 ma -1883. évi III. katonai felvételen (az ábra középső alsó négyzetében) Kérésükre a Magyar Nemzeti Múzeum régészei: Bella Lajos és Hillebrand Jenő ásatásokat végeztek a helyszínen. „Kutatásukat 1923-ban fényes siker koronázta: egy hamvasztásos, szkíta korabeli fejedelmi sírra bukkantak, mely a „tűzpad szélénél" többek között az elektronból való gazdag ezüsttartalmú öntvényt, egy ötvösművészeti remeket, a szkíta fejedelmi pajzsdíszt, a „tápiószentmártoni „aranyszarvasat rejtette magában." {Bella L. 1927, Fettich N. 1927). A további kutatásokat részletesen Soós István (2001) könyve ismerteti. A Tápiószentmárton délkeleti határában fekvő Attila domb (/. és 2. kép) és a mellette levő Kincsem Lovaspark 15 hektáros területén érezhető egy gyógyulásokat eredményező sajátos természeti erő, mely a köztudatban erősségnek érzett „energia" fogalomként ismert. Az ismeretlen eredetű térerő, illetve sugárzás ellenőrzése, illetve felderítése érdekében ezideig végzett probléma feltáró mérések végkövetkeztése közül a következőket említem meg. Miként a Pest megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 354/2/2000 sz. levele is közli: „összesítve elmondhatjuk, hogy az emberi szervezet átlagos körülményei között a természetes sugárzásból évente 2,4 mSv körüli sugárterhelés éri. A mért eredményünk legkisebb értéke 0,67 mSv, a legnagyobb mért érték 2,03 mSv gammasugárzás, mely normál értéken belül van, egészséget nem károsít." Dr. Varjú György a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosművek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára által a 2001. év tavaszán végzett mérései alapján megállapította, hogy „Az Attila domb környékén olyan mágneses erőtér észlelhető, amely a vizsgált területen helyileg, időben, erősségben és frekvenciában folyamatosan változik. Erőssége a mérés időtartamának legnagyobb részében lényegesen nagyobb volt, mint a távolabb eső helyeken. Frekvenciája 2-15 Hz között ingadozott." Azt, hogy honnan és miből származhat a szóban forgó erősség, illetve „energia", a földtan oldaláról, a terület mélyföldtani és vízföldtani adottságai alapján a jelen közleményben kísérlem meg értelmezni, illetve megvilágítani. A terület és a környék mélyföldtani és vízföldtani adottságait - 2000 m mélységig, első közelítésben a Pest megye vízföldtani tömbszelvénye című tanulmányunkban {Vitális Gy. - Vitálisné Zilahy L. 1975) közzétett tömbszelvény szemlélteti. A tömbszelvényen szereplő T[ápiószentmárton] 1. jelű fúrás és közvetlen környékén a negyedidőszaki üledékek alatt, levantei és felső-pannoniai homok, homokkő, agyag, alsó-pannoniai agyagmárga, homokkő, valamint miocén agyag, agyagmárga, mészkő, illetve kavics képződményeket jelez. A paleogén képződményeket agyag, agyagmárga, homok és homokkő képviseli. A tömbszelvény alapszintje alatt a paleogén tufa és homokkővel váltakozó triász időszaki karbonátos kőzetekből álló alaphegység települ. A tömbszelvény keleti szélén a J[ászberény] Ny. 1. jelű fúrás 320 m vastag tortonai riolittufát, a F[armos] 6. és a F[armos] 2. jelű fúrás 46-186 m vastag tortonai andezitet, illetve tufát és agglomerátumot harántolt. Ezeken kívül megemlítem, hogy a Farmos 3. jelű fúrás 153 m vastag tortonai dácitot és dácitagglomerátumot, a Farmos 1. jelű fúrás 79 m vastag tortonai dácittufát és andezitet, a Farmos 4. jelű fúrás 53 m vastag tortonai biotitandezitet, dácitot és tufát, míg a Farmos 5. jelű fúrás 49 m vastag tortonai amfibolandezitet harántolt. A farmosi fúrások feküjét mindenütt andezit alkotta. A Tápiószentmárton 1. fúrás a miocén képződmények között tortonai riolittufát is harántolt. A Jászbeszély Jb. 1. sz., a Jb. 2. sz., a Jb.Ny. 1. sz. fúrásban tortonai riolittufát, a Nagykáta 1. sz. fúrásban ugyancsak vulkáni tufát ismerünk {Bohn P. föszerk. 1988). A vulkáni képződmények - miként azt a geofizikai mérések is igazolják - Tápiószentmárton térsége felé is elterjedhettek. A hivatkozott fúrások helyszínrajzát a 3. ábra szemlélteti. 36